EttvelZoltán http://www.facebook.com/zoltan.ettvel**ÓváryGábor http://www.facebook.com/gabor.ovary

2011. február 26., szombat

Guyon, Erzsébetfalva, Kossuth Lajos utca











Nemrégiben írtam egy cikket a Kossuth Lajos utca elejéről, ott szerepelt a Kosuti 4. szám is, ahol valamikor gróf Guyon Edgár lakott, (a Guyon nevet, a PALLAS Nagy Lexikona 1893 és 1897 között adták ki, szerint ejtsd: gájen !!!!, esetleg franciásan gijon ) aki a híres Guyon tábornok fia volt. Az ember elmélázik, hát igen, Guyon Edgár, meg a Richárd, az 1848-as honvéd tábornok, aztán ennyi, és semmi más. Nagyon keveset hallunk a Guyon családról, pedig valamit azért illene tudni róluk...
Ezért iktattam be egy kis visszaemlékezést a Guyon családról, ki is volt a híres tábornok Guyon Richard és fia Guyon Edgár. Emlékeztetőül feltettem először is azt a Guyon Villa képet, ahol Guyon Edgár lakott az egykori Hitel Márton u. 4., később Kossuth Lajos utca 4. szám alatt, a térképes helyszínrajzokat és a kapcsolódó cikkelőzményt lásd:

Kossuth Lajos utca eleje (Első rész)

Azt tudjuk, hogy a Grassalkovich család örököseitől 1851-ben báró Sina György vásárolta meg Gubacsi-Pusztát, aztán belga bank, parcellázások és számos pesti polgár és közéleti személyiség vásárolt a területből. Így Hitel Márton nagyfuvaros, Jókai Mór író, Kölcsei Kende Kanut, Kölcsei Kende Kanut (első rész) aki Szeged kormánybiztosa volt az árvíz után majd országgyűlési képviselő, Török Flóris 48-as honvédszázados aki később pesti rendőr alkapitány lett, Szabó József pesti városházi hivatalnok, gróf Guyon Edgár az 1848-as Guyon Richard honvédtábornok fia, Suda János ügyvéd stb. többszáz hold területet vásároltak a homokbuckás pusztából. Az új tulajdonosok, akik később maguk is ideköltöztek, tovább parcellázták birtokaikat.
1. Nézzük meg először az apát, Guyon Richard-ot, ő jóval híresebb, róla sokkal többet lehet tudni.
Gróf Guyon-Debaufre Richárd 1813-ban született a délnyugat-angliai Bath városban francia hugenotta főnemesi családban. 1834-ben angol nemesi származású kadétként került az osztrák császári hadsereg 2. huszárezredébe, ahol hamar hadnagyi rangot szerzett. 1838-ban feleségül vette a huszárezred másodtulajdonosának, báró Splény Ignácnak, a nemesi testőrség lovassági tábornok parancsnokának leányát, báró Splényi Máriát. Guyon a házasság után az ezred segédtisztje lett, majd egy év múlva a honvédségből kilépett, felesége tanácsára Magyarországon telepedett le, 1848-ig Bars vármegyében (Felvidéken található, Esztergom vármegye felett) gazdálkodott.
A forradalom hírére 1848 nyarán csatlakozott a magyar honvédséghez és szeptember 15-én őrnagyi rangot kapott. Részt vett a Jellasics elleni harcokban; a pákozdi és schwechati csatákban tett bátorságára Kossuth Lajos felfigyelt, 1848. november 21-én ezredessé és a fel-dunai hadtest hadosztály-parancsnokává neveztette ki.
1849. február 5-én a 758 m magas Branyiszkó szorosnál-hágónál az áttörést már Görgey egyik legképzettebb tisztje az
angol Guyon Richard irányította, aki már ezredes. Ehhez lásd a színes Téli Hadjárat 1848/49 Felvidék térképrészletet, bejelölve rajta a branyiszkói csata helye. De Görgey nem értett egyet Guyon önálló megbízatásával, ellentét lett a két tiszt között, ez később nehézségeket okozott a szabadságharc felső vezetésében. Később tábornoki rangban részt vett Komárom felszabadításában, de Görgey az ellentétek miatt félre állította. Ezután a délvidéki fronton aratta a szabadságharc (egyik) utolsó győzelmét Kishegyes mellett.
A színes rajzos-festett képen gróf Guyon Richárd honvéd tábornok látható.
A temesvári csatavesztés után Guyon Richard 1849 augusztus 18-án Törökországba emigrált, ahol Kossuth Lajos Vidinben 1849 október 28-án altábornaggyá léptette elő. A török hadsereg altábornagya lett, majd a krími háborúban az ázsiai török hadsereg főparancsnoka. Új hazájában áttért az iszlám hitre, a török hadsereg tábornoka Kursid (Hursid) pasa néven lett. Törökországban néhány sikeres csata után az 1854-es kürükderei csatát elvesztette a török csapatok rossz állapota és a török tisztek alkalmatlansága miatt. Ezt a csatavesztést a török sereg főparancsnoka Zerif pasa „Guyon számlájára" írta és bevádolta őt a nevelőapjánál, a török hadügyminiszternél. A hadügyminiszter vizsgálatot indított és úgy tűnt, hogy Guyon javára ítélnek. Ezt ünnepelte volna Guyon, azaz Kursid pasa a baráti társaságával. Guyon kedvenc süteményét tálalták fel, a társaság összes tagja rosszul lett. Guyon másnap meghalt, tehát megmérgezték az étellel Konstantinápoly-ban (Isztambul) 1856. október 11-én. Ez volt Zerif pasa bosszúja, bár az ominózus csata elvesztéséért nem Guyon volt a hibás.
A Pallas Nagy Lexikona (tehát 1893...97) szerint: "...neje szül. Splényi Mária bárónő... férjét bolyongásaiban hűen elkisérte. Két fia a francia hadseregben szolgál. "
Guyon Richard Isztambulban a Haydarpasa angol katonai temetőben nyugszik, sírfelirata magyarul van, (a helyesírási hibák nem véletlenek, az eredeti sírfeliraton így van írva), a felirat szövege:

Itt nyugszik
GUYON RICHARD
GRÓF
Török Fő Tábornok
Frankhon ivadéka
Angolhon szülöttje
Magyarhon Vitézze
Meghalt October 11-én 1856.
Élete 44. évében

A Pallas Nagy Lexikona szerint Neje szül. Splényi Mária bárónő volt (megh. Párisban 1869 szept. 8.), férjét bolyongásaiban hűen elkisérte. Két fia a francia hadseregben szolgálszerint rnok és

2. Guyon Edgár, pontosan gróf Guyon Edgár 1847-ben született, a híres gróf Guyon Richárd tábornok és báró Splényi Mária fia. A Puszta-Gubacsi parcellázott telkekből kb. 1868-ban telket vásárolt. Feltehetően ő is mint új tulajdonos egy idő után maga is ide költözött, a Kossuth Lajos utcában villaházat is épített, mégpedig a későbbi Kossuth Lajos utca 4. szám alatt.
Az 1891. október 4-i Vasárnapi Újságban megjelent, hogy az 1849-49 szabadságharccal kapcsolatos kiállításra Guyon Edgar elküldte édesapja tábornoki egyenruháját, Guyon Edgar abban az évben borsodmegyei birtokán lakott.
Sokkal többet sajnos Guyon Edgarról nem lehetett találni és nyilván közelről sem lehetett olyan híres mint tábornok édesatyja.
Olyat találtam még a neten, hogy pl. volt egy jó ismerőse, egy Moskovitz(cs) Móricz(Mózes) közúti (vasúti) kalauz, aki a dokumentumok szerint Guyon házmestere volt, az ő ügyében több alkalommal írt Guyon levelet a Közúti Forgalmi cég Igazgatóságának forgalmi főnökéhez. A levelek időpontjai: 1909 márc. 22, 1909. június 4, 1911. okt. 11-én. Az 1911 évi levélnek a gróf Guyon Edgar kézírásos másolati példánya látható, a levél keltezése „Erzsébetfalva 1911 okt. 11.”; aláírás Gr. Güyon Edgár (Güyon !!).
A neten találtam egy olyan bejegyzést is, hogy „1926.06.11.-54. Állandó segély engedélyezése gróf Guyon Richárd 1848/49-es honvédtábornok fia, Edgár részére”, így feltehetően azért különösebben jó módban ekkor már nem élhetett.
1930-ban halt meg, sírja a Kerepesi úti temető 34. Parcellájában találgató, „Guyon Edgár, gróf: 34-8-28” parcellaszám alatt.

Legyünk büszkék arra, hogy ennek a híres családnak is volt közük Pesterzsébetünkhöz.

(bejegy: Zoltan-kiskiskosutis)

2011. február 21., hétfő

Villa Rédeky (2.r.)








A Rédeky Villa történetet folytatjuk, mely tehát Erzsébetfalván a Nagy Sándor utcában volt található.
Volt egyszer egy derék ember, Magyarszéki Rédeky (Redl) Alajos, aki 1834-ben született, eredetileg pécsi lakos volt, és az 1848-as szabadságharc után Olaszországba ment, így lett garibaldista tiszt. Életében összesen több mint 8 évig volt katona, alhadnagy-hadnagy-főhadnagyi rangban. Redl Alajos a magyar szabadságharc után tehát Olaszországba ment és 1859-62-ben a Bach korszak alatt a 38. és 39. sz. Don Miguel regimentben (gyalogezrednél) harcolt az olasz szabadságért. Ennek a szabadságharcnak egyik legfőbb irányítója a híres Josef Garibaldi olasz tábornok volt.
Az olasz szabadságharc után 1862-ben visszatért Pécsre, ekkor magyarosította a Redl nevet Rédeky-re. 1871-ben megnősült, felesége Vass Erzsébet és 1882-ben Erzsébetfalván a Sina báró által felparcellázott Simonyi óbester-féle elkobzott birtokból vett egy telket, s ott telepedett le. Pont amikor Erzsébetfalván megvette az 5 holdnyi területet, milyen furcsa a sors, pont ebben az évben, tehát 1882-ben húnyta le szemét örökre Garibaldi tábornok, akinek emlékét Rédeky Alajos soha nem szűnő lelkesedéssel őrizte 1915-ben bekövetkezett haláláig 81 éves korában.
Rédeky Alajos tehát 1882-ben vette az akkor még feltehetően csak kiparcellázott 5 hold telket-területet, ahol építkeztek, fákat, növényeket ültettek, szép kertet alakítottak ki, mely az első részben látott képeslapon is látható. A Rédeky család 1905-1912 részben bent Pesten is lakott és a család tavasztól őszig Erzsébetfalván nyaralt.
De a család fokozatosan adott el a birtokukból birtokrészt az anyagi helyzetüktől függően.
Az erzsébetfalvi villa utolsó maradványait
1926-ban adták el.
Rédeky Alajos 33 évig, ill a Rédeky család ill. leszármazottjai összesen44 évig lakták a Rédeky birtok bizonyos területrészeit.

Jelen cikkhez mellékelve lett Rédeky Alajos 1884-ben készített végrendelete, melyet James küldött, a netről lett levéve. A végrendeletet Ökröss Bálint a híres budapesti királyi közjegyző készítette 1884-ben, aki a Budapesti Királyi Közjegyzői Kamara alapító tagja és elnöke. http://www.mokk.hu/index.php?menuid=58
Mellékelve lett „tekon” Gyulától is egy régi hírdetés is a Rédeky területrészekről.
(köszönöm James és tekon)
A hírdetésen az árak még az 1890-es évekből Frt-ban, és alul olvasható:
"Nagyságos Rédeky Kastély"

A napjainkban látott színes képen pedig az a Nagysándor József utcai rész látható, amely területrész táján kb. a Rédeky Villa volt valamikor, na de hogyan, hogy jön ez össze az első részben látott képeslapképpel... Villa Rédeky (első rész)


A következőkben részletezzük tehát a pontos területet...a Nagy Sándor utcában hol is volt ez a Rédeky Villa...

(folytatás a 3. befejező részben.)

(bejegy: Zoltan-kiskiskosutis)

2011. február 9., szerda

Pesterzsébeti kisiparosok, kiskereskedők állammal és állam nélkül. (Az előadásról)





2011. február 08-án, kedden délután 5 órai kezdettel a Helytörténeti Klub Pesterzsébet szervezésében a Csili Vízvári László Termében (XX., Baross u. 55.), Béládi Olívia tartott előadást, az előadás címe:
"Pesterzsébeti kisiparosok, kiskereskedők állammal és állam nélkül"
Az előadást Kökény Sándorné Kalmár Veronika, a HELYTÖRTÉNETI KLUB PESTERZSÉBET vezetője nyitotta meg, a tőle mindig megszokott nyugodt hangján és mutatta be az előadót.
Az előadó részletesen ismertette néhány főbb erzsébeti vállalkozó tevékenységét, többek között pl. a Gönczy, Lonszky, Kápolnási kisiparos-kereskedő cégekről is beszélt. Az egyik színes képen látszik a Kiskosuti-ban még létező néhány kisbolt, köztük a még ma is működő "Lonszky Vendel Férfiszabóság", valamint a szabóság belső részéből az előadáson látott egyik kivetített fotót látjuk.
A Lonszky pékségről James36 is írt 2008-ban a "Pesterzsébet a hazám" topic-ban az 1856 hozzászólásnál, egykori fotóval is mellékelve. Azon az oldalon az 1846 hozzászólásnál a Kun cukrászdáról is van bejegyzés és fotó, lásd a linket:
http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:4Gi_2XN-glMJ:forum.index.hu/Article/showArticle%3Ft%3D9025417%26go%3D75580592%26p%3D1+lonszky&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a&source=www.google.hu
Az előadáson az előadó Béládi Olívia rendkívül részletesen és komoly szaktudással, jól felkészülten adta elő az erzsébeti kisiparosok és kereskedők fejlődését az 1900-as évek elején, látható az egyik projektoros vetített képen az "Iparindítások száma 1901-1927" között.
Az egyik képen az asztalnál előadás közben Béládi Olívia jobb oldalt látható. Az előadó elmondta, hogy aztán a kisiparosok tevékenysége hogyan hanyatlott vissza nagymértékben főként az 1950-es években. Meggyőzően hiteles adatokkal és táblázatokkal mutatta be az évtizedek alatti nehézségeket. Az előadótól sok érdekes új dolgot tudtunk meg, az előadásához érzékelhetően igen sok személyes beszélgetést is kezdeményezett, valamint jelentős levéltári kutatómunkát is végzett, többek között elmondta azt is, hogy a FalArt blogot is rendszeresen szokta tanulmányozni, onnét is gyűjtött anyagokat: http://fal-art.blogspot.com/

Ez a helytörténeti előadás is jó volt, mely mindig jellemzi a Klub előadásait, köszönjük

(bejegy: Zoltan-kiskiskosutis)

2011. február 6., vasárnap