Csarnok tér és környéke (1.r.)

A cikkemben nem konkrétan csak a Csarnok térrel-Tátra térrel,  vagy Piac térrel foglalkozok, hanem általában azzal a területtel, ami végül is mai értelemben vett Csarnok-ként, Piac-ként megjelent, mint Tátra tér.

Mi volt azon a területen régebben, amikor még épp, hogy Erzsébetfalva telepítvény sem volt...?
A cikk néhol tán sok embernek unalmas lesz, de mit lehet tenni ha pl. 1870-ben még nem létezett a Csarnok és akkor még fotók sem voltak a területről...viszont vannak nagyon jó beszédes térképek és néhány helyen kevés kapcsolódó leírás...hát ezekből állítottam össze a cikksorozatot.

No'de hogy kezdődött az egész...?

Ezen az 1870-es német nyelvű térképen nagyon jól látszik, hogy Erzsébetfalva és Kossuthfalva területén hol alakultak ki települési helyek-gócok.  
Az 1550 (1683) óta meglévő Pester Hotter W.H. (Gubacsi Határcsárda) betérő fogadótól kiindulva kimérték a területeket a későbbi Erzsébetfalva telepítvény felé.  
Kialakultak Erzsébetfalva telepítvény Soroksári út melletti épületei, aztán a Nagy Sándor utca felé látszik Kossuthfalva. Kivehető a mai János utcánál és a Kende Kanuth utcánál a Suda Villa, látszik a Rédeky Villa és az is, hogy a Csarnok-tér területén is vannak épületek. 

1870-ben Gubacson már 80 ház állt. Az alakuló Erzsébetfalva telepen 1870 június 14-én áldomásivással árverés volt és vették a földeket... 

Itt ezen a kb. 1870-ben készült sematikus rajzon látjuk, hogy nagyjából ki hol vett birtokokat. Most nézzük meg, ami minket a Csarnok térrel kapcsolatban érdekel. Az egészen kicsi téglalap területek 300 négyszögölesek, a kicsit nagyobbnak rajzolt területek 5 holdas birtokok voltak.  
A kép közepén lévő birtokokra hívom fel a figyelmet: Jókai Mór vette meg eredetileg a későbbi 5 holdas Rédeky birtokot.  Mellette balra pedig látjuk, hogy a mai Bem utca környékét és a csarnoki terület arra felé eső részét (4 db téglalapnak megfelelő terület) Pap Lajos vette meg ami 4x5=20 hold. A mai tényleges Tátra téri iskola és a Csarnok-épület, valamint a mai Kossuth Lajos utca és Vas Gereben utcai részt a mai Hosszú utca (Angyal utca volt a neve kb. 1885-től 1956-ig!!sicc!!) területig pedig kölcsei Kende Kanut (így helyes a neve!!) vásárolta meg.

1882 évi térképrészlet: látszik Kossuthfalva, Bázispont, Rédeky Villa, Pap Lajos-Kende Kanut birtok. Látjuk továbbá a Landau Imre (Landauer) Villa-Vadászházat, mely még most is megtalálható a Kossuth Lajos utca és a Jókai Mór utca sarkán a villamosmegállónál.

Az 1882 évjáratú színes térképen (a következő kép kinagyított részlet) is jól látszanak a kialakult település magok. Hozzáteszem, hogy ezekre a térképekre folyamatosan kb. 1895-ig mindig vezettek fel változásokat, tehát nem minden adat 1882 évi. 

1882. Jól látható, hogy a mai Nagy Sándor utca felőli terület Pap Lajosé és a mai Csarnok-épület felé eső birtokot kölcsei Kende Kanut vásárolta meg.

1893 évi egyszerű rajzos térkép

Tehát...hogy lett ezen a területen piac? 1870-től kezdve a hagyományos jellegű piac a mai Városháza és környéke területén volt. 1882 május 7-én a Hitel Márton utcában felépítették a Községházát. 1906-ban átadták az új Községházát. 1904-ben a mai Városháza területéről a Piac elköltözött a mai Szent Erzsébet térre. 

1906 június 13-án Erzsébetfalva képviselő testülete már az új Városházán tartotta meg az ottani első közgyűlését.
1909-ben felépült a Nagytemplom és néhány év múlva már ott sem maradhatott a piac...

(a cikk folytatása a 2. részben) 

 (bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)