"A Pesterzsébeti Városvédők múltja és jövője". Óváry Gábor előadása (2.r.)

"A Pesterzsébeti Városvédők múltja és jövője". Óváry Gábor előadása 2015 április 14-én a Csiliben (2.r.). 

Az előadást Kökényné Kalmár Veronika, a Csili Helytörténeti Klub vezetője nyitotta meg és vezette le.

Ráday Mihály szerkesztésében 1981-ben egy helytörténeti kutatásokkal foglalkozó, népszerű televíziós sorozat indult „Unokáink sem fogják látni” címmel. 

A népszerű sorozat hatására kialakult egy olyan csoport, amely elhatározta, hogy megszervezi a fővárost szerető és cselekvésre kész polgárok összefogását. Ennek jegyében Fővárosi Tanács Váci utcai dísztermében, 1983 május 5-én megalakult a Budapesti Városvédő Egyesület.

Pesterzsébeten a helytörténet és a hagyományőrzés szimpatizánsai a Budapesti Városvédő Egyesület az önkormányzat, a Pesterzsébeti Múzeum és a Csili Művelődési Központ támogatásával 15 fővel, 2004. május 19-én megalakult a Pesterzsébeti Múzeum Baráti Köre, a Budapesti Városvédő Egyesület Pesterzsébeti Helytörténeti Csoportja, azaz a Pesterzsébeti Városvédők.

A Pesterzsébeti Városvédők első összejövetele 2004. június 3-án volt, ekkor került sor a csoportvezető megválasztásra, aki Árki Sándorné Kápolnási Magdolna lett és 2011. március 1-ig vezette a csoport munkáját. Ez az időszak a nagy sikerek és nagy erkölcsi- és anyagi támogatások időszaka volt, amelyben az önkormányzat és a Pesterzsébeti Múzeum, valamint a XX. kerületi templomok kiadványával a BVE is jelentős segítséget nyújtott.

Azóta minden megváltozott, a Csili szervezésében, Kökény Sándorné Kalmár Veronika vezetésével 2008-tól Helytörténeti klub jött létre, így leszűkült a városvédők mozgástere, valamint 2011-óta megszűnt a kapcsolat a városvédők és a Pesterzsébeti Múzeum között és a korábbi támogatások is elmaradtak.

A következő időszakot Molnár Éva vezette, megszűnt a támogatás minden formája, a csoport közel két évig sem termet sem technikát nem kapott, sőt a Ráday Mihály által vezetett BVE is elvesztette az eddigi állami támogatását, ezért a tagok által befizetendő tagdíj drasztikusan megemelkedett. A változást a tagság és a szimpatizánsok többsége nem tudta és akarta követni, ezért a rendezvények látogatottsága lecsökkent. A 2011-12 években három kiemelkedő rendezvényt sikerült szervezni, ilyen volt pl. a Temetői séta.

Épületlátogató séta,

előadás a Pesterzsébeti Evangélikus Egyházközség vetítőtermében.

2013-tól a Pesterzsébeti Városvédőknél Óváry Gábor és Ettvel Zoltán személyében kettős vezetés valósult meg. A városvédő csoport visszanyerte tekintélyét, de a jobb anyagi helyzetben lévő kulturális intézmények és civil szervezetek vendégcsalogató protokolláris rendezvényei elvonták a figyelmet a városvédelemről.

Az utóbbi időszak legkiemelkedőbb eseménynek azt tartjuk, hogy 2013. november 8-án az általános- és középiskolák, valamint a kerület vezetői és képviselői, továbbá a civil szervezetek részt vettek a Pesterzsébet, Kende Kanuth utca 65/B. számú épület emléktábla avatásán. Ebben az épületben élt és dolgozott Gaál Imre festőművész. 

A Pesterzsébeti Városvédők abban érdekeltek, hogy a családok, gyermekeink és unokáink számára maradandó emlékeket szolgáltassunk a tudományosan felépített előadásokkal, emléktáblákkal, Temetői- és Épületlátogató sétákkal és a Pesterzsébetről, illetve Óváry Arthurról szóló filmet is a maradandó értékek kategóriájába soroljuk, amely évtizedek múlva is megtekinthető lesz.

A jövő szempontjából fontosnak tartjuk tevékenységünk népszerűsítését, a tagok és a szimpatizánsok számának növelését és mind ezt a település történelmi, építészeti, természeti értékeinek feltárása, gyarapítása és megóvása érdekében.

A távolabbi jövő: részvétel az Integrál Településfejlesztési Stratégia kialakításában és a Duna-parti rekonstrukció támogatása, csónakházak, sétány, termálfürdő és strand.

Szeretnénk, ha beteljesülne a Szabótelepi Református Egyházközség törekvése és több mint 70 év után a hívek új, Makovecz stílusú épületbe költözhetnének.

(Cikkszöveg Óváry Gábor, képek-fotók Óváry Gábor és Ettvel Zoltán, összeállította Ettvel Zoltán)