"A Téglási” ami „tegaj” is (2.r.)

A Duna közelsége és a Téglagyár tavainak fürdőzési lehetősége egyszer csak kitermelte a fürdőzési igényeket...És lám, a Téglagyártól nem messze, az erzsébeti Kis-Duna partján 1914-ben megnyílt egy zárt (fedett) uszoda.
Aztán az 1920-as évek végén sok várakozás után végre a Pesterzsébeti Strandfürdő is megvalósult, melyet Pesterzsébet kb. 50 ezres népessége már nagyon várt. Ezekben az években jöttek rá és fedezték fel a jódos, brómos gyógyfürdő csodás gyógyhatását és ezért létesítették a Gyógyfürdőt.

A téglagyári „tegaj”-hoz kapcsolódik még egy fontos dolog…erről nincs képem, és szinte nem is lehet róla sehol olvasni…De az 1930-as években a Gubacsi Téglagyár tó vizén uszodát is létesítettek, amelyben nagy vízipóló csaták is voltak egykoron még a II. világháború előtt. Ezt én nem láttam, sehol nem olvastam, ezt erzsébeti régi ismerőseimtől tudom, akik viszont már nem élnek, gondolom a hozzászólásokból ez kiderülhet pontosan, de gondolom valóban így volt.

A világháború alatt aztán az uszodai dolog természetesen tönkrement, azonban 1945 után a Pesterzsébeti Gyógyfürdőt ismét megnyitották.

De viszont később nyilván gazdaságtalan lett, le is robbant kissé, aztán bezárták…

Az, hogy mi van most a Pesterzsébeti Gyógyfürdővel…hát ezt a gondolatot meghagyom esetleg a hozzászólóknak…természetesen ezért a fürdőzésért mindig fizetni kellett…

De "A Téglási”…a „tegaj”…hát az „ingyévótám”…

Itt a Téglagyárnál ezek a tavak…alapvetően tórendszert képeztek…volt idő mikor 2 tó volt…de volt idő, amikor nemcsak 2 tó volt…hanem 5 db tó is volt. De mégis, hogy alakultak ki ezek a tavak?

A téglagyári tavak tulajdonképpen nagy agyaggödrök voltak vízzel telítődve. Ezek a gödrök technológiailag az agyagbányászat velejárói; aranyosan vadregényes, elvadult környezetük volt, és ahogy az előző részben már szerepelt, halak, siklók, békák és mindenféle vízi csodabogár is volt benne. 

Na'most lehet, hogy meglepőnek tűnik, de ez nem feltétlenül csak agyaggödör; a képeslapra az van írva, hogy "Holt Duna", mondjuk az biztos, hogy kicsit odébb valamikor volt is sziget a Dunában, az a bizonyos  Kohlbacher sziget...és az a Duna ág megszűnt, mert a terület valóban feltöltődött...

Ahogy emlékszem a Téglási tavakra, gondolhatnánk, hogy az egész tóterület egy jó nagy akvárium is lehetne, ahol lehet horgászni, pecázni, a könyékén játszani, barangolni, fürdeni, nagyon tetsző kis vidék volt...

Még a dologhoz mindenképpen hozzátartozik, hogy a fürdés, amikor én még kissrác voltam, tilos volt.

Mély víze volt a 50-60-as években és sajnos nagyon sokan bele is fulladtak…

A képeken látszik egy igen régi, kb. 1908-es Erzsébetfalva képen a Soroksári út Pest felől nézve a legnagyobb Téglási "Nagytó"-val. A többi képen az Erzsébeti Gyógyfürdő kb. szocreál fénykorában. Látjuk továbbá a téglagyári házakat 1935 táján, valamint az 1950-es évek után épült új téglagyári házaknál a Közért, régi állapotában belül és mai állapotában kívül. 

Látszik egy 1941-es térkép is a Téglagyár és környékéről...ezen pl. 4 tó is látszik...aztán itt a Soroksári út nem Soroksári út, nem is Dózsa György út, nem is Helsinki út...hanem a kor igényének megfelelően Horthy Miklós út...

Kiegészítem a cikket "tojpli" visszaemlékező fontos hozzászólásával:

"...Bizony igaz, mint ahogy írtad is, tilos volt fürdeni. A lerombolt gyönyörű vasúti lejáróval szemben volt az úgynevezett Nagy tó. Ez kb. kétharmadánál el volt választva egy kifeszített hálóval. Ha a tiltás ellenére valaki fürdött, akkor felhívta a figyelmét, hogy ott rendkívül veszélyes, mert nagyon mély. Ennek ellenére minden évben megszedte az áldozatát, néha többet is. Mikor meghallottam a tűzoltóautó sivítását, már futottam is a környékbeli srácokkal kíváncsiskodni. Ez volt a korabeli katasztrófa turizmus. Télen korizáskor egy hosszú farudat használtunk. De volt tutajozás, meg a csuda tudja hogy még mi. Végül mindenféle szeméttel betemették, amiből számunkra még kincsnek számító dolgokat kiguberáltunk. Mivel még nem volt gyurma a suliban, vizes rongyba csavart friss agyagot vittünk. A Kolbacher szigetnévre sajnos nem emlékszem, de most már tudom, hogy volt egy olyan is..."

(a cikk folytatása a 3. részben)

(bejegy:  Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)