Értékalapú városfejlesztés Pesterzsébeten (előadásról)

2013 január 8-án, kedden délután 5 órai kezdettel Kerekes György városépítész tartott előadást Értékalapú városfejlesztés Pesterzsébeten   címmel.  

Az előadás – mint mindig – a Csili Művelődési Központ Vízvári László termében volt a  XX. ker. Baross u. 55. szám alatt.  Az előadást Kökény Sándorné Kalmár Veronika a Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébet vezetője nyitotta meg és zárta.   

Jelen előadásnak előzménye is volt, mert 2012 október 10-én jómagam is részt vettem a téma vitaindító tanácskozásán és hozzá is szóltam a Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébet, továbbá a  Budapesti Városvédő Egyesület Pesterzsébeti csoport részéről... Az előzményhez lásd a 2012 októberi tanácskozásról készült cikket, elérhetősége:

Pesterzsébet. Értékalapú kerületi fejlesztési koncepció (tanácskozásról)

A továbbiakban nem fogom az előadást részletesen leírni, akit érdekelt az úgyis eljött, de szemelvény részleteket megpróbáltam készíteni a teljesség igénye nélkül...

Az előadás alatt a vetítésről néhány fotót készítettem...a lényeg látható, ezekhez  külön magyarázó szöveg általában felesleges... 

A dolumentumokon látható változtathatósági indexek színjelölése 5-től 1-iig folyamatos kerek számozással: 5. narancssárga-barna "megszüntethető";  3.  sárga "közepes változtatás"; 1.  sötétzöldes szín  "megtartás" 

Pesterzsébet hivatalos városrészei balról jobbra: Gubacs, Erzsébetfalva, Kossuthfalva, Szabótelep, Pacsirtatelep, Gubacsipuszta

Pesterzsébet építészeti értékei, ami már nincs vagy nagyon átalakult: Gubacsi Határcsárda mely többszázéves betérő fogadóhoz elkezdték kijelölni az akkori Erzsébetfalvát és a Határ úti HÉV miatt lebontották, régi Pesterzsébet Vasútállomás melyet 1 éjszaka folyamán a MÁV hirtelen totál lebontott, a híres Pesterzsébet Zsinagóga melyet a felismerhetetlenségig művészeti raktár céljára átalakítottak úgy, hogy ember nem ismer rá, hogy az valaha Zsinagóga volt, Rédeky család villája lebontva, Suda család villája szinte a felismerhetetlenségig átalakítva; annak új állapotáról nincs képem...

Fővárosi védelem alatt álló épületek és épületegyüttesek...

További fővárosi védelem alatt álló épületek és épületegyüttesek... 

Az előadáson szó volt Pesterzsébet különleges épületeiről is..

Pesterzsébet városrészei főként építészeti szempontból balról jobbra: Gubacs, Pesterzsébet Városközpont, Erzsébetfalva (Belső-Erzsébetfalva, Külső-Erzsébetfalva), Kossuthfalva, Szabótelep, Pacsirtatelep, Gubacsipuszta, Millenium-Újtelep

Pesterzsébet gazdasági értékeléséről is hallottunk...

Pesterzsébet különböző területeinek lakóingatlani kínálati árairól is beszélt az előadó...

Pesterzsébet szabadterei, zöldterületei is téma volt... 

Pesterzsébet változtathatósági indexei is vizsgálva lettek különböző szempontok alapján...

A több mint 200 oldalas tanulmányanyagot készítők nevei is fel voltak sorolva az előadás végén...Nagy anyagot készítettek az értékalapú koncepció kidolgozói, köszönjük az előadást.

A magam részéről annyi kiegészítést szeretnék mondani, hogy nem akarok sopánkodni a régi Erzsébetfalva lebontása miatt, ahol az új Városközpont épült fel...ezen már nincs mit tanakodni... de a jövőben jobban vigyázzunk értékeinkre...

De szerintem van még egy fontos dolog, amin még lehetne segíteni. A híres Pesterzsébeti Jódos Gyógyfürdő ügye...a Gyógyfürdőt ott eszi a nagy fene és megy ebek harmincadjára...

A világon tudomásom szerint kb. 3 helyen van ilyen különleges gyógyfürdő víz...a dolgot illetékeseknek kézbe kellene venni...úgy tudom, nem a kerületünk a tulajdonosa... de ezt így hagyni, hogy parlagon heverjen...hát vétek...

Tudom, pénz kellene hozzá...de ha fel lenne újítva és működne, akkor úgy vélem, jó propaganda esetén sok magyar és külföldi gyógyulni vágyó jönne ide gyógyulni...
Rendesen hozhatná a pénzt Pesterzsébetnek, a Fővárosnak és Magyarországnak...

 2013. évi programjavaslat:

Budapesti Városvédő Egyesület 

Pesterzsébeti csoport 2013. évi programtervezete

(mód. 2013 01 21)

 

 (bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

Értékalapú városfejlesztés Pesterzsébeten (előadásról) és Vajda Árpád utcaelnevezési javaslat

Január 8-án, kedden délután 5 órakor Kerekes György városépítész  tart előadást  

Értékalapú városfejlesztés Pesterzsébeten  címmel. 
Az előadás – mint mindig – a Csili Művelődési Központ Vízvári László termében lesz (XX., Baross u. 55.), bejárat a Baross utca felől. 
A helyszínen még aláírható utcaelnevezési javaslatunk: a Vörösmarty u. 3/A-tól az Ady Endre u. 90-92-ig húzódó névtelen közterület neve Vajda Árpád utca legyen (lásd indokolás)

Minden érdeklődőt szeretettel vár az előadóval együtt Kökény Sándorné Kalmár Veronika a Csili helytörténeti klubjának vezetője.  

Indokolás: A Csili helytörténeti klubjának javaslata utcaelnevezésre. 
Javasoljuk, hogy az alábbi névtelen közterület a Vajda Árpád utca elnevezést kapja. A Vörösmarty utca 3/A számú ház mellől az Ady Endre utca felé vezető útvonal, amely az Ady Endre utca 90-92. számú ház mellett torkollik az Ady Endre utcába, a Rendőrkapitányság épülete közelében. Az elnevezés semmilyen adminisztrációs nehézséget nem jelent.

Dr. Vajda Árpád (Rimaszombat, 1895. május 2. – Budapest, 1967. október 25.) nemzetközi sakkmester, olimpiai bajnok életútját ismertette Várhalmi András „Arcképek Pesterzsébet múltjából” című előadásában a helytörténeti klub 2012. február 14-i találkozóján. Az utcaelnevezési javaslatot Stipich Mátyás tette Makádi Katalin rendőrkapitány előadásán a helytörténeti klub 2012. október  9-i találkozóján.  

Dr. Vajda Árpád Pesterzsébet történetének legeredményesebb sportolója.

A Pesterzsébet újság 2012. november 20-i számában cikk olvasható (6. old.)

Vajda Árpád apja, Vajda Péter 1913. június 21-én költözött családjával Erzsébetfalvára. Vajda Árpád érettségi után rendőrségi díjnokként kezdett dolgozni és párhuzamosan tanult jogot. 1916–18 között katona volt, azután ismét a rendőrségnél dolgozott. 1927-35 között a Budapesti Főkapitányságon, a Pesterzsébeti Kerületnél, majd a VII. kerületi kapitányságon fogalmazó, 1936-ban címzetes kapitány. 1937-től a pestszenterzsébeti kerületi kapitányságra került, tényleges kapitányi ranggal (ez nem jelenti a kapitányság vezetését), 1942–44 között ugyanott tanácsos, a Kapitányság harmadik embere. A II. világháború után a rendőrség állományában maradt, ami nem volt kis dolog, hiszen alig néhány régi rendőrtisztet vettek át. Ő azonban nemcsak hogy távol tartotta magát a korábbi politikai mozgalmaktól, hanem esetenként segítségére volt azoknak, akik erre rászorultak.

Forrás az internetről: Bottlik Iván írásai (Sakkélet c. folyóiratban)

Dr. Vajda Árpád nemzetközi sakkmester, olimpiai bajnok (1927, 1928, 1936). A budapesti tudományegyetemen avatták jog- és államtudományi doktorrá (1921). Megnyerte Budapest amatőr sakkbajnokságát (1919, 1921), az első budapesti Schlechter-emlékversenyt (1920), a londoni nemzetközi főtornát (1921), 1921-től mester. Jelentősebb versenyeredményei: Bécsben 4–6. (1921), Portsmouthban 2. (1922), Győrben 4–5. (1924), Párizsban 4–6. (1924), Kecskeméten 5–7. (1927), Budapesten 1. (1928), Bp. Siesta-verseny 5–6. (1928), Ramsgate-ban 1–2. (1929), Bp.-en 4–5. (1929), Szolnokon 1. (1932), Bp.-en 5. (1936), Salgótarjánban 2. (1952). Részt vett nyolc sakkolimpián (1924–37), tagja volt az olimpiai bajnok magyar sakkcsapatnak (1927, 1928, 1936). 1913-tól a Bp.-i Sakk Kör tagja, tisztviselője, feloszlatása (1951) előtti utolsó elnöke, a Magyar Dolgozók Országos Sakkszövetségének (1945–49) szövetségi kapitánya, majd alelnöke, a szervezet átszervezését követően a társadalmi sakkszövetség elnöki tanácsának tagja. A Magyar Sakkvilág főmunkatársa (1922–50), számos tanulmányát a Magyar Sakkélet közölte (1951–67). Megkapta a Sport Érdemérem arany fokozatát (1956). 

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

A bérlakások kialakulása Pesterzsébeten (3.r.) (előadásról)

Folytatom "A bérlakások kialakulása Pesterzsébeten" előadásról a cikksorozatot, mely előadást Óváry Gábor villamosmérnök városvédő tartotta 2012  november 13-án; ez a cikksorozatnak a harmadik része.

Erzsébetfalván 1910-ben készült el a többfunkciós Pflumm-épület; 1911-ben megkezdődött a vetítés a moziban. A Pflumm-épületet Pflumm György építőmester tervezte. Szerencsére az elmúlt 100 évben Pesterzsébetnek ezen a területén lényeges változások nem történtek. 

Nem csak a mozi épülete volt a Pflumm család tulajdona, mert 1911-ben megvásárolták az utca másik oldalán lévő telket is és erre a területre is emeletes házat építettek. A földszinten 9 üzlethelyiség volt, többek között a Royal Divatáruház, az emeleten rendőrségi lakásokat alakítottak ki, amelyekért a Rendőrkapitányság (Csendőrség) jelentős bérleti díjakat fizetett. Az épület sarkán kezdetben Royal Divatáruház működött, majd a helyén később sokáig egy Meinl üzlet volt 

A ma Julius Meinl néven ismert üzletlánc magyarországi megalapítója is Pesterzsébeten lakott a Török Flóris utca 82. szám alatt. A jelenlegi rendőrségi épület helyén állt egy egyemeletes épület, ebben lakott Meinl Gyula (1864-1944). A fotón Óváry Gábor tartja előadását, éppen Meinl Gyula a téma...

Meinl Gyula 1913-ban vette át édesapjától a Meinl üzletláncot, ekkor Budapesten egyetlen üzlet működött a ferencvárosi Dandár utcában. Meinl Gyula irányítása alatt 1920-ban kezdte meg termelését a Meinl Csokoládégyár Budapesten, majd 1922-ben létrehozta a Likőrgyárat, az 1930-as évekre pedig országos bolthálózat épül ki; a 33 budapesti üzlet mellett 22 vidéki városban lesznek Meinl-fiókok. A Julius Meinl üzletláncot 1952-ben államosították.

Erzsébetfalva egy részének látképe 1912 körül, a képet az akkor nemrég elkészült Szent Erzsébet templom tornyából fényképezték. A képen jól látható, hogy Erzsébetfalva központja a képen látható terület volt, mert itt volt a piac, a templom, a rendőrség, a vendéglő, a mozi és az üzletek.

Óváry Gábor a továbbiakban a pesterzsébeti Munkástelepek-ről beszélt... Erzsébetfalva alapítása (1870) még meg sem történt, de a Kisduna partján a mai Gubacsi lakótelep területén nagy ütemben megkezdődött a téglagyártás. 1867-ben megalakult a Kőszénbánya és Téglagyár Rt.

A bánya főrészvényese a Drasche család volt és a mai Gubacsi Hídfő közelében az ott dolgozó családok részére a család bérlakásokat építtetett (Teremszeg utca). A bányában, valamint a téglakészítésben összesen, mintegy 150 munkás dolgozott.  A családoknak a munkaviszonyuk megszűnésekor a bérlakásokat néhány napon belül el kellett hagyniuk.

Hasonló munkástelep épült a Vágóhíd utcában az ott dolgozók részére. A Vágóhíd utcai Kolónia egy nagy üres terület közepén épült. Az épületeken túl közvetlenül a telep mellett volt a gyártelep. A Vágóhíd utcai építkezés 1903-ban kezdődött és 1905-ben fejeződött be. Az építkezés előkészítése volt a Juta- és Kenderfonó Részvénytársaság megalakulásának. 1905. január 14-én alakult meg a társaság, az elnök báró Radvánszky Béla koronaőr volt, az alelnök báró tornyai Schossberger Rezső, de az elnökségben volt még cementgyáros, földbirtokos és bankigazgató is. Ez volt az egyetlen jelentős textilipari vállalat, amely magyar tőkével, magyar emberek közreműködésével jött létre. Magyarország, mint agrár ország, Európában a zsákok egyik legnagyobb fogyasztója volt. A társaság 600 munkást és 40 hivatalnokot foglalkoztatott. A Juta-kolónia több mint 100 család részére jelentett otthont. Ez a telep - szinte változatlan állapotában - jelenleg is létezik, de a lakások 90 százaléka közben társasházakká alakult. 

A gyárteleppel szemben a Vágóhíd utca 9. szám alatti házban lakott a gyár utolsó tulajdonosa Baller Béla. Az épület a 30-as évek elején épült, külső megjelenésben is hasonlított Óváry Arthur építész által megalkotott stílusra, megjelentek a sokosztású ablakok és a belsőépítészetben pedig a négyosztású harmonika-ajtók, ettől függetlenül a tervek készítőjének neve ismeretlen.

A következő fotón a  Szent Erzsébet tér 13. szám alatti épületet látjuk. Az épület megrendelője Forgó György tanár volt, az épület tervezője Pflumm György. Eredetiségét tekintve ez az épület is a többfunkciós épületek közzé sorolható, mivel az épület földszinti utcafrontján – mint pl. a pesterzsébeti piac körül épült épületeknél általában – itt is üzlethelységek kerültek kialakításra. Az épület e része is megváltozott, de változatlan maradt a régi időket idéző bejárati kapu.

Az épület több szempontból is érdekes. Forgó György (1859-1951) tanár fiának, dr. Forgó György (1905-1955) körzeti orvosnak itt volt a magánrendelője. Itt volt a híres Pesterzsébeti Gyors- és Gépíró Iskola is, amelyet Kalmár Endre alapított és a szakmában szaktekintély volt, mint aranyjelvényes gyorsíró és az „Írás” nevű szakfolyóirat szerkesztője. Kalmár Endre pedagógus családból származott és testvére, Kalmár Ilona is a tanítást választotta, ő volt az első pesterzsébeti leánygimnázium igazgatója. Kalmár Endre, okleveles gépészmérnök, korábban a Győrffy és Wolf Fémárugyár főmérnöke volt. Leánya, Kalmár Veronika is a pedagógus pályát választotta, ő volt a pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola első igazgatója. 

A tér szemben lévő épülete a Szent Erzsébet tér 4-es épület egy rövid ideig a pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskolának is helyt adott 1964 szeptemberében, majd novemberben az iskola átköltözött az Ady Endre utca 133. számú épületbe, az Erkel Művelődésotthon átalakított épületébe. Az iskola 1971-ben felvette Varga Jenő közgazdász nevét.  

A képen az akkori legmodernebb mechanikus táskaírógép, az „Erika” látható. A fénykép a Kalocsai Érseki Kincstárban kiállított, az akkori érsek által használt írógépet ábrázolja.

Bérlakások a Török Flóris utcában.

Emléktábla a Török Flóris utcai bérlakásnál.

Bérlakások a Török Flóris utcában.

Óváry Artúr által tervezett bérlakás közel az Igló utcához a Kende Kanut utca és Bocskay utca kereszteződésénél.

(a cikk folytatása a 4. részben) 

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)