A Ratkó család (1.r.)

2013 február 12-án, kedden délután 5 órai kezdettel Várhalmi András a Csili igazgatója tartott előadást „A Ratkó család” címmel. Az előadás – mint mindig – a Csili Művelődési Központ Vízvári László termében volt a  XX. ker. Baross u. 55. szám alatt. Az előadást Kökény Sándorné Kalmár Veronika a Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébet vezetője nyitotta meg és zárta.

Az előadást nem fogom részletesen leírni, akit határozottan érdekelt és tudott időt szakítani, az úgyis eljött, de szemelvény részleteket megpróbálok előadni. Az előadás alatt a vetítésről készített képeket a teljesség igénye nélkül kevés magyarázó szöveggel fogom ellátni, sok esetben a képek magukért beszélnek.  Cikkemben tehát nem csak az előadást fogom főként tárgyalni, hanem elsősorban Ratkó Anna vonatkozásában kiegészítem olyan anyagokkal és képekkel, melyeket most, vagy korábbi tanulmányozásaim során a netről szedtem le. Több olyan képet is ki fogok rakni, melyeket nem az előadás alatt láttunk, de ezeket külön jelölni nem fogom.

A Ratkó család a Nagy Magyarország területéről Horvátországból kerültek ide, Zágráb - Pancsova - Esztergom - Erzsébetfalva útvonalon.

A Ratkó család egy pesterzsébeti négy generációs munkáscsalád, akikről Várhalmi András érdekes előadása szólt.

Várhalmi András az előadás tartása közben.

A Ratkó család legrégebbi ismert családfője Ratkó Sándor zágrábi születésű halász volt, 1793-ban született, felesége német származású volt...

Ratkó Kálmán volt az első generációs a munkáscsaládból, aki Erzsébetfalvára költözött és lakatos - esztergályos fegyvergyári munkás volt, aki a Soroksári úton - Gubacsi úton dolgozott Ferencvárosban, erősen szociáldemokrata elkötelezettséggel.

A Ratkó család Erzsébetfalván - Pesterzsébeten lakott, a család második generációjába született Ratkó Anna 1903-ban.

Egy régi fotó feltehetően a második generációs Ratkó családról.

A második generációs Ratkó család egyik híres tagja volt Ratkó Lajos (1899-1963), aki mint szögezőkovács szintén fegyvergyári munkás volt, de alapvetően színészi, költői ambíciói voltak.

Különböző időszakokban készült családi képek a Ratkó család több tagjáról.

A második generációs Ratkó család leghíresebb tagja Ratkó Anna, aki 1903-ban született Párkánynána helységben. 1913-ban került a családdal Erzsébetfalvára. 1916-ban szintén a Fegyvergyárban dolgozik mint gépmunkásnő és hamar szakszervezeti bizalmi lett. 1921-ben a Hazai Fésűsfonóba került, ahol szintén szakszervezeti bizalmi majd főbizalmi lett, később a Textil Szakszervezet erzsébeti  csoportjának lett az elnöke. 1927-ben a kommunisták Magyarországi Pártjának tagja. 1929-34 között a Demény-frakció Szociáldemokrata Párt egyik vezetője. 1929-ben a csepeli Weiss Manfréd gyárban, majd a Ganz Villamossági Gyárban dolgozott.

Házasság, egy gyermek a vetített táblán látható. 1949. Népjóléti Miniszter. Ratkó Anna népjóléti majd egészségügyi miniszterasszony. A II. világháborút követően 1952-ben került sor az első jelentős kormányzati beavatkozásra a művi abortuszok engedélyezése területén. Ratkó Anna egészségügyi miniszter neve "fémjelzi" az abortuszok szinte teljes tilalmát és az illegális megszakítások szigorú szankcionálását tartalmazó miniszteri utasítást. A történészek szerint nyilvánvaló, hogy a Ratkó-féle születésszabályozási miniszteri utasítást nem a textilmunkásnő (szövőnő) ötlötte ki, hanem Rákosiék politikájának a részét képezte a döntés.

Ratkó Anna aláírta a minisztertanácsi rendeletet. Büntetendő az abortusz. Az orvos is, a gyereket elvetető anya is, nyolc év halmazati büntetést kaphattak. Az 1953. február 8-án kiadott rendelethez Ratkó Annának valójában már nem volt köze. "Asszonynak szülni kötelesség, lánynak szülni dicsőség!" A törvény megtiltotta az abortuszt, bevezették a gyermektelenségi adót (az adóalap 4 %), rögzítették az anyák, terhes nők és gyermekek védelmét. Szülés előtt 12 hét fizetett szabadságot és a szülés után hat hónap szoptatási időt biztosítottak. 1953-ban lemondott. A terhesség-megszakítás tilalmát 1956 júniusában oldották fel, a gyermektelenségi adót pedig az 1956-os forradalom után törölték el.

Szintén híres Ratkó családtag,  Ratkó József költő (1936-1989) aki a huszadik század enyhülést hozó utolsó harmadának meghatározó  lírikusa volt a magyar irodalomban. Költői arculata számos síkon mutat hasonlóságot az orosz kortárssal, Vlagyimir Viszockijjal, a szovjet idők tragikus sorsú orosz költő-énekesével. Ratkó lelencsors hányattatása egy életre beleégette verseibe a szegények és a kiszolgáltatottak iránti felelősséget.

A Budapest XX. ker. Szakszervezetek Énekkara 1950-ben, a kép közepén felül Ratkó Anna. A kép a Csiliről kiadott írásos dokumentumban található, összeállította Várhalmi András.

(folytatás a 2. részben)  
 
(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)