EttvelZoltán http://www.facebook.com/zoltan.ettvel**ÓváryGábor http://www.facebook.com/gabor.ovary

2012. február 24., péntek

A „Téglási” ami „tegaj” is (4.bef.r.)

A „Téglási” tóval-tavakkal kapcsolatosan a Gubacsi Téglagyárról beszéltünk és akkor nézzük meg ezt a térképet, ami 1947-es. Ezen a képen a legszebben látszik, hogy ebben az időben már milyen sok tó volt, gyakorlatilag Öt-Tó…hahh…mint az USÁ-ban a nagy tavak…tehát mondhatnánk azt is enyhén nagyképűen, hogy ez itt az „öttóvidéke”…volt…Az mondjuk azért igaz, hogy a legnagyobb tó kissé kettéosztva…de azért majdnem „ötök” voltak azok a tavak…

Na’most miért érdekes ez a térkép…hát meg is mondom, hogy mi benne a különleges.
Ugyanis sok térkép van a II. világháború előtt és utána is…de itt még nem változott át minden…még nem írtottak ki mindent a múltból…

Nézzük csak meg, ezen a képen már nem Horthy Miklós út a Soroksári út, hanem már Dózsa György út…a János utca már nem János utca, hanem Ságvári Endre út. A szocializmus már kezdte átmódosítani a régi utcaneveket, a mai kedves János tér már Felszabadulás tér…azonban  ki tudja miért, az ősrégi Gyár utca, ami a Horthy rendszer alatt gróf Apponyi Albert utca lett, itt még maradt Apponyi utca… aztán lett kb. 1948 márciustól Ónodi utca…, a Hinta-tér itt még Szt. László tér, az Erzsébet tér itt még Szt. Erzsébet tér...tehát még nem jött el a nagy 1948 március-tól kezdődő utcanév változtatási hullám…
De a fő..ÖT TÓ A TEGAJ !

Nézzük a többi képet. Az egyik képen látszik a téglagyári kemence és kéménye…évjáratot nem tudok, de kb. az 1930-as években (évszámban tévedtem) készülhetett a kép…azaz
"Tekon" Gyula topictárs hozzászólás részletével kiegészítettem:
"...Az első képen a Téglagyár két égető kemencéje látható, már csak az egyiknek van meg a kéménye. Ez a fotó valamikor 1970-es évek végén készült..."

Aztán van még két képeslap, melyet a „tekon” topictárs küldött (köszönöm Gyula!), afféle Erzsébetfalva-Csepel sziget-Dunaág részlet, mindkét kép ugyanazt a részt ábrázolja, kicsit más szögből.
Ennek a két képeslapnak az évjárata 1906 táján, az egyik enyhén lilás árnyalatú, itt a futott képeslap dátuma is látszik, 1906 július 29, „…Tisztelt jegyző úr…”

A másik képeslap: „Üdvözlet Erzsébetfalváról. Csepel szigeti erdőrészlet”.Ez enyhén idillikus kép, mintha valami kőválogató egyszerű munkások-munkásasszonyok munka közben vagy evésszünetben pihennének…kedves kép. Ennek a képnek nálam nagyon meg van a hangulata…Szép lehetett, de nyilván akkor sem volt az élet "habostorta"…

Aztán itt van egy kép, amint a Soroksári úton halad a kétlovas szekér a bácsikával Pest felől a Gubacsi Téglagyár táján…és akkor most láss csodát…1905 körül aki írta a képeslapot, ráírta a bazaltkockás „Sori” kissé homokos útjára: „ Ezt az utat mindennap megteszem”...aranyos...
"Tojpli" topictárs hozzászólás részletével kiegészítettem:  "...Az a míves szép erkélyű ház a lovaskocsis képen még mindig dereng gyerkőckori emlékeimben...A Marosújvár utca sarkán állt. Az 1960-as években kezdődő Erzsébet modernizálás áldozata lett..."

Hát ilyen volt régen „A Téglási” ami tegaj is” és a Gubacsi (Erzsébeti) Téglagyár és környéke…
Az előadásról-cikksorozatról a budapesti-pesterzsébeti újságok is írtak, köszönet!

No...akkor most nézzük meg azt a színes fotót, hogyan-milyen a képe az átváltozott  régi Gubacsi Téglagyár környékének és hogyan néz ki mondjuk akkor, ha Csepel felől a Gubacsi hídon megállva csinálunk egy jó téli képet 2012 februárban Pesterzsébet felé. A napokban igencsak hideg alakult ki...a fotón látszik a Gubacsi Lakótelep régebbi 1950-es épületeiből egy rész, valamint látszik az új 2000 utáni években épült Gubacsi házakból is részlet...és látjuk a hideg-jeges Dunát..ahol brrr...a jeges vízben nem szeretnék megfürdeni...
Csodás fotó, mely  remek hangulatú téli kép elnyerte a saját és mások tetszését is. Eszes Sándor Zoltán fotóját az ő facebook-os engedélyével raktam ki ide a blogba. Zoltán köszönöm!
(bejegy:  Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

2012. február 15., szerda

Arcképek Pesterzsébet múltjából (1.r.)

A Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébet szervezésében 2012 február 14-én  kedden 17 órai kezdettel vetített képes előadást tartott Várhalmi András a Csili Vízvári László Termében.
Az előadás címe:  Arcképek Pesterzsébet múltjából. Az előadást Kökény Sándorné Kalmár Veronika a Klub vezetője nyitotta meg.
Az előadáson három neves erzsébetfalvi-pesterzsébeti személyiségekkel ismerkedtünk meg, úgymint kézdivásárhelyi Pap Lajos, dr. Vajda Árpád és dr. Gádoros Lajossal.
Az előadó Várhalmi András részletesen ismertette mindhárom híres ember pályafutását, életútját, családi kapcsolataikat és elért eredményeiket. Nem ismertetem az előadást, de néhány dolgot megemlítek híres embereinkkel kapcsolatban.

Hármuk közül először dr. Vajda Árpádról és dr. Gádoros Lajosról írok, aztán kézdivásárhelyi Pap Lajossal többet foglalkozok, mivel ő a legrégibb, aki erzsébetfalvi alapítók közé is tartozott és mégis keveset tudunk róla.

Dr. Vajda Árpád (1896-1967), rimaszombati, Pakson járt iskolába és 1913. június 21-én került Erzsébetfalvára. Részt vett az I. világháborúban, majd rendőrségi fogalmazó lett. Ismert nagy sakkozó és sakkíró lett 1910-ben, 1921-től mestersakkozó lett. 1924-től 1937-ig összesen 9 sakkolimpián vett részt, ezüstérmet 3-szor, aranyérmet 4-szer kapott, igen ismert ember lett Erzsébetfalván, Pestszenterzsébeten, Pesterzsébeten és a világban.

Dr. Gádoros Lajos híres építész, Erzsébetfalva szülöttje volt, a szülői ház a régi Kisfaludy u. 5-ben volt. Nevelőszülője Gőbel Katica, rokonságban voltak az erzsébeti Goldberger és Flamm, valamint az Englert családdal. Segítette őt a híres Hornyák család is. (cikkíró megjegyzése: Hornyák Jánosról jó tudni, hogy sok birtoka volt Erzsébetfalván, például a Nagy Sándor utcában a mai Jókai Mór utcától kezdve egészen a mai Mártírok útjáig széles telke volt a Nagy Sándor utcán végig.) Gádoros Lajos híresebb munkái: Mémosz Székház Felvonulási tér), Szinkronstúdió, Brüsszeli világkiállítás 1958 Magyar Pavilon. Sávoly Pál mellett fontos szerepet játszott az Erzsébet híd újjáépítésében (1961-1964).

Kézdivásárhelyi Pap Lajos szül. 1826-ban Kézdi-Vásárhelyt, 1848-1849. között ezredes, országgyűlési képviselő, a katonai pályára szánta magát. 1848. jún.-ban a debreczeni 10-ik honvédzászlóalj főhadnagynak nevezték ki, majd Kis Ernő táborában századparancsnok lett. 1849-ben mint táborkari őrnagy részt vett a váczi, hatvani, tápióbicskei, nagysarlói s ácsi ütközetekben, jelen volt Buda ostrománál és bevételénél, Buda bevétele után Erdélybe Bem mellé került. Pap Lajos egyike azoknak, akik az 1848. július 31-i segesvári vesztes csata után fedezték a menekülő Bem apót. Pap Lajos azzal a karddal harcolt, amelyet Petőfitől kapott és amelyet egész életében kegyelettel őrzött, de később kiderült, hogy tisztázatlan körülmények között a kard eltűnt. 1849 aug-ban a fegyverletétel után Nagyszebenben kötél általi halálra ítélték, majd büntetését kegyelem útján 14 évi Kufstein-i várfogságra változtatták; 1857. jún. 19-én szabadult. Az alkotmányos korszak újra ébredésekor kézdivásárhelyi polgártársai megválasztották képviselőnek az 1865…1875. évi kolozsvári, pesti országgyűlésekre; a balközép tiszteletreméltó tagja volt, a szabad eszmék diadalra juttatását gazdag elősegítette.
Erzsébetfalván birtokot vett, a jelenlegi Csarnok téri terület java része az övé volt, házzal együtt. A terület kisebb része volt még akkor Kölcsey Kende Kanúté. A színes térkép évjárata 1882, a mai néven vett alábbi főutcák láthatóak: baloldalról Kende Kanút u.-Jókai Mór u.-Kossuth Lajos u. még nincs; a helyén itt Kende K. telke, (de a ma is létező Landau-Landauer Villa már van!) -Nagysándor József u. van jobboldalt, egészen jobboldalon a Lázár u. kezdődik. Kézdivásárhelyi Pap Lajos 1882. június 9-én Budapesten Erzsébetfalván halt meg, a Kossuthfalvai Sírkertben helyezték örök nyugalomra.

Az előadáson a vetítés közben készítettem néhány képet, melyet cikkemhez kirakok.

Nagyon köszönjük a Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébetnek és Várhalmi András úrnak a tudományosan alapos, mély és sok eddig ismeretlen részre kiterjedő jó előadást.
(folytatás a 2. részben)

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

2012. február 13., hétfő

Arcképek Pesterzsébet múltjából (előadásra meghívás)

Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébet

2012 február 14-én  kedden 17 órai kezdettel 
vetített képes előadást tart
 
Előadó: Várhalmi András 
Előadás címe:  Arcképek Pesterzsébet múltjából 
Előadás helyszíne: Csili Baross utcai bejárata, 1203 Budapest Baross utca,
 Csili Vízvári László Terem
Az előadásra minden érdeklődőt meghív 
Kökény Sándorné Kalmár Veronika a Klub vezetője 
és az előadó 
Előadás helyszíne: Csili Művelődési Központ B Épület
1201 Budapest XX. ker. Baross utca 55.)


(bejegy:  Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

2012. február 8., szerda

"Helyi Téma" 2012 február


Az embereket mindig érdekelte és érdekli a jövő, a jelen, de érdekli a történelem is, napjainkban ennek különös jelentősége lett. Egyre jobban felkelti figyelmünket szűkebb környezetünk, kerületünk, városunk története. Érdeklődünk a problémák iránt, milyen események történnek a világban, fővárosunkban, kerületünkben, és az is, hogy mi volt a múltban. Egyszerűen fokozottabban érdekelnek bennünket a múltbéli események, foglalkoztat a várostörténet, helytörténet…

Ennek köszönhető az is, hogy a „Helyi Téma” újság, mely ingyenesen jön el lakásunkra, igen nagy érdeklődésre tart számot véleményem szerint. Jómagam mindig várom az újságot, továbbá barátaim, szomszédaim, jóismerőseim rendszeresen érdeklődéssel várják és olvassák ezt az aktuális témákkal, helyi eseményekkel, történetekkel és más érdekességekkel foglalkozó hetilapot.

A „Helyi Téma” újság, mely Magyarország legnagyobb hetilapja, felfigyelt a helytörténeti jellegű „Pesterzsébeti Érdekes” blogomra és VGY nevű munkatársa riportot készített velem. A riportról a cikk a hetilap 2012 február 8-i szám 5. oldalán jelent meg, melyet a blogomba kirakok.

Ezúton megköszönöm a „Helyi Téma” hetilap Szerkesztőségének, hogy „Pesterzsébeti Érdekes” blogomra felfigyeltek és cikket jelentettek meg.

Kiegészítésül még feltétlen meg kívánom említeni, hogy akinek megvan a hetilapnak ez a száma, található egy rendkívül érdekes cikk, mégpedig: „Meddig hízik még a Molnár-sziget?” címmel, melyet ajánlok mindenki figyelmébe, de főként környezetismeretet és helytörténetet kedvelőknek.

Ettvel Zoltán

(bejegy:  Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)