Január 8-án, kedden
délután 5 órakor Kerekes György városépítész tart előadást
Értékalapú
városfejlesztés Pesterzsébeten címmel.
Az előadás –
mint mindig – a Csili Művelődési Központ Vízvári László termében
lesz (XX., Baross u. 55.), bejárat a Baross utca
felől.
A helyszínen még aláírható utcaelnevezési javaslatunk: a
Vörösmarty u. 3/A-tól az Ady Endre u. 90-92-ig húzódó névtelen közterület neve
Vajda Árpád utca legyen (lásd indokolás)
Minden érdeklődőt szeretettel vár az előadóval együtt Kökény Sándorné Kalmár Veronika a Csili
helytörténeti klubjának vezetője.
Indokolás: A
Csili helytörténeti klubjának javaslata utcaelnevezésre.
Javasoljuk,
hogy az alábbi névtelen közterület a Vajda
Árpád utca elnevezést kapja. A
Vörösmarty utca 3/A számú ház mellől az Ady Endre utca felé vezető útvonal,
amely az Ady Endre utca 90-92. számú ház mellett torkollik az Ady Endre utcába,
a Rendőrkapitányság épülete közelében. Az elnevezés semmilyen adminisztrációs nehézséget nem
jelent.
Dr. Vajda Árpád (Rimaszombat, 1895. május 2. – Budapest,
1967. október 25.) nemzetközi sakkmester, olimpiai bajnok életútját ismertette
Várhalmi András „Arcképek Pesterzsébet múltjából” című előadásában a
helytörténeti klub 2012. február 14-i találkozóján. Az utcaelnevezési
javaslatot Stipich Mátyás tette Makádi Katalin rendőrkapitány előadásán a
helytörténeti klub 2012. október 9-i
találkozóján.
Dr. Vajda Árpád Pesterzsébet történetének legeredményesebb
sportolója.
A Pesterzsébet újság 2012. november 20-i számában cikk
olvasható (6. old.)
Vajda
Árpád apja, Vajda Péter 1913. június 21-én költözött családjával Erzsébetfalvára. Vajda
Árpád érettségi után rendőrségi díjnokként kezdett dolgozni és párhuzamosan tanult
jogot. 1916–18 között katona volt, azután ismét a rendőrségnél dolgozott. 1927-35 között a Budapesti Főkapitányságon, a Pesterzsébeti Kerületnél, majd a
VII. kerületi kapitányságon fogalmazó, 1936-ban címzetes kapitány. 1937-től a pestszenterzsébeti
kerületi kapitányságra került, tényleges kapitányi ranggal (ez nem jelenti a
kapitányság vezetését), 1942–44 között ugyanott tanácsos, a Kapitányság
harmadik embere. A II. világháború után a rendőrség állományában maradt, ami
nem volt kis dolog, hiszen alig néhány régi rendőrtisztet vettek át. Ő azonban
nemcsak hogy távol tartotta magát a korábbi politikai mozgalmaktól, hanem
esetenként segítségére volt azoknak, akik erre rászorultak.
Forrás az internetről:
Bottlik Iván írásai (Sakkélet c. folyóiratban)
Dr. Vajda Árpád nemzetközi sakkmester, olimpiai bajnok (1927,
1928, 1936). A budapesti tudományegyetemen avatták jog-
és államtudományi doktorrá (1921). Megnyerte Budapest amatőr sakkbajnokságát (1919,
1921), az első budapesti Schlechter-emlékversenyt (1920), a londoni nemzetközi
főtornát (1921), 1921-től mester. Jelentősebb versenyeredményei: Bécsben 4–6.
(1921), Portsmouthban 2. (1922), Győrben 4–5. (1924), Párizsban 4–6. (1924),
Kecskeméten 5–7. (1927), Budapesten 1. (1928), Bp. Siesta-verseny 5–6. (1928),
Ramsgate-ban 1–2. (1929), Bp.-en 4–5. (1929), Szolnokon 1. (1932), Bp.-en 5.
(1936), Salgótarjánban 2. (1952). Részt vett nyolc sakkolimpián (1924–37), tagja volt az olimpiai bajnok magyar sakkcsapatnak (1927, 1928, 1936). 1913-tól
a Bp.-i Sakk Kör tagja, tisztviselője, feloszlatása (1951) előtti utolsó
elnöke, a Magyar Dolgozók Országos Sakkszövetségének (1945–49) szövetségi kapitánya,
majd alelnöke, a szervezet átszervezését követően a társadalmi sakkszövetség
elnöki tanácsának tagja. A Magyar Sakkvilág főmunkatársa (1922–50), számos
tanulmányát a Magyar Sakkélet közölte (1951–67). Megkapta a Sport Érdemérem
arany fokozatát (1956).
(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)
