A Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébet szervezésében 2012 február 14-én kedden 17 órai kezdettel vetített képes előadást tartott Várhalmi András a Csili Vízvári László Termében.
Az előadás címe: Arcképek Pesterzsébet múltjából. Az előadást Kökény Sándorné Kalmár Veronika a Klub vezetője nyitotta meg.
Az előadáson három neves erzsébetfalvi-pesterzsébeti személyiségekkel ismerkedtünk meg, úgymint kézdivásárhelyi Pap Lajos, dr. Vajda Árpád és dr. Gádoros Lajossal.
Az előadó Várhalmi András részletesen ismertette mindhárom híres ember pályafutását, életútját, családi kapcsolataikat és elért eredményeiket. Nem ismertetem az előadást, de néhány dolgot megemlítek híres embereinkkel kapcsolatban.
Hármuk közül először dr. Vajda Árpádról és dr. Gádoros Lajosról írok, aztán kézdivásárhelyi Pap Lajossal többet foglalkozok, mivel ő a legrégibb, aki erzsébetfalvi alapítók közé is tartozott és mégis keveset tudunk róla.
Dr. Vajda Árpád (1896-1967), rimaszombati, Pakson járt iskolába és 1913. június 21-én került Erzsébetfalvára. Részt vett az I. világháborúban, majd rendőrségi fogalmazó lett. Ismert nagy sakkozó és sakkíró lett 1910-ben, 1921-től mestersakkozó lett. 1924-től 1937-ig összesen 9 sakkolimpián vett részt, ezüstérmet 3-szor, aranyérmet 4-szer kapott, igen ismert ember lett Erzsébetfalván, Pestszenterzsébeten, Pesterzsébeten és a világban.
Dr. Gádoros Lajos híres építész, Erzsébetfalva szülöttje volt, a szülői ház a régi Kisfaludy u. 5-ben volt. Nevelőszülője Gőbel Katica, rokonságban voltak az erzsébeti Goldberger és Flamm, valamint az Englert családdal. Segítette őt a híres Hornyák család is. (cikkíró megjegyzése: Hornyák Jánosról jó tudni, hogy sok birtoka volt Erzsébetfalván, például a Nagy Sándor utcában a mai Jókai Mór utcától kezdve egészen a mai Mártírok útjáig széles telke volt a Nagy Sándor utcán végig.) Gádoros Lajos híresebb munkái: Mémosz Székház Felvonulási tér), Szinkronstúdió, Brüsszeli világkiállítás 1958 Magyar Pavilon. Sávoly Pál mellett fontos szerepet játszott az Erzsébet híd újjáépítésében (1961-1964).
Kézdivásárhelyi Pap Lajos szül. 1826-ban Kézdi-Vásárhelyt, 1848-1849. között ezredes, országgyűlési képviselő, a katonai pályára szánta magát. 1848. jún.-ban a debreczeni 10-ik honvédzászlóalj főhadnagynak nevezték ki, majd Kis Ernő táborában századparancsnok lett. 1849-ben mint táborkari őrnagy részt vett a váczi, hatvani, tápióbicskei, nagysarlói s ácsi ütközetekben, jelen volt Buda ostrománál és bevételénél, Buda bevétele után Erdélybe Bem mellé került. Pap Lajos egyike azoknak, akik az 1848. július 31-i segesvári vesztes csata után fedezték a menekülő Bem apót. Pap Lajos azzal a karddal harcolt, amelyet Petőfitől kapott és amelyet egész életében kegyelettel őrzött, de később kiderült, hogy tisztázatlan körülmények között a kard eltűnt. 1849 aug-ban a fegyverletétel után Nagyszebenben kötél általi halálra ítélték, majd büntetését kegyelem útján 14 évi Kufstein-i várfogságra változtatták; 1857. jún. 19-én szabadult. Az alkotmányos korszak újra ébredésekor kézdivásárhelyi polgártársai megválasztották képviselőnek az 1865…1875. évi kolozsvári, pesti országgyűlésekre; a balközép tiszteletreméltó tagja volt, a szabad eszmék diadalra juttatását gazdag elősegítette.
Az előadáson a vetítés közben készítettem néhány képet, melyet cikkemhez kirakok.
Az előadás címe: Arcképek Pesterzsébet múltjából. Az előadást Kökény Sándorné Kalmár Veronika a Klub vezetője nyitotta meg.
Az előadáson három neves erzsébetfalvi-pesterzsébeti személyiségekkel ismerkedtünk meg, úgymint kézdivásárhelyi Pap Lajos, dr. Vajda Árpád és dr. Gádoros Lajossal.
Az előadó Várhalmi András részletesen ismertette mindhárom híres ember pályafutását, életútját, családi kapcsolataikat és elért eredményeiket. Nem ismertetem az előadást, de néhány dolgot megemlítek híres embereinkkel kapcsolatban.
Hármuk közül először dr. Vajda Árpádról és dr. Gádoros Lajosról írok, aztán kézdivásárhelyi Pap Lajossal többet foglalkozok, mivel ő a legrégibb, aki erzsébetfalvi alapítók közé is tartozott és mégis keveset tudunk róla.
Dr. Vajda Árpád (1896-1967), rimaszombati, Pakson járt iskolába és 1913. június 21-én került Erzsébetfalvára. Részt vett az I. világháborúban, majd rendőrségi fogalmazó lett. Ismert nagy sakkozó és sakkíró lett 1910-ben, 1921-től mestersakkozó lett. 1924-től 1937-ig összesen 9 sakkolimpián vett részt, ezüstérmet 3-szor, aranyérmet 4-szer kapott, igen ismert ember lett Erzsébetfalván, Pestszenterzsébeten, Pesterzsébeten és a világban.
Dr. Gádoros Lajos híres építész, Erzsébetfalva szülöttje volt, a szülői ház a régi Kisfaludy u. 5-ben volt. Nevelőszülője Gőbel Katica, rokonságban voltak az erzsébeti Goldberger és Flamm, valamint az Englert családdal. Segítette őt a híres Hornyák család is. (cikkíró megjegyzése: Hornyák Jánosról jó tudni, hogy sok birtoka volt Erzsébetfalván, például a Nagy Sándor utcában a mai Jókai Mór utcától kezdve egészen a mai Mártírok útjáig széles telke volt a Nagy Sándor utcán végig.) Gádoros Lajos híresebb munkái: Mémosz Székház Felvonulási tér), Szinkronstúdió, Brüsszeli világkiállítás 1958 Magyar Pavilon. Sávoly Pál mellett fontos szerepet játszott az Erzsébet híd újjáépítésében (1961-1964).
Kézdivásárhelyi Pap Lajos szül. 1826-ban Kézdi-Vásárhelyt, 1848-1849. között ezredes, országgyűlési képviselő, a katonai pályára szánta magát. 1848. jún.-ban a debreczeni 10-ik honvédzászlóalj főhadnagynak nevezték ki, majd Kis Ernő táborában századparancsnok lett. 1849-ben mint táborkari őrnagy részt vett a váczi, hatvani, tápióbicskei, nagysarlói s ácsi ütközetekben, jelen volt Buda ostrománál és bevételénél, Buda bevétele után Erdélybe Bem mellé került. Pap Lajos egyike azoknak, akik az 1848. július 31-i segesvári vesztes csata után fedezték a menekülő Bem apót. Pap Lajos azzal a karddal harcolt, amelyet Petőfitől kapott és amelyet egész életében kegyelettel őrzött, de később kiderült, hogy tisztázatlan körülmények között a kard eltűnt. 1849 aug-ban a fegyverletétel után Nagyszebenben kötél általi halálra ítélték, majd büntetését kegyelem útján 14 évi Kufstein-i várfogságra változtatták; 1857. jún. 19-én szabadult. Az alkotmányos korszak újra ébredésekor kézdivásárhelyi polgártársai megválasztották képviselőnek az 1865…1875. évi kolozsvári, pesti országgyűlésekre; a balközép tiszteletreméltó tagja volt, a szabad eszmék diadalra juttatását gazdag elősegítette.
Erzsébetfalván birtokot vett, a jelenlegi Csarnok téri terület java része az övé volt, házzal együtt. A terület kisebb része volt még akkor Kölcsey Kende Kanúté. A színes térkép évjárata 1882, a mai néven vett alábbi főutcák láthatóak: baloldalról Kende Kanút u.-Jókai Mór u.-Kossuth Lajos u. még nincs; a helyén itt Kende K. telke, (de a ma is létező Landau-Landauer Villa már van!) -Nagysándor József u. van jobboldalt, egészen jobboldalon a Lázár u. kezdődik. Kézdivásárhelyi Pap Lajos 1882. június 9-én Budapesten Erzsébetfalván halt meg, a Kossuthfalvai Sírkertben helyezték örök nyugalomra.
Nagyon köszönjük a Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébetnek és Várhalmi András úrnak a tudományosan alapos, mély és sok eddig ismeretlen részre kiterjedő jó előadást.
(folytatás a 2. részben)
(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)
Mi van Dodó, még te sem szakítottál időt, egy rövidke megjegyzésre. Neked van ráérő időd nem úgy mint nekem.
VálaszTörlésJó kis cikk.
Szia james, biztosan a Dodó is meg sok más fiú is annyira el van foglalva, hogy olvasni még épp hogy van idő, de a hozzászóláshoz már nem lehet betűt leírni, mert kifogyott a golyóstoll....
VálaszTörlés:-:))