Ahogy a 2012 május 8-i előadásom után terveztem és megígértem, a következőkben folytatom Kossuthfalva történetét.
Kossuthfalva történetének tehát harmadik része következik képekben:
1870-ben...ebben a vendéglőben határozták el, hogy legyen a település neve Kossuthfalva!
Balogh Zoltán Nagyapám 1911-ben készített képe a Nagy Sándor utca és a Vécsey utca sarkán lévő vendéglőjükről. Először az ő Nagyapja Winkler Márton, később Édesanyja Balogh Nándorné sz. Winkler Foith Terézia tulajdonában volt a híres "Vendéglő 48-as Magyarhoz" nevű betérő fogadó-vendéglő.
1870-ben...a környék lakói ebben a vendéglőben kezdeményezték Szépnagyapámmal együtt a "Kossuthfalva Település" elnevezést...Emléktábla az egykori 48-as vendéglő (ma már nem működő "Gyalogkakukk") Vécsey utcai falán...Állíttatta Pesterzsébet Önkormányzata 2005-ben.
1870-re emlékezve...A Damjanich utcai templom mezsgyéjén a híres Kossuth telek emléktábla, melyet a Kossuth Társaság és Pesterzsébet Önkormányzata helyezte el 2001 évben.
De valójában a Biróy Béla által adományozott Kossuth telek nem itt van...hanem jóval odébb, a Nagy Sándor utcáról a Knézich utca felé...
1871 január 14-én...
...Kossuth válaszolt Biróy Bélának és engedélyezte, hogy az újabb települést, róla nevezzék el,
de...
1871..-hez visszapillantva...
Ki is volt zilahi Sebess Emil 1848-as honvédőrnagy...miért halt meg, hogy lett árva a kisfia...hol van a sírhelye Sebess Emilnek...?
...És hol van tehát a híres Kossuth telek...?
1871 jan...Kossuth engedélyezte, hogy a települést róla nevezzék el...
1879...És mikor és hogy lett az a sok 1848-as aradi vértanúk utcanév Kossuthfalván?
1876.
Kossuthfalvát folyamatosan tovább parcellázták, folyamatosan alakult, gyarapodott a település...
Temetőre is szükség lett....
Erzsébetfalvának nem volt temetője, Hitel Mártont is a Kossuthfalva Temető-ben temették el 1876-ban...
Kossuthfalva és Erzsébetfalva nem függött (még) össze...különválnak, majd néhány év után ismét egyesülnek...
1881-es térkép...
Kossuthfalva és Erzsébetfalva telep lakosai más és más gazdasági körülmények között éltek...
1879.
Kossuthfalva kisebb mértékben fejlődött, mint Erzsébetfalva...
1879-ben...
Kossuthfalva telep önálló lett, ekkor 506 lakosa volt és a területén 95 lakóházvolt...
1882.
Ebben az évben részletes térképek jelennek meg...
Erzsébetfalva nagyközségről,
Gubacs pusztáról és
Kossuthfalva telepítvényről
továbbá
Soroksár nagyközségről és...
(folytatás a 4. részben)
Szia „kiskiskosutis”!
VálaszTörlésJól sikerült, tetszik az összeállítás. Szépen szerkesztettek a lapok, és dokumentumok
Nem tudom milyen programmal készíted az önálló lapokat, de azon is van nyelvhelyességi vizsgálat. A szöveg beírása után kapcsold ki, még mielőtt elmentenéd, mert benn marad az aláhúzás, ami most is látható.
Szia james!
TörlésA program eredetileg Power Point-ból kezdődik...aztán vissza átmegy jpg-be...
A helyesírás ellenőrzést nem tudom kiiktatni...
De igaz, remélem az olvasók megbocsátják, hogy a régi neveknél-kifejezéseknél ellenőrzés megjelenik...
James, hozzászólásod és elismerésedet köszönöm!
Jó összeállítás!Várjuk a folytatást!Tibi
VálaszTörlésSzia Tibikém!
TörlésLátom figyelemmel kíséred a cikkeket és jónak tartod az összeállítást!
Hozzászólásod köszönöm!
Mivel a Kossuth-telek pontos helyét nem tudjuk, az Önkormányzat a telek adományozásáról szóló emléktáblát a Szent Lajos Plébániatemplom rézsűjén helyezte el, Kossuthfalva területén. Ezt a helyet éreztük méltónak és biztonságosnak a tábla helyét. Még mindig kutatjuk, hogy melyik telek lehetet biztosan az a telek, amelyiket Biróy Béla felajánlott Kossuth Lajosnak, de a telek viszontagságos sorsa, illetve a történelmi viharok és emberi sorsok útvesztőiben nem található pontosan. Addig örülünk, hogy az Önkormányzat segítségével megszületett az emléktábla, melyet a Kossuth Társaság minden évben Kossuth Lajos születésnapja tiszteletére megkoszorúz, és megemlékezik a kiváló személyiségről.
VálaszTörlés