EttvelZoltán http://www.facebook.com/zoltan.ettvel**ÓváryGábor http://www.facebook.com/gabor.ovary

2012. május 27., vasárnap

Kossuthfalva története képekben (2.r.)

Folytatom Kossuthfalva történetét képekben, most a második rész következik:

1870...A Vasárnapi Újság hirdetése...Soroksár mellett Erzsébetfalván...olcsó háztelkek eladók!
1870 jún. 14...A telkek áldomással eladásra kerülnek...Kossuthfalva a ceruzavázlatos térképen bejelölve (a rajz kis részlete a Pesterzsébeti Múzeum Kossuth kiskönyvből)
1870...Löwy Mór megveszi a mai ős Kossuthfalva területet...
1870...Kossuth helység lakosai Kossuth nevét szeretnék viselni...
1870 dec. 30-án Biróy Béla volt 1848-as honvédőrnagy levelet ír Kossuth Lajosnak...
1870...(1911)...A népiesen 48-as Vendéglőnek nevezett híres vendéglő..melynek pontos neve: "Vendéglő 48-as Magyarhoz"
(a fotót Balogh Zoltán nagyapám készítette 1911-ben az ő vendéglőjükről)
1870...Mi is történt 1870-ben ebben a vendéglőben...?
1870...Winkler Márton üknagyapám, (1839-1911), aki családi emlékek hagyományok szerint Biróy Bélával együtt szorgalmazta a Kossuthfalva elnevezést, tovább azt is, hogy a környező utcákat volt 48-as honvédhősökről-vértanúkról nevezzék el...
1870...(1911)...Nagyított részlet az 1911-ben készült fotóról...
1870...(2011) A volt híres "Vendéglő 48-as Magyarhoz" ...1924 óta már más tulajdonosokkal...évek óta "Kakukk"...aztán "Gyalogkakukk" vendéglő....miért ez a ...kakukkos név, nem tudom... de napjainkban bezárva...



(folytatás a 3. részben)

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

2012. május 18., péntek

Kossuthfalva története képekben (1.r.)

Ahogy terveztem és megígértem, a következőkben bizonyos rendszerességgel, bemutatom Kossuthfalva történetét képekben, mely alapvetően a 2012 május 8-i előadásom vázát képezte.

Ezen a fenti képen Kossuthfalva ősterületét látjuk, a jobboldali térképen a felirat igazán nem szerencsés szerintem, mert Szabó telep eredetileg egyáltalán nem ott volt, hanem a Nagykőrösi úti részen...elnézést, de mostanában véleményem szerint eléggé összekeverik az eredeti ősi elnevezéseket.
1647...A Csepel szigetet ekkor Rácsziget-nek hívták, mert sok rác nemzetiséget telepítettek be oda, a Soroksári Dunaágnál látjuk a Gribats (Gubacs) feliratot.
1724...A törökök után kezdődnek az első betelepítések Soroksár és környékére a német területekről.
1742...jönnek a német telepesek főként hajókon, csónakokon.
1837...A mai Ferencváros déli része és a későbbi Pesterzsébet eleje...a területen csak a Gubacsi Határcsárda létezik...
                                 1851...Területeladás...tulajdonosváltás...

1860...Mi volt itt errefelé akkoriban?
1865...Megint tulajdonosváltás...kezdődnének a parcellázások és 1866-ban Soroksári térkép, a Kis-Dunán jól látszanak a híres soroksári vízimalmok
1868...Nyilvános árverés és kezdődnek a tényleges parcellázások...










(folytatás a 2. részben)

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

2012. május 12., szombat

Kossuthfalva története 1850-1924 (előadásról)

Nem szokás, hogy valaki a saját előadásáról írjon cikket, de megpróbálkozok vele, továbbá mivel igény mutatkozik rá, a jövőben tervezek egy olyat, hogy főként azok, akik az előadást nem láthatták, megismerjék nagy vonalakban. 
Ennek megfelelően tervezem, hogy az előadást a jövőben képekkel bemutatom a blogomban folytatásos részekben.
No’most akkor röviden az előadásról; a képeket az előadás alatt két barátom, Óváry Gábor és Zehetmayer János készítették.
Tehát az előadásról emlékeztetőként röviden írok.
A Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébet szervezésében 2012 május 8-én  kedden 17 órai kezdettel vetített képes előadást tartott Ettvel Zoltán a Csili Vízvári László Termében.
Az előadás címe: Kossuthfalva története 1850-1924
Az előadást Kökény Sándorné Kalmár Veronika a Klub vezetője nyitotta meg.
Az előadó ismertette a Kossuthfalva kialakulásával kapcsolatos előzményeket, a Kossuth telek történetét, az 1870-71-es Kossuthfalva alapítási eseményeket, részben párhuzamot vonva Erzsébetfalva kialakulásával együtt.

Az előadó ősbemutatón bemutatta a Kossuthfalva alapítási helyszín vendéglőjét saját családi felvételen, megjelölve pontosan a vendéglő nevét: A kossuthfalvi alapítási vendéglő neve nem "48-as Vendéglő", hanem pontosan "Vendéglő 48-as magyarhoz", ahogy az a Balogh (Ettvel) család által készített 1911-es felvételen látható.
Beszélt a parcellázásokról, Kossuthfalvának az Erzsébetfalvától történő elszakadási törekvéseiről, a különböző egyesületek és szervezetek kialakulásáról. Szó esett a Kossuthfalva Kápolna építéséről, majd a „Nagy Háború” (értsd I. Világháború) borzalmairól, a kossuthfalvi besorozásokról és a "Kossuthfalva Kápolna" harangjának ágyúöntés céljára történő elszállításáról is.
Részben régi saját családi képeken keresztül ismertetve lettek az akkori ruhaviseletek, iskolai dolgok, Kossuthfalva temető és temetkezési események is, továbbá a kialakult kulturális megmozdulások is, lehetett látni régi kossuthfalvi üzletek képeslap fotóit.
Ismertetve lett a Kossuthfalva Damjanich utcai Szent Lajos templom építkezése és a templom tervezőjének, Óváry Arturnak ezzel kapcsolatos jelentős tevékenysége is.
A továbbiakban Kossuthfalva teljesen beleolvadt Pesterzsébetbe, önálló külön jelentőségét kissé elveszítette. Az előadáson a továbbiakban még lehetett látni képeket 1924 utáni főbb Kossuthfalva eseményekről.
Köszönet a Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébetnek a szervezésért.

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)