Az aradi tizenhárom (tizennégy) tábornok és gróf Batthyány Lajos vértanúsága

Egyrészt megemlékezésként, másrészt pedig azért is, mivel Pesterzsébeten és főként a Kossuthfalva részen igen sok utcanév van az 1848-49-es szabadságharcos hőseinkről elnevezve, jelen cikkemben a mai napon 1849 október 6-ról, az aradi tizenhárom (tizennégy) tábornok és gróf Batthyány Lajos vértanúságáról emlékezek meg.

1849. október 6-án végezték ki Aradon az 1848-49. évi szabadságharc 13 honvédtisztjét, Pesten ugyanezen a napon hajtották végre a gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnökre kiszabott halálos ítéletet. 

1849 október 6-án Aradon a négy golyó általi halálra ítélt tábornok-főtiszt, sorrendben Lázár, Dessewffy, Kiss Ernő és Schweidel kivégzése

A magyar honvédseregek augusztus 13-án, Világosnál – szimbolikus módon az oroszok előtt – tették le a fegyvert, a Habsburgok megtorló akciói már július elején megkezdődtek.  

Világosi fegyverletétel az orosz csapatok előtt

Julius Haynau táborszernagy lett a császári hadsereg új főparancsnoka, aki Ferenc József (uralk.1867-1916) utasítása nyomán a már megszállt területeken  hajtóvadászatba kezdett.

Julius Haynau táborszernagy a császári hadsereg új főparancsnoka

A világosi fegyverletétel után megkezdődtek a tárgyalások I. Miklóssal (uralk.1825-1855) az orosz fogságba esett tisztek átadásáról.  

I. Miklós orosz cár

I. Ferenc József és I. Miklós orosz cár találkozása

Bár a cár könyörületességre intette a fiatal Ferenc Józsefet, a császár példát akart statuálni a szabadságharc vezetőivel, igaz még ő is elutasította Haynau kérését, aki a foglyokat statáriális eljárás keretében akarta kivégeztetni.

A vizsgálat során a vádlottak nem részesültek méltányos eljárásban, vallomásaikat csak kivonatosan rögzítették, az ítéletet két nappal a kivégzés előtt tudatták velük.

A honvédtisztekkel egyidőben németújvári gróf Batthyány Lajos államférfi, (Pozsony, 1807. február 10. – Pest, 1849. október 6.) Magyarország első felelős kormányának alkotmányos  miniszterelnöke ellen is eljárás indult.

Magyarország első felelős kormánya 1848-ban

Magyarország első felelős kormányának kinevezése; Bécs 1848 április 7.

Batthyány Lajost ugyanazon a napon, tehát 1849 október 6-án Pesten az esti órákban az Újépület zárt udvarán állították kivégzőosztag elé, majd a ferencesek belvárosi templomában helyezték végső nyugalomra.

Az Újépület (tusrajz)

Batthyány Lajos golyó általi kivégzése az Újépület udvarán

Az Újépület (németül Neugebäude) egy 1893 évi Pest térképen

Újépület (Neugebäude; Szabadság tér) fénykép; itt a hatalmas épületrendszer udvari területén végezték ki gróf Batthyány Lajost

Batthyány esetében szintén halálos ítélet volt, de az ítélők úgy gondolták, az uralkodó kegyelmet gyakorol a gróf felett; de ez nem valósult meg, ugyanis Ferenc József szabad kezet adott Haynaunak az ítéletek végrehajtása szempontjából és átadta neki a foglyot.

Németújvári gróf Batthyány Lajos

A szeptemberben Pestre szállított miniszterelnök sorsa megpecsételődött. Haynau ragaszkodott az akasztáshoz, azonban Batthyány egy, a felesége által bejuttatott tőrrel olyan sérüléseket tudott magának okozni, melyek lehetetlenné tették az ítélet – ilyenforma – végrehajtását.

A kivégzés emlékét őrzi az egykori épület északkeleti sarkának helyén emelt Batthyány-örökmécses. Az épület mellett végezték ki 1849. október 10-én Csány László kormánybiztos közlekedési minisztert, majd október 24-én Perényi Zsigmondot a felsőház másodelnökét is.

Ezen a szomorú napon 1849. október 6-án Aradon hullottak le a Ferenc József által követelt fejek. 

Ferenc József osztrák császár magyar király fiatalon magyar katonai uniformisban

Haynau rendelkezése nyomán hajnali fél hatkor a négy golyó általi halálra ítélt tisztet sorrendben Lázárt, Dessewffyt, Kiss Ernőt és Schweidelt végezték ki először, utánuk következtek a kötélre szánt tábornokok. 
A sort hat órakor Poeltenberg Ernő nyitotta meg, őt pedig Török Ignác, Láhner György, Knezić Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly gróf, Aulich Lajos, majd Damjanich János követte. 
A legszörnyűbb büntetés így Vécsey Károly grófnak jutott osztályrészül, neki ugyanis végig kellett néznie társai halálát; miután ő már senkitől nem tudott elbúcsúzni, kivégzése előtt Damjanichnak kezet csókolt.

1849 október 6-án az aradi ítélet végrehajtása

Aradon a katonai elit kivégzése már 1849 augusztus 22-én elkezdődött, amikor felakasztották Ormai Norbert ezredest. 
Később, október 25-én agyonlőtték Kazinczy Lajos ezredest (őt emlegetik néha a 14. aradi vértanúként).  
Lenkey János tábornokot azért nem végezték ki, mert a börtönben megtébolyodott; ő néhány hónappal később az aradi kazamatában halt meg.

A 13 aradi vértanú tábornok név szerint:

Aulich Lajos honvéd tábornok (1793–1849)

Damjanich János honvéd tábornok (1804–1849)

Dessewffy Arisztid gróf, honvéd tábornok (1802–1849)

Kiss Ernő honvéd altábornagy (1799–1849)

Knezić Károly honvéd tábornok (1808–1849), gyakran tévesen Knézitsként vagy Knezichként említik

Láhner György honvéd tábornok (1795–1849)

Lázár Vilmos honvéd ezredes (1815–1849)

Leiningen-Westerburg Károly gróf, honvéd tábornok (1819–1849)

Nagysándor József honvéd tábornok (1804–1849), gyakran tévesen Nagy-Sándor Józsefként vagy Nagy Sándor Józsefként említik-írják

Poeltenberg Ernő lovag, honvéd tábornok (1813–1849), gyakran tévesen Pöltenbergként említik

Schweidel József honvéd tábornok (1796–1849)

Török Ignác honvéd tábornok (1795–1849)

Vécsey Károly gróf, honvéd tábornok (1807-1849)

A 13 aradi vértanú tábornokból: 6 volt magyar származású, 
3 német, 2 örmény, 1 szerb, 1 horvát. 
A géneknek, a származásnak, az etnikumnak és a vallásnak semmi köze a magyarsághoz; mindannyian magyarok voltak!

Napjainkban egy gépkocsin  megemlékezés vértanúinkra 

Emléktábla a Batthyány utca 2. szám alatt

Az aradi tizenhármak és az első felelős miniszterelnök meggyilkolásával Haynau – és Ferenc József – a magyarság függetlenségi törekvését kívánta büntetni, ennek nyomán pedig a tizennégy kivégzett szabadságharcost joggal tartjuk nemzeti ügyünk mártírjainak.

A "85 Honvéd Zászloally." (mai helyesírással Zászlóalj) 1849-es zászlaja

Szeretném végezetül megemlíteni, hogy aradi vértanú tábornokainkról és híres 48-as államférfiainkról, költőinkről, íróinkról  sok utcanevünk van Pesterzsébeten... azonban gróf Battyhány Lajosról, az első alkotmányos magyar miniszterelnökünkről, aki vértanúként halt meg... nincs utcanevünk Pesterzsébeten... a városrekonstrukció előtt volt... de most nincs...pedig megérdemelné...

Németújvári gróf Batthyány Lajos (Barabás Miklós festménye)

  

Javasolt hasonló témájú cikkem 2011 októberben:

Vécsey Károly és az aradi vértanúk (+kieg.) 

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)