Csili Művelődési Központ Helytörténeti Klub Pesterzsébet 2013. évi találkozói

A találkozók ideje:   a hónap második keddje, délután 5 óra 
A találkozók helye:  Csili Művelődési Központ, Vízvári László Terem B épület, Budapest XX., Baross u. 55.

2013. január 8. Kerekes György városépítész, Berta Ferenc főépítész: Értékalapú városfejlesztés Pesterzsébeten

2013. február 12. Várhalmi András: A Ratkó család

2013. március 12. Győri János Sámuel: A Pesterzsébet Evangélikus Egyház lelkészei
                              Győri János Sámuelné: Leporolt írott emlékek

2013. április 9. Dr. Tolnai János: Erzsébeti emlékképek
Felolvas Galler Péter, a képeket válogatta Nagy Orbán 

2013. május 14. Ettvel Zoltán: Szabó-telep története (1870)–1896–1945

2013. június 11. Dr. Csillag János: Az erzsébeti és környéki zsidók története
                           Fodor Sándorné: Egy pestszenterzsébeti zsidó család kálváriája.

2013. szeptember 10. Makádi Katalin: Rendőrségünk 101 éve és jelen munkája

2013. október 8. D. Udvary Ildikó: Gaál Imre művészete

2013. november 12. Pálffi Krisztina: A Pesterzsébeti Városi Vegyeskar

2013. december 10. Horváth Gábor: A pesterzsébeti Kossuth Lajos Gimnázium múltja és jövője

A találkozókra szeretettel meghívják Önt és barátait
                    az előadók,
                    Várhalmi András, a Csili igazgatója és
                    Kökény Sándorné Kalmár Veronika, a Klub vezetője

Lásd még célszerűen a 2013 évi rokonprogramot:

Budapesti Városvédő Egyesület Pesterzsébeti 2013. évi program)

 Boldog és sikeres új évet mindenkinek 2013-ban!

 (bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

Pesterzsébet régi és újabb templomai, imaházak - Boldog Karácsonyt

Áldott Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Esztendőt Kívánok Mindenkinek!

Ez alkalommal Pesterzsébet régi és újabb templomainak, imaházainak képeit rakom fel a teljesség igénye nélkül...

Árpád-házi Szent  Erzsébet főplébániatemplom, Római Katolikus egyház, Szent Erzsébet tér 1. sz. alatt. 1908-ban Kokovay János esperes plébános gr. Csáky Károly váci püspök engedélye alapján megkezdte Bánszky Mihály építész tervei szerint a Szent Erzsébet templom építését. A neogót stílusú szép nagy karcsú tornyú templom 1909-ben készült el.
1913-ban Jureczna Antal templomfestő és oltárépítő festette ki a templomot, majd Dr. Décsei Géza prépost plébános elgondolása szerint Nagy Sándor festőművész 1938-ban megkezdte és 1943-ban fejezte be a mostani szecessziós freskók festését.

Segítő Mária kápolna. Jelenleg is áll a kápolna a Helsinki úton (Soroksári út), épült a XVIII. században, copf stílusban.  Pesterzsébet egyik legrégebbi műemlék épülete

Római Katolikus templom (lebontották)

Erzsébetfalva Zsinagóga. Az erzsébeti izraelita hitközség egyik első elnöke Gráner Sándor volt, aki három évtizeden át vezette nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel a hitközséget. Az ő kezdeményezésére épült fel 1901-ben a hitközség impozáns két tornyos, román stílusú szép temploma, melyet az 1960-as években átalakítottak művészeti raktár célokra. Mai állapotában nem lehet ráismerni. Sajnos a felismerhetetlenségig átalakították. Az épület a Bíró Mihály utcában található.

Pesterzsébet-Kossuthfalvai Szent Lajos plébániatemplom, Római Katolikus  egyház. A templom a Damjanich utcában van a dombon, Szent Lajos tér 1. sz. alatt. A templom részére 1885-ben Nuofer Károly saját telkéből adományozott 1100 négyszögölt; az első alapkőletétel 1885. október 11-én, templomszentelés 1886. augusztus utolsó vasárnapján volt. 1926. február 23-án mutatták be a jelenlegi templom alaprajzát, melyet Óváry Artúr Pesterzsébet híres műépítésze tervezett. Az építési munkák az Enggenberger cég részéről Hörscher építész által Rajti munkavezetésével készültek el 1930. augusztusára, amikor augusztus 31-én Hanauer Á. István váci megyéspüspök a templomot felszentelte. Jelentősebb festések: 1930, 1950 Haranghy Jenő szentély festése,  1973 K. Nagy Sándor apszis festése.

Baptista régi templom

Pesterzsébet-Pacsirtatelepi Magyarok Nagyasszonya  plébániatemplom, Római Katolikus  egyház, a Magyarok Nagyasszonya tér 12-14.sz. alatt. Pacsirtatelepen 1930-ban a Magyarok Nagyasszonya lelkészséget állítottak fel. A neogót stílusú templom Diebold Hermann tervei szerint épült. Főbb méretei: 32 m hosszú, 12 m széles, tornya 23 m. A templomot Hanauer Á. István megyéspüspök 1936. október l2-én a Magyarok Nagyasszonya ünnepén benedikálta. Az üvegablakokat Nagy Sándor festőművész tervei szerint Johann Hugó üvegfestő készítette. A főoltárt Iván István ötvösművész készítette 1938-ban.  A mellékoltár Nuofer Lajos adománya

Pesterzsébeti Evangélikus Egyházközség templom, Ady Endre utca 89. sz. alatt. A templom alapkövét 1926 május 17-én tették le és Dr. Raffay Sándor püspök 1926 december 26-án szentelte fel, orgonája 1934-ben lett. A templom és a mellette álló parókia terveit Óváry Artúr Pesterzsébet híres építésze készítette.

Pesterzsébet-Szabótelepi Jézus Szíve római katolikus  plébániatemplom. A mai Kossuthfalva téren 1901. október 27-én haranglábat és keresztet létesítettek. 1930. szeptember 14-én itt történt a templom alapkőletétele és 1935. június 30-án Jézus Szíve ünnepén tiszteletére felszentelték a templomot. A templom 240 m2 alapterületű, Dr. Fetter Géza vezetésével kezdett épülni, segített ebben Sztankó Albert káplán. Rupp Géza építész a templomot gót stílusra tervezte.

Pesterzsébet-Központi Református Egyházközség temploma, Ady Endre u. 81. sz. alatt. Az 1915-ben épült imaházat a torony és a karzatok hozzáépítésével bővítették ki 1922-ben.

Pesterzsébeti Urunk Színeváltozása Görög Katolikus templom, Vörösmarty u. 30. sz. alatt. A templom a huszadik században épült.

Pesterzsébet-Kakastó Szent Antal lelkészség Római Katolikus egyház, Kolozsvár u. 40. sz. alatt.

Pesterzsébeti Adventista imaház, Kossuth Lajos u. 128. sz. alatt.

Pesterzsébet-Szabótelepi Református Egyházközség Mártírok útja 147 (149). sz. imaháza; 1939 április 16 óta van meg a jelenlegi imaház.

Pesterzsébet-Szabótelepi Református Egyházközség Torockó utca 20. sz. alatti imaháza, az imaház 1983-85 között épült.

Izraelita Egyház Dél-Pesti körzet, Zamárdi u. 7. sz. alatt.

Pesterzsébet-Klapka-téri Református Egyházközség temploma, Klapka tér 1. sz. alatt.

Pesterzsébet Baptista Gyülekezet, Ady Endre u. 58. sz. alatt.

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

Egy igaz legenda: Berci bá’

A Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébet szervezésében 2012 december 18-án, kedden délután 5 órai kezdettel előadást hallottunk a Csili Vízvári László termében, ahol „Egy igaz legenda: Berci bá’„ címmel  az „Öreg Ifik” emlékeit Gyökér György idézte fel, valamint utána Trencsényi László emlékezett Stein Albertről. Az előadást Kökény Sándorné Kalmár Veronika a Klub vezetője nyitotta meg.

Jómagam is részt vettem az előadáson. Stein Albertet, a híres tanárt személyesen nem ismertem, de sokat hallottam felőle; mindenki mindig nagy szeretettel beszélt róla. A képen Stein Albert azaz Stein Berci látható, vagy ahogy sokan nevezték: Berci bá'.

Gyökér György előadását tartja, személyesen jól ismerte Berci bá'-t.

Stein Albert ifjúkori képe kisdiák korában

A régi Ady Endre úti iskola, ahol Berci bá' tanár úr nagyon szeretett tanítani, az iskolát még életében lebontották.

Berci bá' családja körében

Egy Ady Endre utcai iskolai úttörős osztálykép Berci bá osztályfőnökkel

Berci bá' családja körében 

Egy Ady Endre utcai iskolai tablókép, ahol Berci bá' is ott van a tanárok között

Berci bá' egy május elsejei felvonuláson az iskola úttörőivel. Az előadáson sokat hallottunk Berci bá' és az iskola tanulóinak legendás nyári táborozásairól és az úttörőéletről, melynek végül is a rendszerváltozás után nyoma sem maradt, a vidám iskolai nyári közös táborozások megszűntek...

A híres Berci bá' 1997-ben Pesterzsébet Gyermekeiért kitüntető címet is kapott. Sajnos Berci bá' a híres és kiváló pedagógus, akit a gyerekek is annyira szerettek, a nyugdíjas nyugodtabb éveket már nem élte meg, 60 éves korában viszonylag fiatalon elhunyt.

Az amatőr felvételeket az előadás vetítése közben készítettem. Az előadás nagyon jó volt, igen sokan voltak, köszönet a kiváló előadásért és rendezésért.

 (bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

Budapesti Városvédő Egyesület Pesterzsébeti csoport közgyűlés (rövid tudósítás és 2013. évi programtervezet)

A Budapesti Városvédő Egyesület Pesterzsébeti csoport 2012 december 4-én  a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár pesterzsébeti Bíró Mihály utcai fiókjában közgyűlést (továbbiakban: gyűlés) tartott.
A csoport vezetője, Molnár Éva megtartotta a 2012. évi beszámolót, melyet a gyűlés résztvevői elfogadtak. A beszámoló elfogadása után Molnár Éva lemondott, melyet a gyűlésen jelenlévők elfogadtak. A továbbiakban a résztvevő tagok új csoportvezetőt választottak.

 A Budapesti Városvédő Egyesület Pesterzsébeti csoport új csoportvezetője: Óváry Gábor.

A résztvevők az előírások szerint küldöttet is választottak, küldött: Ettvel Zoltán.

A gyűlésen programtémák kerültek ismertetésre, valamint a résztvevők elfogadták a Pesterzsébeti csoport 2013. évi programját, mely a későbbiekben főként az előadók vonatkozásában még véglegesítve lesz.

Budapesti Városvédő Egyesület 

Pesterzsébeti csoport 2013. évi programtervezete
(mód. 2013 01 21)

(A rendezvények ismétlődésének rendje többségében a hónap utolsó hetének keddje)

2013. március 26. (kedd) 17 óra

Helyszín: Gaál Imre Galéria
Az előadás címe: "Grafikai technikák a középkortól napjainkig".
Előadó: Stefanovits Péter  (Munkácsy-díjas festő- és grafikusművész, a Magyar Köztársaság érdemes művésze”)

2013. április 16 (kedd) 17 óra

Helyszín: Gaál Imre Galéria
Az előadás címe: "Múltunk hídjai"
Előadó: Tóth József, Balázs Béla-díjas fotóművész, érdemes művész

2013. május 28. (kedd)  17 óra
Ünnepség az Anyák szobránál
Helyszín: Gaál Imre Galéria 
 Az Anyák szobráról Juhász Lajosné alporgármesternő
Az előadás címe: "Beszélgetés Pesterzsébet tereinek és szobrainak védelméről"

A beszélgetést előkészíti és levezeti: Ettvel Zoltán

2013. június 25 (kedd) 17 óra

Helyszín: Csili Művelődési Központ

Tájékozódás Pesterzsébet különleges épületeinek védelméről

Előadó: Pesterzsébet főépítésze 
 

2013. szeptember 22 (vasárnap) 15 óra

Reformkori napok megemlékezése kapcsán Épületlátogató séta a Reformkori Napok keretében, melynek címe: „A 20-as évek pesterzsébeti csodái”
Helyszínek: volt Kossuth Lajos Gimnázium
                    Református ház (Török Flóris utca 84.)
                    Pesterzsébeti Központi Református Egyházközség   
                    Pesterzsébeti Evangélikus Egyházközség, Béke temploma
Az összefoglaló helyszíne: Evangélikusok gyülekezeti terme
Épületlátogató sétát vezeti: Óváry Gábor

2013. október 29 (kedd) 17 óra

Helyszín: Csili Művelődési Központ

Az előadás címe: "Titkok és rejtélyek néhány pesterzsébeti épület körül"

Előadó: Óváry Gábor

2013. november 26 (kedd) 17 óra

Helyszín: Csili Művelődési Központ

Az előadás címe: "Pesterzsébeti villaépületek”

Előadó: Ettvel Zoltán

                               Budapesti Városvédő Egyesület 
                                     Pesterzsébeti csoport

         Óváry Gábor csoportvezető       

                                     

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

A bérlakások kialakulása Pesterzsébeten (2.r.) (előadásról)

aA Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébet szervezésében 2012 november 13-án előadást hallottunk a Csili Vízvári László termében, ahol Óváry Gábor villamosmérnök tartott előadást „A bérlakások kialakulása Pesterzsébeten” címmel. A cikksorozat 2. része következik.

A kiegyezés következtében Budapest megalapítása, Pest, Buda, Óbuda egyesítése után 1873-tól Pest központi részén beindult a bérlakások építése, magánszemélyek és társaságok (vállalkozók, pénzintézete, nyugdíjpénztárak, érdekképviseletek és száma   320.000 főről a századfordulóra 710.000-re növekedett. A lakosság növekedésének előfeltétele a bérlakások építésének felgyorsítása volt.

Budapest megalapításakor a fővárosban 9.800 lakóház volt, melynek 76 százaléka korszerűtlen földszintes építmény volt. Ennek nagy része, azaz 1.900 lakóház lebontásra került, de az új építésű lakóa aházakkal a lakóházak száma elérte a 15500-at. (9.800-1.900=7.900+7.600=15.500 lakóház). A fentiek szerint Budapesten a századfordulón, átlagosan egy lakóházban 45-46 fő lakott. Budapest legsűrűbben lakott területe az Erzsébetváros és a Terézváros volt, azaz az Erzsébet, illetve a Teréz körút környéke. Itt 1900-ban 1 hektáron, azaz 100 méter x 100 méteres területen kb. 1000 ember lakott. Ez a magas népsűrűségi adat az emeletek számával magyarázható.

Nézzük meg, hogy ugyanebben az időszakban, azaz 1900-ban Budapesten, hogyan alakult az épületek magassága, azaz az emeletek száma. A fővárosi bérlakások többsége földszintes és háromemeletes volt (36+7+10+40+7=100 százalékkal). Tehát Budapest 10 kerületéből csak a központ volt sűrűn lakott, míg más területek lakatlanok, vagy ipari, illetve mezőgazdasági területek voltak, valamint külső kerületekben a kertvárosi földszintes építési mód volt a jellemző. A kördiagram szerint a fővárosban a háromemeletes lakóépületek voltak a többségben, azaz 40 %-ban.

A képen egy belvárosi háromemeletes épület metszetét láthatjuk. Földszinten üzletsor, középen lépcsőház, emeletenként jobbra-balra 1-1 lakás a belső lépcsőházból közelíthető meg. A századfordulón Magyarországon ötemeletes épület még nem készült. A magasabb épületeknek kivitelezésének technikai akadálya az volt, hogy a földszint nem bírta el a magasabb emeletek súlyát.

A világ első 10 emeletes épülete Chicagóban épült 1885-ben, Ez volt az “Otthon Biztosítási épület”mely a következő képen látszik.

 Az épület tervezője egy Jenney nevezetű építész volt, aki egy véletlen esemény kapcsán lett a felhőkarcoló-építés atyja. Az egyik nap, amikor a felesége a vásárlásból hazatért, az építész a felesége elé ment ajtót nyitni és kezében lévő terjedelmes könyvet a szobában letette valahova. Amikor a szobába visszatérve kereste a könyvet azt látta, hogy a kis madárkalitkára letett hatalmas könyvet elbírta a kis madárkalitka. Ennek hatására a 10 emeletes épületet ilyen kalitka rendszerű szerkezeti acélkerettel látta el. Az épület több mint öt évig tartotta a világrekordot. Chicagó első felhőkarcolóját további magasabb épület követte, ma már ezen a területen, az elővárosokkal együtt 9,6 millió ember él.

Ami 1985-ben elképzelhetetlen volt, hogy az épületek a felhők közé emelkednek, az már valóra vált. A világ jelenleg legmagasabb épülete a Dubai Burdzs Kalifa. A 163 emeletes, 828 méter magas épület közel 300 métert vert rá a korábbi toronyházra, a tajvani Taipei-101-re. Az épület legmagasabb pontján másfél méteres lehet a kilengés. Az emeletek közötti közlekedésről 57 lift gondoskodik, amelyek közül a leggyorsabbak másodpercenként 10 méteres sebességgel viszik az utasokat. 
A felhőkarcolóban egyszerre 25 ezer ember tartózkodhat.

Zártsorú beépítési mód: A városok központjaiban, természetesen Pesterzsébet központjában is a zártsorú beépítési mód volt a jellemző, amely az épületek homlokzatainak faltól-falig történő illesztését jelenti.

Pesterzsébet egyik büszkesége a Kossuth Lajos utca 18. számú épület. A fényképet az épület tervezője, Óváry Gábor nagyapja, Óváry Arthur műépítész készítette. A tervrajzaiból tudjuk, hogy az épület megrendelője Lehr Frigyes volt. Egyéb kutatásokból megállapítható volt, hogy Lehr Frigyes 1884-ben született, a Baross utca 32. számú házban lakott és borkereskedéssel foglalkozott.

Az épület belső elrendezése is különleges. Jelenleg 4 lakásos társasház és a lakásokban tolóajtóval, vagy 4 részes harmonika-ajtókkal összenyitható helyiségek találhatók. Ezek az ajtók kazettás típusú, sokosztású üvegezéssel készültek. Egy 1920-ban megjelent újságcikkből tudjuk, hogy Óváry Arthur volt annak a részvénytársaságnak a főmérnöke, amely belsőépítészeti berendezésekkel (nyílászárók, jégszekrények, bútorok) és épület-kiegészítők készítésével foglalkozott. Óváry Arthur azoknál az épületeknél, ahol a harmonika-ajtókat alkalmazta, az épület homlokzati ablakait is kazettás típusú, sokosztású üvegezéssel látta el.
2011 szeptemberében Óváry Gáborral volt egy épületlátogató séta,  ahol erről az épületről is szó volt. Az előadással egybekötött sétáról  cikket is írtam, mely az alábbi linken érhető el:

Pesterzsébeti épületlátogató séta Óváry Gáborral

A barokk építészeti stílus Magyarországon az 1700-as évek építészeti stílusa volt. Az 1900-as századforduló környékén az európai művészet a romantika szakaszába lépett és a középkori művészetek megújítása történt az építészetben is. A romantikus stílusok közé tartozott a neoromán, neogót, neoreneszánsz és a neobarokk stílus is. A képen látható épület a neobarokk építészeti stílus kertvárosi változata. Az épület jellemzői az imitált oszlopsorok, a faragott fabalkonok, díszes ablak-szemöldökök és a kovácsoltvas erkélykorlát.

Függőfolyosós beépítési mód: Az „Épületlátogató séta” alkalmával a bejárati kapun és folyósón áthaladva a látogatók az épület udvarán gyülekeztek. A képen jól látható, hogy itt a lakások a függőfolyosóról közelíthetők meg. Tehát a látogatók egy horizontális elhelyezkedésű függőfolyosós épületet ismerhettek meg.

A képen az előadó Óváry Gábor a nagyapja által tervezett 
Kossuth Lajos u. 18. sz. házról tartja előadását...

Az épület megihlette a „Fal-art” internetes portál szerkesztőjét, james  36 barátomat, aki az épületről rajzhatású fotót készített. A képen lévő aláírás „james 36”.  
A modern fotótechnikás alkotás szerintem művészien sikerült...

(a cikk folytatása a 3. részben) 

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)