2011. augusztus 29., hétfő

Erzsébetfalva első lakóháza-Graner Ábrahám, Gránerek (6.r.)





A Gráner Sándor témát nézzük tehát részletesebben… Ebben az utolsó részben alapvetően Gráner Sándornak egy igen jelentős lépésével-cselekedetével szeretnék még foglalkozni…
Gráner Sándor vállalkozó neve tehát többször meg van említve az erzsébeti irodalmakban, úgymint telekvásárlások, parcellázások, Gráner telep is megjelenik valahol a Határ út környékén. Gráner Sándor erzsébetfalvai birtokos vezette Erzsébetfalva telep 25 tagú küldöttségét az önállósításra Soroksárral szemben, Gráner Sándor 1906-ban pedig az új Községháza községi képviselőtestületének és elöljáróságának tagja is lett…

És akkor most jön az, ami lehet, hogy több erzsébetinek új dolgot jelent…tehát olvassunk bele egy tanulmányba ill. évkönyvbe:

Dr. Krishaber Béla pesterzsébeti kerületi főrabbi nagyobb tanulmánya a pesterzsébeti zsidók történetéről:
A „Pesterzsébeti zsidók históriája” (megj. Kecskeméti Vilmos Zsidó évkönyvében (1927) és Nagy Győri István városi főjegyző Gubacs-puszta-Erzsébetfalva-Pesterzsébet c. tanulmány foglalkozik.
„…Több nagyobb alapítványt is kezel a hitközség, melyeket Graner Sándor és neje, Ney Gusztáv, Vincze Jakab, Graner Ábrahám és Holczmann Hugó létesítettek különböző kultúrális és jótékony célokra…”
„Pesterzsébet, rend. tan. város Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 40.545 lak. A P.-i kongresszusi hitközség a 70-es években (azaz itt 1870) alakult. Kezdetben 10 családból állt a hitközség, ez idő szerint a családok száma 1600-ra rúg. Ez az aránylag rövid idő alatt történt rohamos fejlődés szoros összefüggésben van magának a városnak a fejlődésével, mely szintén néhány évtized alatt nőtt kis faluból rendezett tanácsú várossá. A hitközség egyik első elnöke Gráner Sándor volt, aki három évtizeden át vezette nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel a hitközséget. Az ő kezdeményezésére épült fel 1901. a hitközség impozáns két tornyos, románstílű szép temploma, ezen kívül is sok más alkotás és alapítvány fűződik a nevéhez. Nagy filantróp volt, aki végrendeletében egy milliárdot érő házát a hitközségre hagyta zsidó kórház céljaira."

Gráner Sándor tudomásom szerint 1926-ban halt meg, erről ezt olvashatjuk az említett lexikonban:
„…Ugyancsak nagy veszteség érte a hitközséget Gráner Sándor tiszteletbeli elnök elhalálozásával. Az elhunyt három évtizeden át volt a hitközség elnöke; ő alatta épült az impozáns templom és sok más alkotás és alapítvány fűződik a nevéhez. Végrendeletében egymilliárdot érő házat hagyományozott zsidó kórház céljára.
(Az, hogy ez az akkori áron, kb. 1926-ban 1 milliárd koronát érő ház ill. a Kórház hol volt, nem tudtam rányomozni, talán a blog látogatóinak-hozzászólóknak sikerül…)

A mellékelt képeken különböző felvételek láthatók a volt pesterzsébeti zsidótemplomról és látszik az is, hogy szocreál stílusban milyen sikeresen alakították át a templomot képraktáros feladatok ellátására

Kiegészítés a cikkhez Már-Kos hozzászólásával kapcsolatban:
2003-ban ezt az emléktáblát tette  az újjáalakult izraelita közösség, itt rövidítve, de pontosan lásd a tábla fotóját:
„Ez a Ház rejti a Pesterzsébeti Zsinagógát, melyet az itt lakó izraeliták építettek saját pénzükön…1901-ben…A falak eredetiek, de a háborús károk és az 1960-as években bekövetkezett külső és belső átépítés akkora kárt tett az épületben, hogy lehetetlen a restaurálás…
Bpest, 2003. Május”

Összességében véleményem szerint elmondhatjuk, hogy a Gráner család sokat tett telekkialakítási és kereskedelmi tevékenységével, különböző adományaikkal Erzsébetfalva-Pesterzsébet kialakulásáért, a Gráner család tagjai itt éltek mint tősgyökeres alapítók 1851-től 1926-ig...igaz, hogy ez mindösszesen csupán 75 év...
Itt azonnal megjegyezve, még feltétlenül hozzá kell tennem, hogy tudomásom szerint sem a Pesterzsébet legrégebbi lakóháza hely nincs megjelölve, és sehol egy utca, tér elnevezés nem kapcsolódik a Gránerekhez...

"A hálás utókor" mintha nem is tudná, hogy ők valaha léteztek…
(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

2011. augusztus 15., hétfő

Erzsébetfalva-telep és Erzsébetfalva nagyközség

Többször felvetődik különböző hozzászólásokban, hogy mikor lettünk ténylegesen Erzsébetfalva, no'de miről is van tehát konkrétan szó, mit is keresünk és mikor mi történt...?

1870 június 14. Gubacson már 80 ház állt. Erzsébetfalva–telep kialakulása, névadó Erzsébet királyné, tehát a Gubacson épült új telep Erzsébetfalva telep nevet kapott, az alapítás emlékére ez lett a „Búcsú” napja.
1874 Erzsébetfalva-telep Soroksár anyaközségtől elöljárósági kirendeltséget kapott, Soroksár tehát Erzsébetfalva telepnek anyaközsége lett.
1882 május 7. Felépült az első (régi) Községház a Hitel Márton utcában.
1895 november 7. Gráner Sándor erzsébetfalvai birtokos vezetésével 25 fős Erzsébetfalva telep küldöttség ment Perczel Dezső Belügyminiszterhez és Lukács László pénzügyminiszterhez a célból, hogy előterjesszék kérelmüket, miszerint Erzsébetfalva telep váljon le Soroksár anyaközségtől és legyen önálló független Erzsébetfalva nagyközség.
1897 április 13. Erzsébetfalva önálló nagyközség lett, melyet a belügyminiszter jóváhagyott.
(Belügyminiszteri rendelet kelte és száma: 1897. ápr. 13-án kelt, 27985/1897 V. rendelet a nagyközséggé szervezkedést jóváhagyta)

(Tehát:
Erzsébetfalva-telep 1870 június 14-én alakult meg, de nagyközséggé csupán 1897. évben szervezkedett, azaz 27 évig mint telep a Soroksár volt anyaközség közigazgatása alá tartozott.
Természetesen a volt anyaközség Soroksár a legtávolabbról sem sejthette, hogy Erzsébetfalva telep rövid idő múlva fejlődésében és sok más tekintetben felül fogja múlni a Soroksár anyaközséget)

1897 szeptember 20.
A régi községháza termében megtartották Erzsébetfalva nagyközség első képviselőtestület közgyűlését.
1897 december 30. Erzsébetfalva önálló nagyközségben megtartották az első községi választásokat, főjegyző Nagy Győri István lett, első bíró Gombás István.
1898-1900-as években tudomásom szerint előfordult, hogy a területhez tartozó egyes teleprészek felvetették, hogy ne  Erzsébetfalva legyen a közös név, mert létezik pl. Kossuthfalva, Pacsirta-telep, Szabó-telep stb...de végül is maradt az Erzsébetfalva nagyközség név...
1906 június 13. Erzsébetfalva képviselő testület ekkor már az új Városházán tartotta meg az ottani első közgyűlését.

A kitett dokumentumokon látszik Erzsébetfalva telep első Községháza képe, továbbá egy térkép kb. 1870-ből. Látunk még egy fontos "Kivonat" dokumentumot, melyet a "Pesterzsébet a Hazám" topic-ból vettem át, ehhez utólagosan kérem  "árpádutca" nicknevű topictársunk szíves engedélyét.
Hozzáteszem még, hogy az Erzsébetfalva telep elnevezést többféleképpen is írták, esetenként kötőjellel jelenik meg azaz Erzsébetfalva-telep, ez az "erzsébeti helytörténelmi irodalmak"-ban  is változó...

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

Erzsébetfalva első lakóháza-Graner Ábrahám, Gránerek (5.r.)

Gráner témát nézzük tehát tovább…
Gráner Ábrahám kb. 1854-ben felépítette Erzsébet-telep, későbbi nevén Erzsébetfalva első lakóházát…
Gráner Ádám megjelöléssel szerepel az 1936-os könyvben a fényképen a Ház…
Gráner Rezső nevét is említik az erzsébeti irodalmak, aki 1881-től Erzsébetfalva elöljárósági tagja lett…
Gráner Ábrahám a 25 forinton felüli összeggel járult hozzá a régi erzsébeti első Községháza közadakozás gyűjtésébe…
Gráner Rezső 100 forintnyi adakozó (!),  ez a felirat a régi Községháza Tanácstermébe befalazott táblán volt látható...

Gráner Ernő az 1882 szeptemberben alakult Erzsébetfalva Tüzoltó Testület titkára.
Gráner Ábrahám az 1882 szeptemberben alakult Erzsébetfalva Tüzoltó Testület szervezését-megalakulását adományával segítette és alapító tag
Gráner Sándor vállalkozó neve is többször meg van említve az erzsébeti irodalomban pl. „A telepítvényben az építkezés az alapítás (1870 június 14.) utáni három évben rohamosan folyt…
Gráner Sándor...vállalkozók ekkor vetik meg a község viszonylatában jelentősnek számító vagyonuk alapjait”
Gráner Sándor ...egymás után parcelláztatják területeiket apróbb részekre…
Gráner Sándor és társaik telkeiket, a konjunktúra idején olcsón felépített házaikat jelentős haszonnal vétetik meg a községgel – a polgárok adóiból…”
Gráner telep, kezdetben sok esetben a parcellázó nevét viselik (a telepek)
(ehhez lásd az utólag írt két "Megjegyzés"-t és a három kapcsolódó dokumentum lapokat)
Gráner Sándor erzsébetfalvai birtokos vezette az  erzsébetfalvaiak 25 tagú küldöttségét az önállósításra Soroksárral szemben... (akkor 1895 nov. 7-én kb. 8000 lakosú volt Erzsébetfalva)

Gráner Rezső 1897 december 30-án Erzsébetfalva nagyközség első képviselő testületének is tagja lett...
Gráner Rezső 1906-ban az új Községháza községi képviselő testületének és elöljáróságának is tagja lett…

Gráner Sándor 1906-ban is az új Községháza községi képviselő testületének és elöljáróságának tagja lett…

Jelen cikkben láthatunk kivonatokat a Gráner családról megjelent "erzsébeti irodalom" részletekből, továbbá Gráner Sándornak és feleségének Blau Sidoniának az 1896-os Házassági Szerződésének egyes részleteibe is bepillanthatunk. 
(a Szerződés részlete Levéltár-i anyag, a netről lett levéve, szerintem nyilvános dokumentum)

Az utolsó következő 6. részben Gráner Sándor-nak egy igen jelentős lépésével szeretnék még foglalkozni…

(folytatás a 6. részben)

(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)