A „Téglási” tóval-tavakkal kapcsolatosan a Gubacsi Téglagyárról beszéltünk és akkor nézzük meg ezt a térképet, ami 1947-es. Ezen a képen a legszebben látszik, hogy ebben az időben már milyen sok tó volt, gyakorlatilag Öt-Tó…hahh…mint az USÁ-ban a nagy tavak…tehát mondhatnánk azt is enyhén nagyképűen, hogy ez itt az „öttóvidéke”…volt…Az mondjuk azért igaz, hogy a legnagyobb tó kissé kettéosztva…de azért majdnem „ötök” voltak azok a tavak…
Na’most miért érdekes ez a térkép…hát meg is mondom, hogy mi benne a különleges.
Ugyanis sok térkép van a II. világháború előtt és utána is…de itt még nem változott át minden…még nem írtottak ki mindent a múltból…
Nézzük a többi képet. Az egyik képen látszik a téglagyári kemence és kéménye…évjáratot nem tudok, de kb. az 1930-as években (évszámban tévedtem) készülhetett a kép…azaz
"Tekon" Gyula topictárs hozzászólás részletével kiegészítettem:
Aztán van még két képeslap, melyet a „tekon” topictárs küldött (köszönöm Gyula!), afféle Erzsébetfalva-Csepel sziget-Dunaág részlet, mindkét kép ugyanazt a részt ábrázolja, kicsit más szögből.
Ennek a két képeslapnak az évjárata 1906 táján, az egyik enyhén lilás árnyalatú, itt a futott képeslap dátuma is látszik, 1906 július 29, „…Tisztelt jegyző úr…”
A másik képeslap: „Üdvözlet Erzsébetfalváról. Csepel szigeti erdőrészlet”.Ez enyhén idillikus kép, mintha valami kőválogató egyszerű munkások-munkásasszonyok munka közben vagy evésszünetben pihennének…kedves kép. Ennek a képnek nálam nagyon meg van a hangulata…Szép lehetett, de nyilván akkor sem volt az élet "habostorta"…
Aztán itt van egy kép, amint a Soroksári úton halad a kétlovas szekér a bácsikával Pest felől a Gubacsi Téglagyár táján…és akkor most láss csodát…1905 körül aki írta a képeslapot, ráírta a bazaltkockás „Sori” kissé homokos útjára: „ Ezt az utat mindennap megteszem”...aranyos...
"Tojpli" topictárs hozzászólás részletével kiegészítettem: "...Az a míves szép erkélyű ház a lovaskocsis képen még mindig dereng gyerkőckori emlékeimben...A Marosújvár utca sarkán állt. Az 1960-as években kezdődő Erzsébet modernizálás áldozata lett..."
Na’most miért érdekes ez a térkép…hát meg is mondom, hogy mi benne a különleges.
Ugyanis sok térkép van a II. világháború előtt és utána is…de itt még nem változott át minden…még nem írtottak ki mindent a múltból…
Nézzük csak meg, ezen a képen már nem Horthy Miklós út a Soroksári út, hanem már Dózsa György út…a János utca már nem János utca, hanem Ságvári Endre út. A szocializmus már kezdte átmódosítani a régi utcaneveket, a mai kedves János tér már Felszabadulás tér…azonban ki tudja miért, az ősrégi Gyár utca, ami a Horthy rendszer alatt gróf Apponyi Albert utca lett, itt még maradt Apponyi utca… aztán lett kb. 1948 márciustól Ónodi utca…, a Hinta-tér itt még Szt. László tér, az Erzsébet tér itt még Szt. Erzsébet tér...tehát még nem jött el a nagy 1948 március-tól kezdődő utcanév változtatási hullám…
De a fő..ÖT TÓ A TEGAJ !
Nézzük a többi képet. Az egyik képen látszik a téglagyári kemence és kéménye…évjáratot nem tudok, de kb. az 1930-as években (évszámban tévedtem) készülhetett a kép…azaz
"Tekon" Gyula topictárs hozzászólás részletével kiegészítettem:
"...Az első képen a Téglagyár két égető kemencéje látható, már csak az egyiknek van meg a kéménye. Ez a fotó valamikor 1970-es évek végén készült..."
Ennek a két képeslapnak az évjárata 1906 táján, az egyik enyhén lilás árnyalatú, itt a futott képeslap dátuma is látszik, 1906 július 29, „…Tisztelt jegyző úr…”
A másik képeslap: „Üdvözlet Erzsébetfalváról. Csepel szigeti erdőrészlet”.Ez enyhén idillikus kép, mintha valami kőválogató egyszerű munkások-munkásasszonyok munka közben vagy evésszünetben pihennének…kedves kép. Ennek a képnek nálam nagyon meg van a hangulata…Szép lehetett, de nyilván akkor sem volt az élet "habostorta"…
Aztán itt van egy kép, amint a Soroksári úton halad a kétlovas szekér a bácsikával Pest felől a Gubacsi Téglagyár táján…és akkor most láss csodát…1905 körül aki írta a képeslapot, ráírta a bazaltkockás „Sori” kissé homokos útjára: „ Ezt az utat mindennap megteszem”...aranyos...
"Tojpli" topictárs hozzászólás részletével kiegészítettem: "...Az a míves szép erkélyű ház a lovaskocsis képen még mindig dereng gyerkőckori emlékeimben...A Marosújvár utca sarkán állt. Az 1960-as években kezdődő Erzsébet modernizálás áldozata lett..."
Hát ilyen volt régen „A Téglási” ami tegaj is” és a Gubacsi (Erzsébeti) Téglagyár és környéke…
No...akkor most nézzük meg azt a színes fotót, hogyan-milyen a képe az átváltozott régi Gubacsi Téglagyár környékének és hogyan néz ki mondjuk akkor, ha Csepel felől a Gubacsi hídon megállva csinálunk egy jó téli képet 2012 februárban Pesterzsébet felé. A napokban igencsak hideg alakult ki...a fotón látszik a Gubacsi Lakótelep régebbi 1950-es épületeiből egy rész, valamint látszik az új 2000 utáni években épült Gubacsi házakból is részlet...és látjuk a hideg-jeges Dunát..ahol brrr...a jeges vízben nem szeretnék megfürdeni...
Csodás fotó, mely remek hangulatú téli kép elnyerte a saját és mások tetszését is. Eszes Sándor Zoltán fotóját az ő facebook-os engedélyével raktam ki ide a blogba. Zoltán köszönöm!
(bejegy: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)
Szia Zoli!
VálaszTörlésEz egy méltó befejezése a sorozatnak. Nagyon jól sikerült. Az a míves szép erkélyű ház a lovaskocsis képen még mindig dereng gyerkőckori emlékeimben(remélem jól emlékszem). A Marosújvár utca sarkán állt. Az 1960-as években kezdődő Erzsébet modernizálás áldozata lett.Gratulálok.
"tojpli"
Szia Lala!
VálaszTörlésTe többször láttad közelről azt a szép erkélyes házat, mert azért a közelben laktál és igazad van, az is a modernizálás áldozata lett, mint sok másik is, gyönyörű villaházak is voltak, amiket lebombáztak...
Örülök, hogy tetszett a cikksorozat, igyekszem...
Hozzászólásodat köszönöm!
Szia Zoltán!
VálaszTörlésNem akartam hozzászólni, mert rossz emlékeim vannak a téglásiról. Bármikor mentünk a tegajra mindig hatalmas verést kaptam otthon. (Faterom mindig megtudta ha ott voltunk).
De Az első képen a Téglagyár két égető kemencéje látható,
már csak az egyiknek van meg a kéménye. Ez a fotó valamikor 1970-es évek végén készült.Sajnos a pontos dátumot nem tudom megkérdezni a Hölgytől akitől a képet kaptam, sajnos már elhunyt.
Írtad és hozzászólásokban is olvastam miket lehetett csinálni a Téglásin, (pecázni,úszni).
De Kizárt dolognak tartom, hogy csak a mi társaságunk próbálkozott a partifecskék fészkeinek kiásásával.
Gyula
Szia Gyula!
VálaszTörlésAz biztos, hogy nekem is otthon titkolni kellett, ha a "téglási"-ra mentem, ugyanis a sok vízbefulladás miatt nem volt szabad róla beszélni...ezért inkább sokszor valójában is inkább a Francia öböl-be mentem!
Az évszámot az égető kemencékre nem találtam el, de az biztos, hogy régi, lepukkant állapotnak látszik...
Gyula, kiegészítésedet és hozzászólásodat köszönöm!
Szia Zoli!
VálaszTörlésJó a befejező rész, akár csak az előzőek.
Nagyon tetszik az „öt-tavas” felvezetés, igazán jópofa.
Éjjel írok, mert nappal kevés az időm.
Szia james!
VálaszTörlésjól esett, hogy tetszett az „öt-tavas” felvezetés...ezt a gondolatot abszolute rögtönöztem, de tényleg adódott a dolog...
No'de ilyet, ennyire kevés időd van, hogy éjjel írsz...felcsaptál éjjeli "gagoly"-nak?
James, hozzászólásod köszönöm!
1959 februári filmhíradó szerint:
VálaszTörlésKémény ledöntés [a Gubacsi téglagyárban]
A Gubacsi úti téglagyár kéménye ledõl
Csaknem száz esztendőn át működött a XX. kerületi gubacsi téglagyár egyik negyvenöt méteres kéménye, amelyet a gyár korszerűsítése miatt ledöntésre ítéltek. A hatalmas kéményt a dőlés irányában kibontják, aládúcolják és ezután petróleummal meglocsolják. A meggyújtott fa részek gyorsan lángra kapnak, majd a kémény idős fatörzs módjára hatalmas robajjal ledől, hogy helyet adjon a gyár villamosításának.
Szia R-Joe!
VálaszTörlésNagyon köszönöm, hogy ezt megosztottad velünk. Én sem tudtam, hogy mikor tűnt el valójában ez a kémény...ezek szerint éppen még nyolcadikos voltam.
Hozzászólásod és értékes kiegészítésedet külön köszönöm.
üdv,
Zoltán