Gubacsi Határcsárda Erzsébetfalva kiindulópontja… (2.r.)

 

Előző részben összegyűjtöttem a Gubacsi Határcsárdával kapcsolatos eddigi linkeket, melyek elolvasását javasoltam az olvasóknak, most tehát tovább Gubacsi Határcsárda témában.

Benyovszky Tóth Anita, a Pesterzsébeti Múzeum egyik munkatársa az Erzsébetfalvi Közlöny 1900. év májusi számában talált egy érdekes cikket a Gubacsi Határcsárdáról. A cikk james-en keresztül hozzám is eljutott és Anita emil-es hozzájárulásával ezt a cikket-írást szeretném ismertetni a blogomban.
A cikk fotója (itt az első 2 oldal) mellékelve van; az egykori eredeti írás szerint pontosan  le van írva a nehezen olvashatóság miatt. A leírás az eredeti régi stílus szerint lett lelírva, ahogy annak idején 1900-ban valóban megjelent, tehát nem a mostani nyelvtani helyesírás szerintiek az írottak.

A cikkhez kiegészítésül mellékeltem 2 régi térképet, továbbá a "Pestszenterzsébet... története" c. 1936-ban megjelent könyvből egy kis kivonatos részt Gubacs történetéhez, ahol a Gubacsi Határcsárda is meg van említve, mint sokáig a környék egyetlen (valamire való) épülete. 
(megj: Horthy Miklós út = Soroksári út)
A térképeknél az 1845-ös térképet james látta el kiegészítő szöveggel, a másik kép 1893 évi régi színes térképrészlet, mely levéltári részlet.
Mellékeltem még a cikkhez Budapest Főváros Törvényhatósági Bizottságának már egy mai formára átrakott kivonatos jegyzőkönyvét, mely a Gubacsi Határcsárda 1872-1875 évi 3 éves bérléséről szól Üknagyapám, Balogh László (és neje Balogh Lászlóné) részére, akikről az 1900-as Erzsébetfalvai Közlöny a régebbi időkre, 1870-1875 tájára visszamenően fog majd megemlékezni.
Mellékeltem továbbá Balogh László Üknagyapám 1872 április 25-én írt Haszonbérleti Szerződés Kérvény részletét, a könnyebb olvashatóság miatt leírom annak is egyik legfontosabb részletét:

Kivonat az 1872-es Haszonbérleti Szerződés-ből:

 „…egyrészt szab. kir. Pestvárosa mint haszonbérbeadó, másrészt Balogh László mint haszonbérbevevő között a soroksári határkorcsma haszonbérlete iránt következőleg köttetett:
1.) Szabad Királyi Pestvárosa Balogh Lászlónak bérbeadja a soroksári út mellett fekvő egy konyha, négy tágas szoba, két étkamra és istállókból álló ugy nevezett gubacsi vagy soroksári határkorcsmát, hozzátartozó tíz hold szántófölddel együtt három évre, azaz 1872 évi november hó 1.-étől 1875 évi október hó végéig.-… 

                         …kelt Pesten 1872 évi ápril hó 25-én..."

(Fővárosi Levéltárból levéltári kutatásaim alapján hivatalosan másoltattam)

A továbbiakban kékkel a régi Erzsébetfalvai Közlöny első részét olvashatjuk.

"Erzsébetfalvai Közlöny 1900. május 6-án.

TÁRCZA
Mégis csak jobb volt régen.
(Az olcsó világból.)
― Az „Erzsébetfalvai Közlöny” eredeti tárczája. ―

Irta : Leitner Pál.

Olcsó világ!
    Ez alatt a két szó alatt nem a mostani Erzsébetfalva és környéke értendő.
    Nem bizony !
    Itt olcsó világról szó sem lehet! Méreg drága minden. Különösen Erzsébetfalván.
    Sajnos, de ugy van!
    Miért van ez igy? Kicsoda tehet róla és mi az oka a drágaságnak?
    E kérdésre majd máskor adjuk meg a feleletet. De most legyünk őszinték.
    Valamikor, diák-koromban, ezen a tájékon is olcsó volt minden: bor; hus, kenyér, tojás, csirke, kácsa, liba és más egyéb, az ember táplálására czikk. No de:
                                                Emmár nagyon is régen vótt!
                                                Talán bizony igaz sö vótt!
     Erzsébetfalván és környékén az Olcsó Jánosok nemes gárdája már régen kipusztult.
    Sokan elhagyták e Siralom völgyét, hol ama bizonyos egyházi ének szerint ― csak „nyavalygunk”.
    Sokan az olcsó Jánosok közül eltüntek e vidékről ugy, hogy a hírüket sem hallja az ember.
   Mások pedig jól megszedték magukat aztán „bankróttot” csináltak és Amerikába vitorláztak; vagy pedig Cseh- és Morvaországba, fatornyos hazájukba zónáztak…..
   Mert ilyen emberek is lakták valamikor e vidéket. Ide jöttek. Letelepedtek. Bor- és sörházat vagy kereskedést nyitottak. Ezen a réven és a földekkel való spekuláczióval pénzt szereztek és aztán mikor a vagyonuk már nem fért el abban a bizonyos kendőben, a melylyel ide jöttek, faképnél hagytak bennünket. Elsompolyogtak, mint a tolvajok.
   Haza mentek valahova Csaszlauba, Komottauba, Troppauba vagy Jangbunzlauba, hogy a „bolond magyaroktól” összeharácsolt pénzüknek a gyümölcséből vigan: pecsenye és bór mellett élhessenek és nyugodtan tölthessék el hátralévő napjaikat abban a „Hérmathban”-ban, a hol azelőtt krumplival sem lakhattak jól."

(A cikksorozat 3. részében folytatom a Gubacsi Határcsárda témában a cikksorozatot…)

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

Gubacsi Határcsárda...Erzsébetfalva kiindulópont...(1.r.)

2011 május 10-én a Csili Helytörténeti Klub szervezésében előadást tartottam az 1683/(1550) -ban épített Gubacsi Határcsárdá-ról. 

A Határcsárdát őseim több mint 70 éven át üzemeltették leszármazottakon keresztül 1854 és 1924 között.

A Határcsárda azért érdekes erzsébeti vonatkozásban mert ettől a már régóta ott álló Gubacsi Határcsárdá-tól és pesthatári határkőtől kiindulva mérték ki Erzsébetfalva legelső 3 épületét az 1850-es évek elején.

A Határcsárda mindig szervesen kapcsolódott Erzsébetfalva, sőt Kossuthfalva kialakulásához és fejlődéséhez is…

 Az előadásomat megelőzte az a tény, hogy 2009 decemberében james a Fal-Art blogjában megjelentetett egy cikket a Gubacsi Határcsárdáról, majd azt követően nem sokkal bekapcsolódtam a témába és folyamatosan küldtem el james-nak a Határcsárdával kapcsolatos régi családi képeket és kapcsolódó dokumentumokat, melyeket ő több részben a blogjában megjelentetett.

Aztán úgy hozta az élet, hogy felkérést kaptam a Helytörténeti Klub vezetőjétől a Gubacsi Határcsárda előadás megtartására.
Az előadáson telt ház volt…aztán többen még érdeklődtek és jelezték, hogy az előadásra különböző elfoglaltságuk miatt nem tudtak eljönni, továbbá határon kívüli érdeklődés is volt, valamint azóta néhány egyéb adat is összegyűlt. 

Ezért döntöttem úgy, hogy néhány fontosabb vagy kevésbé ismert részletet vagy újként felmerült dolgot megjelentetek itt a Pesterzsébeti Érdekes blogomban.

Emlékeztetőnek az előadásról teszek ki egy képet, valamint a Gubacsi Határcsárdáról a nagyapám által 1909-ben készített előlnézeti indító képet, valamint egy-egy 1850 és 1870-es térképrészletet a Határcsárda környékéről. (mindkét régi térképet szándékosan úgy fordítottam, hogy északi irányba égtájhelyes fekvésben legyenek, tehát felül van Pest)
Itt éltek anyai ükiszüleim, itt éltek Dédnagyapámék, Nagyapám.
Nagyapám is tehát itt a Határcsárdában nevelkedett és lakott, innét járt Erzsébetfalva első magániskolájába a Posta utcába, édesanyja és édesapja is itt haltak meg a Gubacsi Határcsárdában ill. Erzsébetfalván-Kossuthfalván, innen vonult be az I. világháborúba katonának, stb…

Első nekifutásra most összegyűjtöttem a Gubacsi Határcsárdával kapcsolatos szükséges eddigi linkeket, melyek célszerű elolvasását-átnézését javaslom az olvasóknak, hogy a továbbiakban jobban képben lehessünk.

A Gubacsi Határcsárda történetének eddigi cikkjei-linkjei sorrendben tehát a következők, melyek james Fal-Art blogjában találhatók:

Gubacsi Határcsárda 1
http://fal-art.blogspot.com/2009/12/gubacsi-hatar-csarda.html

Gubacsi Határcsárda 2
http://fal-art.blogspot.com/2009/12/hatarcsarda-gubacsi-csarda.html

Gubacsi Határcsárda 3
http://fal-art.blogspot.com/2009/12/gubacsi-hatar-csarda3.html

Gubacsi Határcsárda történetéhez.
http://fal-art.blogspot.com/2010_01_01_archive.html

Lővészárok, Isonzó 1917
http://fal-art.blogspot.com/2010/02/loveszarok-isonzo-1917.html

Egy fotó, és egy kiegészítés…
http://fal-art.blogspot.com/2010/03/egy-foto-es-egy-kiegeszites.html

Dokumentum melléklet
http://fal-art.blogspot.com/2010/03/dokumentum-melleklet.html

Csili, Ettvel Zoltán a Gubacsi Határcsárda.
http://fal-art.blogspot.com/2011/05/csili-ettvel-zoltan-gubacsi-hatarcsarda.html

A Gubacsi Határcsárda története
http://fal-art.blogspot.com/2011/05/gubacsi-hatarcsarda-tortenete.html


A következő 2. részben folytatom a Gubacsi Határcsárda témában a cikksorozatot…
(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

Vécsey Károly és az aradi vértanúk (+kieg.)

Jelen cikkem most kivételesen nem erzsébeti történelmi érdekességek kutatása, hanem megemlékezés jellegű.

2011 október 6-án, csütörtökön délután 5 órai kezdettel a Vécsey lakótelepen találkoztunk elég sokan egy ünnepélyen, az aradi vértanúk emlékére készült ünnepségen vettünk részt.

Mindannyian tudjuk, hogy 1849 október 6-án az aradi várnál végeztette ki Haynau az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc dicső tábornokait.

A Vécsey lakótelepen az aradi vértanúk emlékére egy emlékkő van elhelyezve, ennél az emlékkőnél régóta minden évben van korhű öltözékekkel, énekekkel ünnepélyes koszorúzás. 

Ez az ünnepség most is szép volt és nagyon emlékezetes.

A szabadságharc hazafiai és tábornokai emlékére Kossuthfalva alapításakor az alapítók sok utcát neveztek el híres 48-as hazafiainkról. 

Nagyon híres tábornokunk volt gróf Vécsey Károly is.
 

Itt emelem ki, hogy az aradi 13-ról a napokban a „Pesterzsébet a Hazám” topicban „árpádutca” nevű topictársunk megemlékezett, a hozzászólásában képeket is feltett, ahol a Vécsey lakótelepen található emlékmű fotója is látható.

Nem ismertetem tehát most itt részletesen a 48-as tábornokok tetteit, sok helyen elolvasható, azonban Vécsey tábornokról írok néhány szót.
Annyit jó tudnunk, hogy a Vécsey család, talán a legősibb történelmi nemesi családok egyike, olvastam, hogy az ősi Aba nemzetségből valók. A család tagjai a haza szolgálatában az idők folyamán különböző nemesi címeket kaptak. A Vécsey-ek nemesi rang szerint három ágra tagolódtak - grófi, bárói és köznemesi - és a történelem viharai között mindig is fontos feladatuknak tekintették az ország ügyeiben való szerepvállalást.


A grófi ág legismertebb alakja Vécsey Károly tábornok, aki az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc során szerzett elévülhetetlen érdemeket és halt mártírhalált Aradon. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy Vécsey  tábornokot a helyi délvidéki aradi-temesvári csatái miatt az aradi vesztőhelyen szándékosan utolsónak végezték ki az osztrákok, végig kellett néznie társai kivégzését-akasztását. Solton gróf Vécsey Károly mellszobrára az alábbi írás van bevésve:

"A 13. aradi vértanú, (ez után Gróf Vécsey Károly aláírása látható) ki az előtte kivégzett Damjanich tábornok kezét megcsókolta"

Néhány emlékeztető képet a cikkemhez összegyűjtöttem, hogy emlékezzünk az 1848-49-es szabadságharcra és a dicső honvédeinkre, az irányító államférfiakra, tábornokokra.
Képek láthatók az aradi emlékművekről, a szabadságharc vértanú tábornokairól, a solti Vécsey házról, valamint a Vécsey család címere is látható, ez a címer van kitéve a solti ház homlokzatára, mely Vécsey ház most Vécsey Könyvtár.

Az érdekesség kedvéért, a körülmények elképzeléséhez feltettem egy nagyon régi, kb. 1800-ból való térképet az Aradi várról (Alte festung ARRAD=Régi aradi erőd-vár)) és látszik, ahogy az erődöt szinte félszigetszerűen körülfogja a Maros. Hát ez az aradi erőd  bizony nem akármi...

Bescanneltem egy képet a „A szabadságharc csatái” című eredeti dokumentum másolatokkal teli kedvenc könyvemből (a könyvben pl. az aradi kivégzési ítélet is németben eredeti fotónagyságban olvasható). Ezen a képen négy tábornok képe látható, köztük a szintén utcanévadónk Nagy-Sándor (Nagysándor) Józsefé is és gróf Vécsey Károly is látható.

Az egyik képen az aradi 13 vértanú látható, mely Barabás Miklós litográfiája:
Knezić Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos, Lahner György, Poeltenberg Ernő, Leiningen-Westerburg Károly, Török Ignác, Vécsey Károly, Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos

Dicsőség hőseinknek!

Kiegészítés "tojpli" topictársunknak itt a blogban írt hozzászólása alapján:

Tojplinak a hozzászólásában nagyon igaza van, a helyesírásokat sokan nem tudjuk rendesen, pedig családneveket nem szokás átfordítani, ehhez például:
1.) A Wikipédia szerint: "...Knezić Károly (Karlo Knezić, gyakran tévesen Knézitsként vagy Knezichként említik) Veliki Grđevac Horvátország..."-ban született.
2.) Szintén a Wikipédia szerint: 

"Poeltenberg Ernő lovag (Ernst Poelt, Ritter von Poeltenberg; Pöltenbergi Pölt Ernő)  honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike...

...Neve Pöltenberg alakban is előfordul, azonban az a változat helytelen, saját nevét maga is Poeltenbergnek írta..."

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)