A”PESTERZSÉBET-a hazám” blogban Faluvégi nicknevű olvasótársunk „Emlék a Monarchiából” megnevezéssel rakott ki egy „Ferenc József-u. 203” házszám fotót.
Ez a kis kép adta azt a gondolatot, hogy érdemes utána nézni a Ferenc József utca kialakulásának. Nézzük meg, hol létezik ez az utca, hol is volt, hol van, amikor ilyen utcanevet nem lehet találni a mai térképeken; Pesterzsébeten most biztos, hogy nincs Ferenc József utca.
A Ferenc József utca helye már az 1860-as térképeken megjelenik, lásd ehhez a mellékelt térképet. Ekkor ez az út a Határ útról indulva kifelé mint a Nagykőrösi úttal párhuzamos főbb kivezető utat jelentette, az első Ferenc József utcai lakott telkek ezen az utcán főként a Határ út környezetében jelentek meg, az 1902 és 1905-ös térképeken már láthatók.
A Határ út után a lakott telkek a mai Kossuth Lajos utca felé többségében eltűntek, a Nagy Sándor utca után a Kossuthfalvai rész főként a parcellázások miatt lett rendezettebb és lakottabb.
Az 1905-ös térképen Erzsébetfalván már utcanévvel feltétlen létezett Ferencz József utca, (akkoriban így: Ferencz) ezt az 1905-ös térképen jól látjuk, az utolsó egykori házszám alig olvashatóan 79. házszámot mutat.
Itt feltétlen szükségesnek tartom megjegyezni, hogy abban az időben a Ferenc József utca hosszában birtokhatár vonalat is kijelölt.
Az 1920-as évek táján szükségessé vált, hogy a környéken iskola épüljön és megnyílt a Ferenc József utca 47. szám alatt az Állami Elemi Népiskola, mellékelve egy régi képeslap részlet. A felvételt az akkori Angyal sarkáról készíthették, láthatóan ekkor még ott nem volt ház.
Egyébként érthetetlen módon 1957 után az Angyal utca nevet jellegtelen Hosszú utcára keresztelték át, de ez érthető, nyilván az Angyal név valamilyen elöljáróknak nem tetszett, pedig az utcanév Angyal Gábor nevéről maradt fenn, nem pedig a mennybéli angyalok nevét viselte.
A Ferenc József utca és a környék kezdett még egyre jobban benépesedni, mellékelek egy 1923. évi térképet, de a Ferenc József utca még mindig nem olyan hosszú, hogy 203. szám is létezhessen.
(folytatása következik)
írta: Zoltan-kiskiskosutis
Ez a kis kép adta azt a gondolatot, hogy érdemes utána nézni a Ferenc József utca kialakulásának. Nézzük meg, hol létezik ez az utca, hol is volt, hol van, amikor ilyen utcanevet nem lehet találni a mai térképeken; Pesterzsébeten most biztos, hogy nincs Ferenc József utca.
A Ferenc József utca helye már az 1860-as térképeken megjelenik, lásd ehhez a mellékelt térképet. Ekkor ez az út a Határ útról indulva kifelé mint a Nagykőrösi úttal párhuzamos főbb kivezető utat jelentette, az első Ferenc József utcai lakott telkek ezen az utcán főként a Határ út környezetében jelentek meg, az 1902 és 1905-ös térképeken már láthatók.
A Határ út után a lakott telkek a mai Kossuth Lajos utca felé többségében eltűntek, a Nagy Sándor utca után a Kossuthfalvai rész főként a parcellázások miatt lett rendezettebb és lakottabb.
Az 1905-ös térképen Erzsébetfalván már utcanévvel feltétlen létezett Ferencz József utca, (akkoriban így: Ferencz) ezt az 1905-ös térképen jól látjuk, az utolsó egykori házszám alig olvashatóan 79. házszámot mutat.
Itt feltétlen szükségesnek tartom megjegyezni, hogy abban az időben a Ferenc József utca hosszában birtokhatár vonalat is kijelölt.
Az 1920-as évek táján szükségessé vált, hogy a környéken iskola épüljön és megnyílt a Ferenc József utca 47. szám alatt az Állami Elemi Népiskola, mellékelve egy régi képeslap részlet. A felvételt az akkori Angyal sarkáról készíthették, láthatóan ekkor még ott nem volt ház.
Egyébként érthetetlen módon 1957 után az Angyal utca nevet jellegtelen Hosszú utcára keresztelték át, de ez érthető, nyilván az Angyal név valamilyen elöljáróknak nem tetszett, pedig az utcanév Angyal Gábor nevéről maradt fenn, nem pedig a mennybéli angyalok nevét viselte.
A Ferenc József utca és a környék kezdett még egyre jobban benépesedni, mellékelek egy 1923. évi térképet, de a Ferenc József utca még mindig nem olyan hosszú, hogy 203. szám is létezhessen.
(folytatása következik)
írta: Zoltan-kiskiskosutis
Nagyon tetszik az effajta ismeretterjesztés, mert ki ne lenne kíváncsi, mi is volt ott előtte, vagy miért is látjuk még ma is ezt a 203 számú házszám táblát. Mondhatom, hogy a "Zettvel" a ("kikiskosutis")(inkognitóban), jól kitalálta ezt a műfajt. A dolog igen eredményes az olvasók körében. Ennek bizonyítására csak a látogatók számát rögzítő számlálóra kell vetni e szemünket. Reméljük még jó sok hasonló írás lesz részünk. Talán még rám is ragad valami? Köszönjük a kutakodását, mert az néha fárasztó is tud lenni.
VálaszTörlésSzervusz James, tudom, hogy kutakodásom néha fájdalmasnak tűnik...de az igazság, hogy kedvelem az effajta dolgokat, és mindig szeretnék érdekességeket találni és azt megfejteni!
VálaszTörlésKöszönöm a hozzászólásod!
Kerestem, de nem találtam kapcsolatot Riesz Józseffel, hogy kiegészíthesse a régi Pesterzsébeti vendéglátósok listáját. A Török Flóris utcában, a Rózsa utca sarkán volt Stern Ármin kávéháza és étterme. A János tér és Török Flóris utca sarkán volt egy vegyeskereskedése és a szikvíz üzeme a János utca sarkán, az 57. sz. alatt álló házban volt. Három gyermeke volt. Klára, Endre és László.
VálaszTörlésFeleségével, Friedman Irénnel együtt halt meg 1944-ben, Auschwitzban.