EttvelZoltán http://www.facebook.com/zoltan.ettvel**ÓváryGábor http://www.facebook.com/gabor.ovary

2012. szeptember 22., szombat

4. Reformkori Nap a Kosutiban (rendezvényről)

Jelen cikkem most nem történelmi értekezésekkel és egyéb kerületi jellegű okoskodásokkal foglalkozik, hanem egy  fontos kerületi eseményről ad rövid kivonatos tudósítást...
 A Pesterzsébeti Múzeum és a Kossuth Társaság szervezésében rendezték meg Pesterzsébeten a 4. Reformkori Napot a Kosutiban.
A cikkemben néhány pillanatképet lehet csak látni; a teljesség igénye nélkül mondhatom, hogy csodálatos volt az egész… a Rendezvény megnyitása... az ünnepi beszédek...
...ragyogó előadás és rendkívül érdekes volt Pelyach István egyetemi tanár történész előadása Kossuthról és Görgeyről...olyan dolgokat hallottunk, amit még soha és sehol... Jómagam most értettem meg igazán Kossuth és Görgey igazi egymás közti alap problémáját...
 










...A továbbiakban Gavlik István beszélt a híres 20 éves Kossuth Társaság tevékenységéről... érdekes és értékes dolgokat hallottunk...  
A Múzeumban és a Kosutiban tartott közös vonuláson a lányok-asszonyok, férfiak reformkori korhű öltözékben nagyon elegánsan és pompásan hatottak...
...folyamatosan reformkori pogácsával is kínálták a résztvevőket...








...pompás volt a felvonulás a Kosutin...pl. a zenészek társaságában is...








...gyönyörűen mozogtak. táncoltak a csinos majorettek...
Kiváló rendezés és szervezés volt a 4. Reformkori Nap...
...köszönet érte!

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

2012. szeptember 16., vasárnap

Örmények a világban, Magyarországon és Pesterzsébeten (előadásról)

A Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébet szervezésében 2012 szeptember 11-én  kedden 17 órai kezdettel vetített képes előadást tartott Váczi Péter Csili Vízvári László Termében.
Az előadás címe: 
„Örmények a világban, Magyarországon és Pesterzsébeten”
Az előadást Kökény Sándorné Kalmár Veronika a Klub vezetője nyitotta meg.
Az előadáson részletesen ismertetve lett az örmények története az ókortól napjainkig, a cikkemben főként a régi örmény birodalomról írok és néhány térképet is felrakok.
A képeket részben a netről vettem le, valamint néhány képet készítettem az előadás közben, melyhez kérem az előadó Váczi Péter utólagos szíves hozzájárulását.
A cikkemben nem az előadást tárgyalom részleteiben, hanem néhány dologgal, így pl. térképekkel is kiegészítem.
A Noravank régi 11. századi kolostor
Az Ararát hegy és környéke régi épületrendszerrel
A történet azért érdekes, mert erről az országról szerintem igen keveset tudunk. Nagy ókori birodalom volt, állandó csatározások színhelye. A középkorban aztán a tatár-mongol hadjáratok sem kerülték el, aztán a török-oszmán birodalom terjeszkedése miatt is rengetegen vándoroltak el az örmények, a világban nagyon sok helyen telepedtek le, így például Amerikában és Európában is, valamint Magyarországon is.
Akkor nézzük az eléggé ismeretlen örmény történetet röviden…
Az Örmény Birodalom kb. 2500 évvel ezelőtt
 Örményország 1080-1199 között
Armenia Magna ókori ország volt Kis-Ázsiában, a mai Törökország északkeleti, illetve Örményország és Azerbajdzsán területén. A görögök és a rómaiak különbséget tettek Nagy-Örményország az Eufrátesztől keletre eső fennsík és Kis-Örményország a tőle nyugatra elhelyezkedő kis királyság között. Az i. e. 8. század első felében egyenrangú ellenfele volt Asszíriának, fejlett hadseregük, építészetük és még kézművesiparuk is volt, pl. az asszír hasonlóságok mellett az i. e. 7. század folyamán a kézművesipar termékei átvettek szkíta motívumokat is. 
A szkíták ugyanis évtizedeken keresztül voltak keleti szomszédaik és a művészeti elemek terjedése élénk kapcsolatokra utal. A hadsereg szerkezetileg az időlegesen harcoló szabad rétegekből állt, akik csak háború idején fogtak fegyvert. Minden erődben külön gabona-, fegyver- és takarmányraktáraik, kézműves műhelyeik és borpincék voltak.
Sok erődítmény, fellegvár, közigazgatási központ maradt fenn, változatos méretekben és kivitelezésben, főleg hegyvidéken találhatók, sziklás alapokon, magaslatokra épültek, kiváló stratégiai adottságokkal. 
Régi örmény erődítmény
A legtöbbször erős kő- és sártégla falak képezik a vázszerkezetet, amelyre több emeletet húztak. A kapuk változó kivitelűek, van amelyik egyszerűen áttöri a falat, másokat kaputornyokkal és erősített ajtókkal láttak el.
A templomok általában hasonló tervek alapján készültek. Erős falak, négyzet alakú belső tér, szűk bejárat és teraszos kiképzés jellemzi.
Örmény régiségek és népviseletek
A Nagy-Örményországnak nevezett terület i. e. 585-ig Urartu néven ismert. Az örmény állam Urartu bukása után jött létre a médek és a perzsák államának szövetségeseként. Az Urartu helyén létrejött állam bizonyosan vegyes lakosságú lehetett, mégis, valahol itt kezdődik az örmények legalább 2500 éves múltja, így a ma is létező népek közül a görögök mellett ők azok, akik talán a legrégebb óta jelen vannak Európa és a Közel Kelet történelmének formálásában.
Legendák szerint az örmények ősatyja Hayk, az íjász, aki felkelt a babilóni zsarnok Bel ellen, párbajban megölte őt és a katonáit, így felszabadította az országot, amelyet Harknak neveztek.
Az örményeket ott találjuk a perzsa birodalom fennállásának legfontosabb eseményeinél, majd hűséget fogadtak Nagy Sándornak is. Tigranes uralkodó idején nyugatról megjelent a Római Birodalom. Pompeiusz legyőző hadjárata az örmény függetlenségnek véget vetett, az ország ekkor a római - pártus vetélkedés színtere lett egészen Augustus uralkodásáig, amikor a két birodalom felosztotta egymás között Armenia területét. 

És most jön olyan dolog, amit szerintem nagyon kevesen tudnak:

Kr. u. 301-ben az akkor éppen regnáló uralkodó, III. Tiridates (Trdát) felvette a kereszténységet, és államvallássá is tette azt, ezzel Örményország lett a világon az első állam, amely hivatalosan is keresztény állam lett.
Nagy-Armenia volt tehát az első királyság, amely államvallássá tette a kereszténységet a 3. század végén Világosító Szent Gergely térítőmunkája hatására. 
387-ben Perzsia és Konstantinápoly felosztotta egymás között az országot, az ezt követő keresztényüldözések számos mártírt követeltek, de egyben felszították az örmény nemzeti érzést is.
Hérakleiosz uralma alatt kiszorították a perzsákat a térségből, majd pár évtized múlva 653 táján Nagy Örményország arab-muszlim uralom alá került. Ezen a ponton véget ért Arménia története és csak pár évszázad múlva kezdődött újra, de a korábbi összefüggő Arméniát már sosem sikerült feltámasztani.
                      Örményország és környéke 1919-ben
A Szovjetunió egy része az Örmény SzSZK-val (Armenian) 1989-ben
Örményország 2012 május 04-én
Az örményeket Magyarországon csak 1991-ben ismerték el hivatalosan nemzetiségként. Nagy részük a fővárosban, kisebb részük pedig az ország egyéb térségeiben szórványosan él. Erdélyben Szamosújváron is sok örmény telepedett le, a várost a 18. század elején az Erdélybe telepedett örmények alapították, erről is látunk képet, pl. az örmény templomot.
Erdély,  Szamosújvár,  Örmény Katolikus Templom
Az egyik dokumentumon a teljesség igénye nélkül látjuk, hogy kik azok az örmény származású családok, akik Magyarországon ismertebbek…még utcaneveink is vannak Pesterzsébeten-Kossuthfalván a 48-as tábornokokról…

Akkor most még 1848-49-ről...
Az 1848/49-es szabadságharc idején az osztrák hadseregben szolgáló örmény származású tisztek kivétel nélkül a magyarok oldalára álltak. Hetvennél többen harcoltak tisztként az osztrákok ellen, köztük Kiss Ernő és Lázár Vilmos aradi vértanúk. Mintegy kétszáz fő pedig alacsonyabb rangban szolgált, pl. a szamosújvári Pattantyús Ábrahám Géza (Adeodát), aki Bem apónak volt az orvosa.
Kiss Ernő altábornagy, hadügyminiszter-helyettes a legmagasabb rangú volt a 48-as örmények között. Október 6-án harmadiknak végeztek ki. Az első lövés a vállába hatolt, ekkor saját maga vezényelt újra tüzet a kivégzőosztagnak, ez után a halálos ítéletet közvetlen közelről hajtották rajta végre.

Pesterzsébeten is van Örmény Nemzetiségi Önkormányzat, ennek képviselője Váczi  Péter, aki tartotta az előadást, ő látszik középen, a Csili gyermekrajz kiállításán.

Az előadás nagyon jó volt, igen sokan voltak, köszönet a kiváló előadásért.

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

2012. szeptember 4., kedd

Emlékmű a Kisdunán

Főként ifjabb koromban sokszor kerékpározgattam a Balaton felé és elég  sokszor a Dunához is…a Kisduna mentén…és főként a Francia öbölbe…de valahogy Soroksár felé lefelé ritkábban…
Ezt pótolta be napjainkban szinte helyettem topictársam Szabó Lajos „tojpli”, aki a „Pesterzsébet a Hazám” topicba rendszeresen tett ki képeket kerékpártúráiról a Duna mellett.
A képeket ill. ennél jóval több képet nekem email-en is megküldött…

A cikkemben található helyszíni fotókat tojpli készítette, a térképes felülnézeti képeket a netről vettem le nagyítással.

Tojpli a túrázásai során a számos fénykép mellett készített olyan képet is, amely különösen felkeltette topictársaim, köztük james 36, Faluvégi, Laci/Zápolya, valamint az én figyelmemet is… 
A topictársak segítségével elkezdtük többen megfejteni, hogy mi is az az emlékmű, amit tojpli a Kisdunánál lefényképezett...
Igaz, hogy amit lefényképezett, az éppen hogy elhagyja Pesterzsébet területét, tehát már Soroksárhoz tartozik, de tekintsük ezt kicsit szomszédolásnak is...
Kissé rejtélyes jellegű az emlékmű felirata...az emlékmű latin nyelvű felirattal van ellátva, valamint évszámok római számokkal és földrajzi szélességi-hosszúsági fokokkal ellátva…
Nagyon megható és gyönyörű szép emlékmű...a maga nemében egyszerű de nagyon csodálatos...
Az emlékmű titkát megfejtve előjöttek 2010-ből szomorú híremlékek és írások, melyeket az írásokban és megemlékezésekben olvashattunk...

„…Az egyik legismertebb magyar cégcsoport, a G’Roby alapítója és névadója 2010 november 19-én este tragikus körülmények között elhunyt…
…A G'Roby cégcsoport alapítója és névadója, Gárdonyi Róbert és 21 éves fia, ifj.Gárdonyi Róbert, apa és fia Dél-Afrikában túráztak, ahol terepjárójukkal eddig ismeretlen körülmények között frontálisan összeütköztek egy másik autóval. Mindkét jármű vezetője és egy-egy utasa a helyszínen meghalt…
 …Robiék "felbecsülhetetlen" értékű emberek voltak: nagyon önzetlenek, segítőkészek és rendkívül barátságosak...
  …Nyugodjanak Békében…”

Az Emlékmű...
A kerékpártúra színhelyének részlete: a Kisuna partján végig a Dunaparton kerékpározott száguldó riporterünk. Így a Soroksári Duna ágon és Csepel között lévő kis Csőhid és a Kvassay zsilip között kerekezett végig; itt a Pesterzsébet felüljárótól délre eső részt látjuk a Csőhídig. 
Távolságok kb.: Emlékmű-Gubacsi híd 1070 m,
Gubacsi híd-Csőhid 1530 m, Emlékmű-Csőhid 480 m


Az Emlékmű a kép alján lévő Csőhídtól észak felé található a Duna parton, a Csőhídtól tehát kb. 480 méterre
Topictársunk kerékpárja már sokat látott a Dunából és a kapcsolódó emlékekből...
A Csőhíd környéke kiváló evezős terület, a Kisduna másik oldalán Csepel új házai láthatók
Ahonnan tojpli fényképezett...ez a Soroksár-Pesterzsébet oldal, a Kisduna másik oldalán Csepel Dunadűlő út 1980-as évekbeli  új épületek

A stég az Emlékművel
A kép jobb oldalán az Emlékmű széle látható

X betűvel jelölve az Emlékmű helye
Nagyításban az Emlékmű helye, a képen a belső tó is jól látszik

Az Emlékmű felirata nem szó szerinti fordításban: 
A jövőnek emlékeztetésül, apa és fia emlékére. 
Az évszám: 1963-2010 *1990-2010. 
Az első koordináta a tábla helye, a második Dél-Afrikában van Lesotho-tól keletre, ahol a tragikus halálos baleset történt

A G'Roby cégcsoport alapítója és névadója Gárdonyi Róbert egy riport alkalmával 2010 előtt az m1 magyar televízióban

Végül egy szép kép a Kisdunáról...

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)