2011. július 14., csütörtök

Erzsébetfalva első lakóháza-Graner Ábrahám, Gránerek (3.r.)




Nézzük tovább a Gráner Ábrahám (Ádám) lakóháza és a Gráner témát…ott tartunk, hogy Gráner Ábrahám lakóháza nagy valószínűséggel 1853-1854-ben épülhetett és valahol itt a Soroksári út elején építették a házát a későbbi számozás szerint a Soroksári út 6. szám alatt.
Tehát 1851 táján Gráner Ábrahám és családja idejött a későbbi Erzsébetfalvára, alkalmas helyet találva nyilván a sok homokbucka mellett kimérette telkét a Gubacsi Határcsárda és az épülő Kaiser Keményítőgyár viszonylagos közelségében és felépítette házát. No, annyit a dologhoz, hogy az 1936-os fénykép "ránézéses mérete" nem adja ki teljesen világosan a régi 1854-es évekbeli sematikus jellegű térkép alaprajz méreteket, de ez bizonyos szempontból érthető, azért kb. 82 év alatt módosíthattak is az épületen...

Tehát Gráner-ek...
A „Pesterzsébet…” 1972-es kiadású igen fontos könyvben ezt olvashatjuk:
„1870 június 14-én…Puszta-Gubacson… az alapítási nap…”
„A telepítvényben az építkezés az alapítás utáni három évben rohamosan folyt…F.J., E.J. Gráner Sándor vállalkozók ekkor vetik meg a község viszonylatában jelentősnek számító vagyonuk alapjait…” (127. oldal)

Na’most mit lehet találni a neten, vagy könyvekben ténylegesen Gráner Ábrahám-ról? Hát’bíz nem sokat. De azért ha elővesszük a „Pestszenterzsébet…” 1936-os Chikán tudóskönyvet, az első Községháza építésénél (a mai  nagy-Kosuti-ban lévő Gimnázium helyén volt az akkori nevén Fő utcában, később Hitel Márton halálakor Hitel Márton utca lett, aztán Kossuth Lajos utca a neve), akkor megtudhatjuk, hogy a Községháza Építő Bizottsága emléktáblát helyezett el a Községháza falába. A könyvben megemlítik a Gráner-ek egy másik tagjának a nevét, bizonyos Gráner Rezső nevét, aki 1881-től Erzsébetfalva előljárósági tagja lett.
Az ismeretek alapján a Gráner-ek többségében mindig is kereskedőfamíliák voltak és itt is bekapcsolódtak a kialakuló Erzsébetfalva fejlesztésébe. Nyilván így kapcsolódtak be az említett Községháza közadakozás gyűjtésébe is, mely 1882 május 7-től augusztus 1-ig tartott.
Ebben a könyvben megtalálhatjuk ezt is, hogy:
„…25 forinton felüli adakozók és gyűjtők: Erzsébet királyné…Gráner Ábrahám…Gubacsi Téglagyár rt…Suda János…”
A másik előzőekben már említett „Pesterzsébet…” 1972 könyvben olvashatjuk:
„…rendszertelen parcellázás,…s kezdetben sok esetben a parcellázó nevét viselék (pl. Gráner telep)” (138-139 oldal, a könyv szerint erről az Erzsébetfalvi Közlemények 1898. márc. 20-i száma írt)
„…Suda János, Gráner Sándor és társaik telkeiket, a konjunktúra idején olcsón felépített házaikat jelentős haszonnal vétetik meg a községgel –a polgárok adóiból…” (142. oldal) (saját megj: ...az idején azt jelenti itt, hogy kb. 1902-1904 tájáról szól).
Összevetve a tudottakat, egyértelmű, hogy Pesterzsébet első lakóháza Gráner Ábrahám lakóháza volt, sőt Gráner Sándor-nak még róla elnevezett "Gráner telep"-e is volt a Határ út környékén, de hogy pontosan hol...?

Az mindenképpen jelentős, hogy a Gráner-eknek több szerepük is volt Erzsébetfalva kialakulásában és fejlesztésében.

(folytatás a 4. részben)

(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)

4 megjegyzés:

  1. Szervusz Zoli!
    Azt hiszem egy fegyelmit megérdemelnék, hogy csak ily sokára írom a megjegyzést a jó kis cikkről. Na de, fogjuk a nagy melegre, és akkor talán bocsánatos bűnnek számít.
    Ez is, mint mindig, alapos, precíz, ami a lényeget illeti velős kis írás. Semmi felesleges szöveg. A befejező rész bizonyára mindenre választ ad, vagy talán maradnak nyitott kérdések? Várjuk a fojtatást. Hűvösebb lett a levegő, talán az agyunk most már jobban reagálni az olvasottakra.
    Köszi ezt a jó kis sorozatot.

    VálaszTörlés
  2. Szervusz James!
    Igyekeztem a dologra rányomozni, de ha konkrétumokat keres az ember, a témáról tényleg alig lehet találni valamit.
    Rendre azt látom, hogy sok esetben nagy általánosságok vannak írva, de bizonyosságokkal alátámasztott adatok ritkán vannak. Az is lehet, hogy még tán ez sikk, mert úgy rejtélyesebbnek is tűnhet a dolog.
    James, köszönöm megjegyzésedet, mindig komolyan megfogalmazott hozzászólást írsz.

    VálaszTörlés
  3. Nagyon izgalmas kutatás, várom a következő részt. Én csak Gráner Sándor századfordulós tevékenykedésének néhány momentumát ismerem, kíváncsi vagyok a teljes történetre.
    üdv, benyovszkyanita

    VálaszTörlés
  4. Szervusz kedves Anita!
    Most a hétvégére tervezem a folytatást, és nem akarok nyikorogni, de tényleg kevés van a Gránerekről.
    Anita, köszönöm hozzászólásod és hogy belátogattál a blogomba.

    VálaszTörlés