Üdvözlet Kossuthfalváról. Egy szelet múlt

A Pesterzsébet újság XXXIII. évfolyamának 5. számában (2012. május 29.) a 2012 május 8-i

Kossuthfalva története 1850-1924

előadásommal kapcsolatban "Üdvözlet Kossuthfalváról. Egy szelet múlt." címmel cikk jelent meg Ilonka Mária újságírónő tollából, melyet itt a blogomban is megjelentetek a cikk szövegével.

Megj.: Az előadás alapvetően az (ős) Kossuthfalváról szólt. A közben ill. később kialakult Szabó telep, mely ma már szintén Kossuthfalvát is jelenti, egy külön előadás tárgyát képezheti, amint azt előadásomban is elmondtam.

 „Üdvözlet Kossuthfalváról. Egy szelet múlt

Kerületünk története érdekes, kötődik az 1848-as szabadságharchoz. Erről tartott előadást a Pesterzsébeti Helytörténeti Klub májusi ülésén Ettvel Zoltán villamosmérnök, lokálpatrióta, műkedvelő helytörténész. 

Gubacs pusztát 1850-ben Grassalkovich Antal eladta egy bankárnak, Sina  Györgynek, aki 123 kataszteri hold területű földet vásárolt. A későbbiekben alakult ki (ős) Kossuthfalva. Ennek határai a Nagysándor József utca – Lázár utca- Magyar utca - Szent Imre herceg utca közötti terület, amely később kibővült a Nagykőrösi útig - Szabó teleppel együtt - és ma már ez utóbbi területet (blogíró kieg.: is!) értjük Kossuthfalva alatt.

A Pest-Buda területéről kitiltott szabadságharcos katonák egy csoportja az úgynevezett Gubacspusztán telepedett le.

A mai Vécsey, Knézich, Dessewffy, Lázár utcák helyén kialakult településmag első lakosai az 1848-as vendéglőnek nevezett betérő fogadóban határozták el, hogy telepüket Kossuth Lajosról fogják elnevezni. Az idősebbik generáció visszaemlékezései szerint ugyanis Kossuth Lajos ebben a fogadóban szállt meg 1848 szeptemberében, a híres ceglédi toborzó beszédének a főpróbáját is itt tartotta. A 19. századi fogadó a Vécsey és a Nagysándor utca sarkán állt.

A mellékelt fotón olvasható az említett vendéglő pontos neve: „Vendéglő 48-as Magyarhoz”. A fotót Ettvel Zoltán nagyapja készítette 1911-ben.

Az 1860-as évektől a Soroksárhoz tartozó Gubacspuszta területén két telep alakult ki parcellázások útján. Az egyik Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége tiszteletére az Erzsébetfalva, a másik Kossuth Lajos után a Kossuthfalva nevet kapta. Később a két település egyesült Erzsébetfalva néven. 1930-ban már 67 ezer lakosa volt az új településnek.

Az új város elnevezése 1924-től Pesterzsébet lett, 1932-ben újabb névváltoztatásra került sor. A város Árpád-házi Szent Erzsébet halálának 700-dik évfordulója alkalmából a Pestszenterzsébet nevet kapta.

A lokálpatrióta helytörténész még további érdekességeket mesélt a közigazgatásról, a település közlekedéséről, illetve a gazdasági fejlődéséről, amit diákkal, térképekkel és képeslapokkal illusztrált.

Képek feliratai:

Baloldali kép: „Vendéglő 48-as Magyarhoz” (Fotó: Magánarchívum; Ettvel Zoltán)

Jobboldali kép: „Az Iparoskör épülete a Kossuth Lajos utcában”

(blogíró kieg.: Erzsébetfalva-Kossuthfalva Iparoskör közös épület volt, de Erzsébetfalva területén!)

Közép kép: "A lokálpatrióta helytörténész még további érdekességeket mesélt a közigazgatásról, a település közlekedéséről, illetve a gazdasági fejlődéséről, amit diákkal, térképekkel és képeslapokkal illusztrált".

Ilonka Mária”

Köszönöm a "Pesterzsébet" újságnak a tartalmas cikket, személy szerint Ilonka Mária újságírónőnek. (Ettvel Zoltán)

Blogíró utólagos kiegészítése a jobboldali Iparoskör kép eredetéhez: 

Ezt a képet jómagam 2010 szeptember táján láttam először, amikor a "Pesterzsébet a Hazám" blogba Faluvégi topictársunk tette ki egy hozzászólás alkalmából, ebből a net-topicból másoltam ki a képet, amihez akkor részletes cikket is írtam itt a blogomban. A kép james "Fal-Art" blogjában is megjelent, de magángyűjtemény vagy tulajdonos megjelölés nélkül.

Ehhez az Iparoskör képhez  most június 7-én hozzászólásban Kolozsi Gyula felhívta figyelmemet: (Fotó: Magánarchívum; Kolozsi Gyula - Tekon).

Kedves Gyula, hozzászólásod alapján a cikket kiegészítettem, köszönöm figyelemfelhívásodat és kiegészítésedet.

(bejegy:  Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)