2011. április 24., vasárnap

Kultúrcentrum Kiskosuti (1.r.)





A Kiskosuti 1911-ben még gyengén volt lakott, a későbbi Csarnok felőli páros oldalon még alapvetően Kende birtokok voltak, Kende Kanuth Lányának, Kende Juliannának volt a birtoka, aki Teleki Sándor grófnő volt. A páratlan oldalon az 1950-es években és a 60-as évek elején még mindig látszólag üres telek volt, aztán lettek a Posta bejáratától balra lévő épületek, de a lakóházak felépítése előtt kb. 30 évre is vissza mindig volt ott egy kis

Kiskosutis kultúrélet

1964 körül tehát a Kiskosutinak a Vas Gereben utca felőli páratlan oldalán lett egy 3 épületből álló kis lakótelep, egészen pontosan a Kossuth Lajos utca 83-87, Kende Kanuth utca 61-63 és Vas Gereben utca 2-4-6 szám által képzett sarkon, közvetlen szomszédja jobbról a Kiskosuti Postája.

No’de Kultúrcentrum Kiskosuti?…
Hát a Kiskosuti nem igazán híres arról, hogy ott hemzsegnének a színházak, mozik-kertmozik, jégpályák, vagy sportoló helyek, vagy effélék...
De mégis, valamikor bizonyos mértékű kultúrforgalom jellemezte ezt a helyet…

Kiskosuti Színház
Nos’tehát Pesterzsébeten mindig volt színházi élet és mint kiderül, a Kiskosutiban is volt színház…Lássunk ezért először is egy rövid kivonatot:
„Magyar Színháztörténet 1920-1949”
"...Pesterzsébetnek nem volt ugyan állandó színháza, de hivatásos társulatok tömege kereste fel az év minden szakában, főként persze nyáron, hogy a helység számos műkedvelő gárdájával együtt megpróbálja kielégíteni a helyi közönség igényeit…általában a

vendéglők (az Englerth, a Korona, a Rondzik és a Jószív )nagyterme
szolgált színielőadások helyszínéül és az Erzsébetfalvai Közlöny rendszeresen tudósított is róluk. A műkedvelők pedig

munkásotthonokban, 1927-től a Csiliben és a Pflum moziban

játszottak.
Az 1908-ban (fából) felépült

Műszínkörben, a Török Flóris utca 70.
alatt sok társulat váltotta egymást a tízes években…a 350 férőhelyes színházat végül az 1920-as évek végén lebontották…
...1940-ben Kardoss Géza és társulata próbálkozott színházi előadásokkal a

Pflum mozi-ban:
az operettek mellett a Hamlet, Az ember tragédiája és a Bizánc bemutatójával, Kiss Ferenc és Tőkés Anna felléptetésével. 1943…1949 között Galetta Ferenc aratott némi sikert olyan vendégekkel, mint Dajka (Dayka) Margit és Bilicsi Tivadar, majd Nádasi József, Balogh László és Putnik Bálint társulata játszottak itt és a Tátra moziban. Az Egerek és emberek előadásában Greguss Zoltán és Ladányi Ferenc volt a vendég, és helyi társulat dicséretre méltóan igyekezett arra, hogy a vendégszereplőkkel együttessé formálódjon...

...1934-1939 között a Kende Kanuth és a Kossuth Lajos utca sarkán állt a

Pesterzsébeti Nyári Színház,
a deszkából ácsolt épületben előbb Darvas Ernő társulata, majd 1937 és 1938 nyarán Horváth Árpád százharminc fős debreceni társulata tartott valóban nívós előadásokat. Az utóbbit Horváth feleségén, Neményi Lilin kívül Ladányi Ferenc, Kőmíves Sándor és Halassy Mariska erősítette, karnagya Csanak Béla volt..."
Az 1936-os térképen látszik egy épület, homlokzattal a Kiskosuti felé, nem tudom az épület volt-e valóban, kép nincs róla, de feltehetően a II. világháború előtt (vagy után is?) a térkép szerint létezhetett; kérem ha valaki többet tud, jelezze.

Kiskosuti Kertmozi
Az 1950-es évekbeli gyermekkori emlékeimből a

Kiskosuti Nyári Kertmozi
megmaradt, főként az akkoriban játszott sok szovjet filmmel, partizános hősökkel, partizánka lányokkal, meg kolhozfilmek, nem baj, színes-mozgalmas volt, akkoriban ezeket volt lehetőségünk nézni. De voltak humorosabbbak is, pl. „Vadállatok a fedélzeten”, aztán a „Luxustutajon” meg volt a „Maximka” is…
Aztán volt néhány magyar és 1-2 francia vagy olasz film is, néha emeltebb helyárakkal, no'de angol-amerikai filmek, gyakorlatilag azt sem tudtuk mi az...néha még bűvészek is voltak...
Utánjátszó mozi volt, nem kényelmes padokkal, székekkel, néha hűvösebb nyári estékkel, de mozi volt és közel volt, hisz itt volt a lakóhelyünkön és valamivel tán még olcsóbb is volt, mint a Pflum kertmozi…A

Kiskosuti Nyári Kertmozi
hangja a nyári estéken messzire elszólt, de nem volt baj, csendrendelet még nem létezett, nem volt akkor még sem sztereo hang, sem tv, azt sem tudtuk még, hogy olyan valaha létezni fog…

(folytatás a 2. részben)

(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)

5 megjegyzés:

  1. Szia "kikiskosutis"!
    Remek témát találtál, gratulálok.
    Nem túl közismert részletekről írsz. Azt gondolom nem sokan foglalkoztak ezzel a témával, most legalább bővíthetjük az e témában hiányos ismereteinket.

    VálaszTörlés
  2. Szia Zoltán!
    Nagyon jó. Érdeklödve várom a fojtatást.

    VálaszTörlés
  3. Szia James!
    Vannak általában témáim, csak sokszor az jut eszembe, hogy olyan keveset tudok egyes dolgokról, hogy csak no'sza!
    De azért igyekszem felnőni...és mire majd kezdek idős lenni, mondhatom, hogy
    "...jutott eszembe számtalan szebbnél szebb gondolat..."

    VálaszTörlés
  4. Szervusz Gyula!
    Lesz ennek feltétlen folytatása, nagyjából már meg is van...
    De van 1 restanciám is ám még ide a blogba, a Gráner..."abbíz'a", hát az bonyibb mint gondoltam...

    VálaszTörlés
  5. Jómagam 13 éves koromig éltem Erzsébeten ,kb. 55 évvel ezelőtt,az Ady Endre utcában laktam az SZTK-val szemben,a kosutiba jártam és a Csilibe.Sajnos ahol laktam azt a környéket teljesen átrendezték lerombolták,semmi képem nincs róla,kerestem a neten is.Esetleg van valakinek vagy hol találok felvételeket.Így a kor hajnalán 50 év után visszamentem,és fájt a szívem,nem találtam semmit.:(
    Köszönettel egy volt erzsébeti

    VálaszTörlés