Kossuthfalván Kossuth telek (Második rész)
A telket tehát megfelelő levélváltások után Biróy Béla a Kossuth Lajos javaslata alapján Zilahi Sebess Emil 48-as honvédőrnagy fiúárvájának adományozta. Sebess Emil részt vett a 48-as szabadságharcban, később az Almás-Nedeczky féle titkos ellenállási mozgalomban. Ennek kapcsán a magyar függetlenségi törekvésekben történt részvétele miatt ill. Habsburg rendszer elleni összeesküvés vádjával letartóztatták, majd szökési kísérlet közben agyonlőtték. Élt 1824-1864 között, temetése 1864-ben volt és a Fiumei úti Kerepesi Temetőben a Nemzeti Sírkert 30-as, ún. 1848-49-es parcellájában nyugszik, tehát jelentős honvéd árvájáról volt szó.
A Kossuth telekkel azonban nemsokára baj történt. Biróy a parcellázott telkekre a vételárral részben adós maradt, sőt Biróy ellen 1876 évben csődöt majd 1879 évben az összes parcellákra árverést is rendeltek el.
A Kossuth telek is árverés alá került, de közben érdekes dolog történt. A törvény tiltja az árverezők összejátszását, de ennek ellenére Löwy Mór a hitelezőkkel és Biróyval egyetértve, hogy megakadályozza a Kossuth telek idegen kézre jutását, 5 forintért megvette a Kossuth telket és azt nyomban 10 forintért özv. Sebess Emilné szül. Jankó Rizának, a 48-as honvédőrnagy özvegyének eladta.
Özvegy Sebess Emilné a Kossuth telket 1892 október 20-án 1000 forintért eladta Szabó Zsigmond és neje Polacsek Erzsébetnek, és Galló István és neje Dezső Viktória budapesti lakosoknak.
A 48-as honvédőrnagy özvegye azonban biztosítani akarta a kegyeletteljes emléket, mely a telekhez fűződik és ezért az adásvételi szerződésben kikötötte a következőt:
„Nevezett vevők a fentebb leírt birtokot a fent kitett vételárért átveszik, mely vételárnak teljes lefizetését a vevők azonnal eszközlik és az eladó ezen szerződés aláírásával a lefizetést nyugtatja: feltétlenül kitűzetik, hogy azon esetben, ha a vevők e telken házat építenek, a ház falába helyezett kőre „Kossuth telek” felirat tétendő örök emlékül.”
Tehát a telek elkelt, majd később különböző telektulajdonosok vásárolták meg, és ehhez mellékelem egy erzsébeti helytörténettel foglalkozó "Pesterzsébet a hazám" blogtársam ("tekon"- Gyula) dokumentumát, ahol látszik, hogy az 1900-as évek elején is árusítják a szóbanforgó ill. környező területrészeket.
No'de tényleg, hol a csudába volt ez a Kossuth telek…? Mert nem kevés ám a terület, ez 1300 négyszögöl…és ha ránézünk erre a mai 2010-es évi felülnézeti térképrészletre, mely részben Kossuthfalva terület, hol lehetett ez a 4.680 m2-es Kossuth telek…?
(Harmadik rész következik)
(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)
A Kossuth telekkel azonban nemsokára baj történt. Biróy a parcellázott telkekre a vételárral részben adós maradt, sőt Biróy ellen 1876 évben csődöt majd 1879 évben az összes parcellákra árverést is rendeltek el.
A Kossuth telek is árverés alá került, de közben érdekes dolog történt. A törvény tiltja az árverezők összejátszását, de ennek ellenére Löwy Mór a hitelezőkkel és Biróyval egyetértve, hogy megakadályozza a Kossuth telek idegen kézre jutását, 5 forintért megvette a Kossuth telket és azt nyomban 10 forintért özv. Sebess Emilné szül. Jankó Rizának, a 48-as honvédőrnagy özvegyének eladta.
Özvegy Sebess Emilné a Kossuth telket 1892 október 20-án 1000 forintért eladta Szabó Zsigmond és neje Polacsek Erzsébetnek, és Galló István és neje Dezső Viktória budapesti lakosoknak.
A 48-as honvédőrnagy özvegye azonban biztosítani akarta a kegyeletteljes emléket, mely a telekhez fűződik és ezért az adásvételi szerződésben kikötötte a következőt:
„Nevezett vevők a fentebb leírt birtokot a fent kitett vételárért átveszik, mely vételárnak teljes lefizetését a vevők azonnal eszközlik és az eladó ezen szerződés aláírásával a lefizetést nyugtatja: feltétlenül kitűzetik, hogy azon esetben, ha a vevők e telken házat építenek, a ház falába helyezett kőre „Kossuth telek” felirat tétendő örök emlékül.”
Tehát a telek elkelt, majd később különböző telektulajdonosok vásárolták meg, és ehhez mellékelem egy erzsébeti helytörténettel foglalkozó "Pesterzsébet a hazám" blogtársam ("tekon"- Gyula) dokumentumát, ahol látszik, hogy az 1900-as évek elején is árusítják a szóbanforgó ill. környező területrészeket.
No'de tényleg, hol a csudába volt ez a Kossuth telek…? Mert nem kevés ám a terület, ez 1300 négyszögöl…és ha ránézünk erre a mai 2010-es évi felülnézeti térképrészletre, mely részben Kossuthfalva terület, hol lehetett ez a 4.680 m2-es Kossuth telek…?
(Harmadik rész következik)
(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése