Rezeda és Cserkészet (2.r.)

Tehát hogy jön ide a Cserkészet, hát úgy, hogy a Szent Imre herceg utcai boltban információk szerint a tulajdonos Korcsek Hedvig volt, férje  Szalai József a piac területén bérelt üzletben dolgozott és a Turul Cserkészcsapat egyik vezetője volt, és akkor úgyis ritkán kerül szóba a cserkészet, tán keveset is tudunk róla konkrétan, nézzük meg kicsit, mi is volt nagy vonalakban a Cserkészet…
Magyarországon a cserkészmozgalom az 1910-es években kezdte meg hódítását. A cél az volt, hogy többet törődjenek az ifjúság testi és erkölcsi nevelésével. Az egyesület tagjai 12-18 éves fiúk, akikkel szemben igen nagy követelésekkel lépnek fel. Meg kellett ismerkedniük az élet mindennemű követelményeivel, kint kellett nekik a szabadban tartózkodniuk, meg kellett tanulniuk kunyhót építeni, fát vágni, tüzet rakni, sütni, főzni, csónakázni, kerékpározni, úszni, gyalogolni, embereket, állatokat megfigyelni. Meg kellett tanulni a higiénikus életmód szabályait, testét mindenféle játékokkal és sportokkal edzenie kellett stb.
Mindezt az ifjak a szabad délutánokon, a vasár- és ünnepnapokon és a nagy szünidőben gyakorlatilag sajátították el.
Az első cserkészcsapatok angol mintára 1910-ben kezdtek alakulni és 1912. december 28-án megalakult a Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ). 1913-ban tartották 105 cserkész részvételével a vági tutajutat, melynek hatására nagy lendületet vett a mozgalom.
A szövetséget közben 1919-ben a Tanácsköztársaság betiltotta, 1919 szeptemberében alakult újjá. Az új alakuló ülésén csak a „szocialista-kommunista úttörőcsapatokban magukat nem kompromittált” cserkészvezetők vehettek részt. Az alapszabály szerint az ő feladatuk volt a „talpraesett, a gyakorlati életben jártas, természetszerető, vidám és mindenekelőtt istenhívő” ifjak nevelése. 1920-ban számos előrelépés történt, elindult a Magyar Cserkész című lap, megjelentek a vízicserkészek és a kiscserkészek, ekkor alakult meg a Nemzetközi Iroda, melynek az MCSSZ is alapító tagja lett.  
1933-ban Magyarország nyerte a világdzsembori rendezési jogát. A Gödöllői Királyi Kastély kertjében közel 30.000 cserkész táborozott, vendégül látták Horthy Miklós kormányzót is, a mozgalom feje a magyar főcserkész a későbbi miniszterelnök Teleki Pál volt. A Gödöllőn megrendezett Cserkész Világdzsemborin Cserkész emlékmű is készült Gödöllőn.

A magyar cserkésztörvény tíz pontja:
1.   A cserkész egyeneslelkű és feltétlenül igazat mond.

2. A cserkész híven teljesíti kötelességeit, melyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik. 
3.  A cserkész ahol tud, segít.

4.  A cserkész minden cserkészt testvérének tekint.

5.  A cserkész másokkal szemben gyöngéd, magával szemben szigorú.

6.  A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.

7.  A cserkész feljebbvalóinak jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik.

8.  A cserkész vidám és meggondolt.

9.  A cserkész takarékos.

10.A cserkész testben és lélekben tiszta

A II. világháború után a Magyar Kommunista Párt igyekezett az 1946-ban megalakuló Magyar Úttörők Szövetségébe beolvasztani a magyarországi cserkészmozgalmat, megtörtént a kommunistáknak a mozgalomba való nagyarányú beépülése, 1947 elejére az MKP-vezetés 11 elvtársa a cserkészközpontban a legfontosabb pozíciókat már kezében tartotta. 1947-ben még sikerül 200 cserkésznek eljutnia a 6. Cserkész Világdzsemborira. Az ott tapasztaltak alapján kezdődött meg cserkész kezdeményezésre a Gyermekvasút kiépítése. 1948 nyarának végén, a csillebérci Úttörő Köztársaság és az úttörővasút első szakaszának avatásán került sor az Úttörőszövetség és a cserkészet egyesítésének aktusára. A cserkészet a rendszerváltáskori újjáalakulásig szünetelt Magyarországon, de a magyar cserkészet külföldi emigrációban tovább élt.
A Külföldi Magyar Cserkészszövetség a háború után nyugaton alakult, működése szervesen összefonódott az emigráns magyar közösségekkel, szervezetekkel, iskolákkal.

Magyar központok vannak a mai napig az Egyesült Államokban, Németországban, Ausztráliában és még számos nyugati országban.

A rendszerváltás után sorra 1989-ben alakultak újjá a cserkészcsapatok – mind Magyarországon, mind a szomszédos országokban újjáalakult a magyar cserkészet, a cserkészet 2007-ben ünnepelte centenáriumát.
A cserkészet 1907-es születése óta a világ összes cserkésze fogadalmat tesz, hogy megfelel a cserkészet eszméinek és betartja a cserkésztörvényt.

A magyar cserkészfogadalom szövege: 

Én, ……......fogadom, hogy híven teljesítem kötelességeimet, amelyekkel Istennek, Hazámnak és embertársaimnak tartozom. Minden lehetőt megteszek, hogy másokon segítsek. Ismerem a cserkésztörvényt és azt mindenkor megtartom. 

A cserkész fogadalom és a törvények pontos szövege országról-országra változik, de meg kell hogy feleljen a Cserkész Világszövetség (WOSM) elvárásainak.

A cserkészegyenruha nadrágból, övből, ingből, nyakkendőből és kalapból áll. A magyar cserkészek nyakkendője zöld színű, ingükön a háromszögű Hungária-jelvény jelzi magyarságukat.

Az egyik képen a Turul cserkész csapat menetel, a helyszín az erzsébeti Templom térnek a Ferenc utca felé eső oldala, a Szent Imre herceg utca felől nézve, most a Pflum mozi és a mai Üveges üzlet felől jönnek, és éppen a Számítástechnika bolt előtt gyalogolnak, és mennek enyhén a mai Bellatrix szépítő műhely felé, néhány képen pedig a Szent Erzsébet nagytemplomunkban látjuk a pesterzsébeti cserkészeket.

A fotók többsége és az erzsébeti információk James-től és tekon Kolozs Gyulától érkezett, köszönet érte.

(folytatás a 3. részben)

(bejegy.: kiskiskosutis)