Kossuthfalva története képekben (3.r.)

Ahogy a 2012 május 8-i előadásom után terveztem és megígértem, a következőkben folytatom Kossuthfalva történetét.

Kossuthfalva történetének tehát harmadik része következik képekben:

1870-ben...ebben a vendéglőben határozták el, hogy legyen a település neve Kossuthfalva!

Balogh Zoltán Nagyapám 1911-ben készített képe a Nagy Sándor utca és a Vécsey utca sarkán lévő vendéglőjükről. Először az ő Nagyapja Winkler Márton, később Édesanyja Balogh Nándorné sz. Winkler Foith Terézia tulajdonában volt a híres "Vendéglő 48-as Magyarhoz" nevű betérő fogadó-vendéglő.

1870-ben...a környék lakói ebben a vendéglőben kezdeményezték Szépnagyapámmal együtt a "Kossuthfalva Település" elnevezést...Emléktábla az egykori 48-as vendéglő (ma már nem működő "Gyalogkakukk") Vécsey utcai falán...Állíttatta Pesterzsébet Önkormányzata 2005-ben.

1870-re emlékezve...A Damjanich utcai templom mezsgyéjén a híres Kossuth telek emléktábla, melyet a Kossuth Társaság és Pesterzsébet Önkormányzata helyezte el 2001 évben.

De valójában a Biróy Béla által adományozott Kossuth telek nem itt van...hanem jóval odébb,  a Nagy Sándor utcáról a Knézich utca felé...

 

1871 január 14-én... 

...Kossuth válaszolt Biróy Bélának és engedélyezte, hogy az újabb települést, róla nevezzék el,  

de...

1871..-hez visszapillantva...

Ki is volt zilahi Sebess Emil 1848-as honvédőrnagy...miért halt meg, hogy lett árva a kisfia...hol van a sírhelye Sebess Emilnek...? 

...És hol van tehát a híres Kossuth telek...?

1871 jan...Kossuth engedélyezte, hogy a települést róla nevezzék el...

1879...És mikor és hogy lett az a sok 1848-as aradi vértanúk utcanév Kossuthfalván?

1876. 

Kossuthfalvát folyamatosan tovább parcellázták,  folyamatosan alakult, gyarapodott a település...

Temetőre is szükség lett....

 Erzsébetfalvának nem volt temetője, Hitel Mártont is a Kossuthfalva Temető-ben temették el 1876-ban...

1879.

Kossuthfalva és Erzsébetfalva nem függött (még) össze...különválnak, majd néhány év után ismét egyesülnek...

1881-es térkép...

Kossuthfalva és Erzsébetfalva telep lakosai más és más gazdasági körülmények között éltek...

1879.

Kossuthfalva kisebb mértékben fejlődött, mint Erzsébetfalva...

1879-ben...

Kossuthfalva telep önálló lett, ekkor 506 lakosa volt és a területén 95 lakóházvolt...

1882.

Ebben az évben részletes térképek jelennek meg...

Erzsébetfalva nagyközségről, 

Gubacs pusztáról és 

Kossuthfalva telepítvényről 

továbbá 

Soroksár nagyközségről és...

  



(folytatás a 4. részben)

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

A Török Flóris (utcai) Általános Iskola története (előadásról 1.r.)

A Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébet szervezésében 2012 június 12-én  kedden 17 órai kezdettel vetített képes előadást tartott Komoróczy László a 

Csili Vízvári László Termében. 

Az előadás címe: „A Török Flóris (utcai) Általános Iskola története”.

Az előadást Kökény Sándorné Kalmár Veronika a Klub vezetője nyitotta meg.

Komoróczy László az előadást tartja.

Tekintettel arra, hogy a képek mellett jelentős és részletes magyarázó 
szöveg található, az előadást részleteiben nem ismertetem. 
 Visszaadni úgy sem lehet igazán, egy ilyen előadáson részt kell venni. 

Az amatőr fotóimat az előadás közben a vetített  képekről készítettem.

Jómagam  a pesterzsébeti ún. "régi" Mártírok általános iskolába jártam, (valamikor Ferencz József utcai iskola)

de természetesen ismertem ezt az 1929/30-ban épült régi iskolát is, 

valamint több tanárt és számos tanulót is ismertem innen. 

Az előadáson nagyon sok érdekességben volt részünk a II. világháború előttről-utánról is, valamint a mi gyermekkorunkból-iskoláskorunkból is és a ma már nem divatos, de nekünk nosztalgiát ébresztő úttörőmozgalomról is.

Török Flóris, Erzsébetfalva egyik alapítója

Török Flóris szobra, Lelkes Márk szobrászművész alkotása

A Török Flóris Alapítvány

Klebelsberg Kúnó, (*Magyarpécska, 1875.11.13- †Budapest, 1932.10.11), gróf. A két világháború közötti időszak legnevesebb kultúr- és tudománypolitikusa, aki mint kultuszminiszter megszervezte a korszerű oktatási rendszert, felkarolta a természet- és műszaki tudományokat, s olyan erőteljes támogatást biztosított, hogy nemcsak utolértük, de némely területen meg is haladtuk az európai szintet.

A híres "Anyák szobra" avatás 1933-ban a Szent Erzsébet téren; 16.000 ember vett részt az avatási ünnepségen.

Ének tagozat az iskolában

Komoróczy László 1984-2002 között volt az iskola igazgatója

Komoróczy László igen részletes és tartalmas előadást tartott, számos régi tanártársa és tanítványa is részt vett az előadáson. 

Köszönjük a Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébetnek a jó szervezést és Komoróczy Lászlónak a jó előadást.

(folytatás a 2. részben)

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

Pesterzsébet és környéke (1.r.) 1976, szomszédolás térképrészletek

1976 Kelenföld, Csepel, Ferencváros, Pesterzsébet, Kőbánya részletek 

Sok ismerősöm kérte már személyesen, telefonon és E-mail-ekben is, hogy ne csak  150...100 és akárhány éves térképeket szeretnének látni, hanem mondjuk 30...35...40 évvel ezelőtti térképeket is...és ne csak Pesterzsébetről, hanem úgy a "Szomszédok" területeiről is...

1976 Albertfalva, Csepel, Pesterzsébet, Soroksár részletek

Tekintettel tehát arra, hogy sokan a Pesterzsébet városközpont kiépítése után még itt maradtak Pesterzsébet szomszédságában, de Csepelre, Kispestre, Soroksárra és a környékre kerültek, költöztek.

1976 Pesterzsébet, Ferencváros, Kispest, Kőbánya, Pestlőrinc részletek

Ezért teszek fel  kivételesen nem kifejezetten pesterzsébeti, hanem Dél-Pest vonatkozásban saját tulajdonú nyomtatott térképmappámból bescannelve néhány idevonatkozó 1976-os térképrészletet, mely térképrészletek tehát 36 évesek, akkori 1975/76-os közlekedési viszonylatokkal és utcanevekkel.

1976 Pesterzsébet, Soroksár, Pestlőrinc, Pestimre részletek

 Szeretném, ha lennének olyanok, akik ezeket az 1976-os délpesti térképeket kedvteléssel tudnák tanulmányozgatni, nézegetni...és egy kis nosztalgiát is jelent...

(folytatás a 2. részben)

 (bejegy:  Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

„48-as Vendéglő” ; pontosan „Vendéglő 48as Magyarhoz”

A „SZUPERINFÓ” XX., XXIII. kerület, (Pesterzsébet és Soroksár) heti újságban 2012 június 7-én jelent meg a   Kossuthfalva története 1850-1924   előadásomhoz részben kapcsolódva az alábbi cikk, melyet james topictársam a   "Pesterzsébet a hazám"   topicban jelentetett meg az alábbi hozzászólás szöveggel kicsit viccesen:

james 36        2012.06.08.     15:09:54      (16382)

Szevasztok fiúk!

Amilyen kicsi a „kiskiskosutis”, olyan nagy lett a népszerűsége. Megdicsértük, elismerő szavakat írtunk a blogjába, elmentünk az előadására, azt is magasztaltam, ti is gratuláltatok neki. De hát ennek a pasasnak semmi nem elég, most olvastam az alábbiakat, ahol  az utolsó sorokban ez van írva. 

Pirossal aláhúztam.

„további részletek a Pesterzsébeti Érdekes blogon”

Ennyi volt a hozzászólásban. James, köszönöm a hozzászólásodat, részben a saját nevemben és a Szuperinfó újságnak nyilván erre nincs szüksége,

de azért gondolom, hogy egy kicsit a Szuperinfó is jó néven veszi, hogy ezzel  kiegészítő reklámot is kapott.

Külön még valamit: 

A Pesterzsébeti Érdekes blog 2010 június 21-én indult és most 2012 június 9-én  ma délelőtt az "Összes Oldalmegjelenítés" túlhaladta a 30.000 számot, -csaknem 2 év alatt-, erről a 30 ezres jubileumról az érdekesség kedvéért fotót készítettem.

A fotón a 30.004 szám látható jobboldalt.

(bejegy:  Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

Üdvözlet Kossuthfalváról. Egy szelet múlt

A Pesterzsébet újság XXXIII. évfolyamának 5. számában (2012. május 29.) a 2012 május 8-i

Kossuthfalva története 1850-1924

előadásommal kapcsolatban "Üdvözlet Kossuthfalváról. Egy szelet múlt." címmel cikk jelent meg Ilonka Mária újságírónő tollából, melyet itt a blogomban is megjelentetek a cikk szövegével.

Megj.: Az előadás alapvetően az (ős) Kossuthfalváról szólt. A közben ill. később kialakult Szabó telep, mely ma már szintén Kossuthfalvát is jelenti, egy külön előadás tárgyát képezheti, amint azt előadásomban is elmondtam.

 „Üdvözlet Kossuthfalváról. Egy szelet múlt

Kerületünk története érdekes, kötődik az 1848-as szabadságharchoz. Erről tartott előadást a Pesterzsébeti Helytörténeti Klub májusi ülésén Ettvel Zoltán villamosmérnök, lokálpatrióta, műkedvelő helytörténész. 

Gubacs pusztát 1850-ben Grassalkovich Antal eladta egy bankárnak, Sina  Györgynek, aki 123 kataszteri hold területű földet vásárolt. A későbbiekben alakult ki (ős) Kossuthfalva. Ennek határai a Nagysándor József utca – Lázár utca- Magyar utca - Szent Imre herceg utca közötti terület, amely később kibővült a Nagykőrösi útig - Szabó teleppel együtt - és ma már ez utóbbi területet (blogíró kieg.: is!) értjük Kossuthfalva alatt.

A Pest-Buda területéről kitiltott szabadságharcos katonák egy csoportja az úgynevezett Gubacspusztán telepedett le.

A mai Vécsey, Knézich, Dessewffy, Lázár utcák helyén kialakult településmag első lakosai az 1848-as vendéglőnek nevezett betérő fogadóban határozták el, hogy telepüket Kossuth Lajosról fogják elnevezni. Az idősebbik generáció visszaemlékezései szerint ugyanis Kossuth Lajos ebben a fogadóban szállt meg 1848 szeptemberében, a híres ceglédi toborzó beszédének a főpróbáját is itt tartotta. A 19. századi fogadó a Vécsey és a Nagysándor utca sarkán állt.

A mellékelt fotón olvasható az említett vendéglő pontos neve: „Vendéglő 48-as Magyarhoz”. A fotót Ettvel Zoltán nagyapja készítette 1911-ben.

Az 1860-as évektől a Soroksárhoz tartozó Gubacspuszta területén két telep alakult ki parcellázások útján. Az egyik Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége tiszteletére az Erzsébetfalva, a másik Kossuth Lajos után a Kossuthfalva nevet kapta. Később a két település egyesült Erzsébetfalva néven. 1930-ban már 67 ezer lakosa volt az új településnek.

Az új város elnevezése 1924-től Pesterzsébet lett, 1932-ben újabb névváltoztatásra került sor. A város Árpád-házi Szent Erzsébet halálának 700-dik évfordulója alkalmából a Pestszenterzsébet nevet kapta.

A lokálpatrióta helytörténész még további érdekességeket mesélt a közigazgatásról, a település közlekedéséről, illetve a gazdasági fejlődéséről, amit diákkal, térképekkel és képeslapokkal illusztrált.

Képek feliratai:

Baloldali kép: „Vendéglő 48-as Magyarhoz” (Fotó: Magánarchívum; Ettvel Zoltán)

Jobboldali kép: „Az Iparoskör épülete a Kossuth Lajos utcában”

(blogíró kieg.: Erzsébetfalva-Kossuthfalva Iparoskör közös épület volt, de Erzsébetfalva területén!)

Közép kép: "A lokálpatrióta helytörténész még további érdekességeket mesélt a közigazgatásról, a település közlekedéséről, illetve a gazdasági fejlődéséről, amit diákkal, térképekkel és képeslapokkal illusztrált".

Ilonka Mária”

Köszönöm a "Pesterzsébet" újságnak a tartalmas cikket, személy szerint Ilonka Mária újságírónőnek. (Ettvel Zoltán)

Blogíró utólagos kiegészítése a jobboldali Iparoskör kép eredetéhez: 

Ezt a képet jómagam 2010 szeptember táján láttam először, amikor a "Pesterzsébet a Hazám" blogba Faluvégi topictársunk tette ki egy hozzászólás alkalmából, ebből a net-topicból másoltam ki a képet, amihez akkor részletes cikket is írtam itt a blogomban. A kép james "Fal-Art" blogjában is megjelent, de magángyűjtemény vagy tulajdonos megjelölés nélkül.

Ehhez az Iparoskör képhez  most június 7-én hozzászólásban Kolozsi Gyula felhívta figyelmemet: (Fotó: Magánarchívum; Kolozsi Gyula - Tekon).

Kedves Gyula, hozzászólásod alapján a cikket kiegészítettem, köszönöm figyelemfelhívásodat és kiegészítésedet.

(bejegy:  Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)