Pesterzsébet, Csarnok tér

Kerületünk fontos része a Tátra tér, Csarnok tér, Piac tér, (kinek hogy tetszik...) ennek a történetével fogunk kicsit megismerkedni. Ahhoz, hogy ez megértsük, a régi időkből főként térképek segítségével fogunk tájékozódni...

1853. évi térkép. Puszta Gubacson északnyugati irányban fent jól látható a mai Határ út és Soroksári út találkozásánál a GUBACSI HATÁRCSÁRDA, mely 1550/1683-tól létezett a területen. További építmények: GUBACSI TÉGLAGYÁR kb. 1850-től, GRÁNER ÁBRAHÁM háza és a VEGYI GYÁR 1853-tól. További épületek a területen még nincsenek. Erzsébetfalva ekkor még nem létezik.

1868 július 10-én a nyilvános birtokvásárláson, ill. 1870 június 14-én árverésen sok pesti és vidéki polgár birtokokat-földeket vásárolt Puszta Gubacson. Birtokvázrajz 1870-ből. A dokumentum közepén pici írással látszik, hogy Pap(p) Lajos 2x5=10 hold földet, Kende Kánut pedig 5 hold földterületet vásárolt. A színes ráírásokat helymeghatározás céljából én vezettem rá a régi 1870-es vázrajzra.

1880. Erzsébetfalva és Kossuthfalva térképe, a nagyobb birtokok és helységek, utak kialakulása jól látható. Az alsó képen a mai Csarnok tér területe látható, balszélen a SUDA házi birtok, felső részen csíkban a mai Jókai Mór utca és Kiskosuti sarki Landau-Zyzda villa. A Suda telek és a csarnoki rész között a kialakult a mai Vas Gereben utca, Hosszú utca, Albert utca, Valéria utca házai...

Középtől jobboldalt látszik a mai Csarnok tér. Északnyugatról délkeletre húzódó dombvonulatok gátolják egész Erzsébetfalván és Kossuthfalván az utcák rendes kialakítását.

Az 1868. évi és1870 június 14-i árveréseken vehette kézdivásárhelyi Pap Lajos ezt a területet, (10 hold) amely a mai ún. csarnok terület javarésze és kisebb 5 holdas részt vett kölcsey Kende Kánut (figy. így van helyesen írva  a neve!!). Mindkettőjük neve látszik az 1882. évi térképeken.
Kézdivásárhelyi Pap Lajos az 1848/49-es szabadságharc ezredese volt, Kufstein-i szabadulása után 1857 június 19. után 1868/70-ben Erzsébetfalván vásárolt birtokot, a Csarnok (mai Csarnok lakótelep, Tátra téri lakótelep!)  javarészt az övé volt.” Kölcsey Kende Kánut a telken lévő dombján szőlőt ültetett, így lett a mellette húzódó utca neve Szőllőhegy utca, (így írták akkor az utca nevét!) mely halála után Kende Kanuth utca lett.

A felső részen a Kende birtok, az alsó részen Papp Lajos birtoka látható és házai, főbb épülete látható. Jobbról a mai Jókai Mór utca, az alsó részen a mai Kende Kanuth utca van.

Kézdivásárhelyi Pap Lajos 1882. június 9-én Budapesten Erzsébetfalván halt meg, feltehetően ez után vette meg valamikor Pap Lajos örököseitől kölcsey Kende Kanuth a kb. teljes csarnok téri területet. Az 1905-ös térképen viszont már "volt Kende birtok" megjelölésű a terület. Birtokuktól balra húzódik a híres Rédeky Alajos birtoka.

1909. évi térképen a volt Kende birtok, a szőlősdomb látszik a térképen.

1919. évi térképen a volt Kende birtok.

 1928. évi térképen már megépült a Vásárcsarnok impozáns épülete és a Csarnok környékét részben rendezték, a magas szőlősdomb is folyamatosan elhordásra került.

1938. évi térképen teljesen kiépült a környék, látszik az Igló utca és a Dobsína utca is, (mai Szivacs utca), valamint a Tátra utca is látható. 

Felső kép: 1958. évi térképen a Vásárcsarnok és  környéke.
Alsó kép:  1988. évi térképen a Vásárcsarnok és  környéke.