A bérlakások kialakulása Pesterzsébeten (3.r.) (előadásról)

Folytatom "A bérlakások kialakulása Pesterzsébeten" előadásról a cikksorozatot, mely előadást Óváry Gábor villamosmérnök városvédő tartotta 2012  november 13-án; ez a cikksorozatnak a harmadik része.

Erzsébetfalván 1910-ben készült el a többfunkciós Pflumm-épület; 1911-ben megkezdődött a vetítés a moziban. A Pflumm-épületet Pflumm György építőmester tervezte. Szerencsére az elmúlt 100 évben Pesterzsébetnek ezen a területén lényeges változások nem történtek. 

Nem csak a mozi épülete volt a Pflumm család tulajdona, mert 1911-ben megvásárolták az utca másik oldalán lévő telket is és erre a területre is emeletes házat építettek. A földszinten 9 üzlethelyiség volt, többek között a Royal Divatáruház, az emeleten rendőrségi lakásokat alakítottak ki, amelyekért a Rendőrkapitányság (Csendőrség) jelentős bérleti díjakat fizetett. Az épület sarkán kezdetben Royal Divatáruház működött, majd a helyén később sokáig egy Meinl üzlet volt 

A ma Julius Meinl néven ismert üzletlánc magyarországi megalapítója is Pesterzsébeten lakott a Török Flóris utca 82. szám alatt. A jelenlegi rendőrségi épület helyén állt egy egyemeletes épület, ebben lakott Meinl Gyula (1864-1944). A fotón Óváry Gábor tartja előadását, éppen Meinl Gyula a téma...

Meinl Gyula 1913-ban vette át édesapjától a Meinl üzletláncot, ekkor Budapesten egyetlen üzlet működött a ferencvárosi Dandár utcában. Meinl Gyula irányítása alatt 1920-ban kezdte meg termelését a Meinl Csokoládégyár Budapesten, majd 1922-ben létrehozta a Likőrgyárat, az 1930-as évekre pedig országos bolthálózat épül ki; a 33 budapesti üzlet mellett 22 vidéki városban lesznek Meinl-fiókok. A Julius Meinl üzletláncot 1952-ben államosították.

Erzsébetfalva egy részének látképe 1912 körül, a képet az akkor nemrég elkészült Szent Erzsébet templom tornyából fényképezték. A képen jól látható, hogy Erzsébetfalva központja a képen látható terület volt, mert itt volt a piac, a templom, a rendőrség, a vendéglő, a mozi és az üzletek.

Óváry Gábor a továbbiakban a pesterzsébeti Munkástelepek-ről beszélt... Erzsébetfalva alapítása (1870) még meg sem történt, de a Kisduna partján a mai Gubacsi lakótelep területén nagy ütemben megkezdődött a téglagyártás. 1867-ben megalakult a Kőszénbánya és Téglagyár Rt.

A bánya főrészvényese a Drasche család volt és a mai Gubacsi Hídfő közelében az ott dolgozó családok részére a család bérlakásokat építtetett (Teremszeg utca). A bányában, valamint a téglakészítésben összesen, mintegy 150 munkás dolgozott.  A családoknak a munkaviszonyuk megszűnésekor a bérlakásokat néhány napon belül el kellett hagyniuk.

Hasonló munkástelep épült a Vágóhíd utcában az ott dolgozók részére. A Vágóhíd utcai Kolónia egy nagy üres terület közepén épült. Az épületeken túl közvetlenül a telep mellett volt a gyártelep. A Vágóhíd utcai építkezés 1903-ban kezdődött és 1905-ben fejeződött be. Az építkezés előkészítése volt a Juta- és Kenderfonó Részvénytársaság megalakulásának. 1905. január 14-én alakult meg a társaság, az elnök báró Radvánszky Béla koronaőr volt, az alelnök báró tornyai Schossberger Rezső, de az elnökségben volt még cementgyáros, földbirtokos és bankigazgató is. Ez volt az egyetlen jelentős textilipari vállalat, amely magyar tőkével, magyar emberek közreműködésével jött létre. Magyarország, mint agrár ország, Európában a zsákok egyik legnagyobb fogyasztója volt. A társaság 600 munkást és 40 hivatalnokot foglalkoztatott. A Juta-kolónia több mint 100 család részére jelentett otthont. Ez a telep - szinte változatlan állapotában - jelenleg is létezik, de a lakások 90 százaléka közben társasházakká alakult. 

A gyárteleppel szemben a Vágóhíd utca 9. szám alatti házban lakott a gyár utolsó tulajdonosa Baller Béla. Az épület a 30-as évek elején épült, külső megjelenésben is hasonlított Óváry Arthur építész által megalkotott stílusra, megjelentek a sokosztású ablakok és a belsőépítészetben pedig a négyosztású harmonika-ajtók, ettől függetlenül a tervek készítőjének neve ismeretlen.

A következő fotón a  Szent Erzsébet tér 13. szám alatti épületet látjuk. Az épület megrendelője Forgó György tanár volt, az épület tervezője Pflumm György. Eredetiségét tekintve ez az épület is a többfunkciós épületek közzé sorolható, mivel az épület földszinti utcafrontján – mint pl. a pesterzsébeti piac körül épült épületeknél általában – itt is üzlethelységek kerültek kialakításra. Az épület e része is megváltozott, de változatlan maradt a régi időket idéző bejárati kapu.

Az épület több szempontból is érdekes. Forgó György (1859-1951) tanár fiának, dr. Forgó György (1905-1955) körzeti orvosnak itt volt a magánrendelője. Itt volt a híres Pesterzsébeti Gyors- és Gépíró Iskola is, amelyet Kalmár Endre alapított és a szakmában szaktekintély volt, mint aranyjelvényes gyorsíró és az „Írás” nevű szakfolyóirat szerkesztője. Kalmár Endre pedagógus családból származott és testvére, Kalmár Ilona is a tanítást választotta, ő volt az első pesterzsébeti leánygimnázium igazgatója. Kalmár Endre, okleveles gépészmérnök, korábban a Győrffy és Wolf Fémárugyár főmérnöke volt. Leánya, Kalmár Veronika is a pedagógus pályát választotta, ő volt a pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola első igazgatója. 

A tér szemben lévő épülete a Szent Erzsébet tér 4-es épület egy rövid ideig a pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskolának is helyt adott 1964 szeptemberében, majd novemberben az iskola átköltözött az Ady Endre utca 133. számú épületbe, az Erkel Művelődésotthon átalakított épületébe. Az iskola 1971-ben felvette Varga Jenő közgazdász nevét.  

A képen az akkori legmodernebb mechanikus táskaírógép, az „Erika” látható. A fénykép a Kalocsai Érseki Kincstárban kiállított, az akkori érsek által használt írógépet ábrázolja.

Bérlakások a Török Flóris utcában.

Emléktábla a Török Flóris utcai bérlakásnál.

Bérlakások a Török Flóris utcában.

Óváry Artúr által tervezett bérlakás közel az Igló utcához a Kende Kanut utca és Bocskay utca kereszteződésénél.

(a cikk folytatása a 4. részben) 

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)