 |
| Az előadásról-cikkeimről a budapesti-pesterzsébeti újságok is írtak, köszönet érte! |
Második rész írását nem terveztem az előadáshoz kapcsolódóan, azonban mindig történik valami…
Sokszor leveszem könyvespolcomról és olvasgatom a Pesterzsébeti Múzeum könyveit, füzeteit, kiadványait:
http://www.pesterzsebetimuzeum.hu/index.php/kiadvanyaink
Most is ez történt, olvasgattam a Pesterzsébeti Múzeumi Füzetek 10. füzetét, („Kossuth Lajos emléke Pesterzsébeten” 1992, Bogyirka Emil) amikor felfigyeltem a könyvecskében egy kis kézzel rajzolt igen régi térképre, mely jobb minőségű nagyítóval is alig olvasható.
Na’most nem szeretnék elkövetni semmi jogvédelmi problémát, hogy a kézi kis térkép egy még kisebb alig olvasható kis részletecskéjét ide a blogomba a Pesterzsébettel érdeklődőknek kirakjam, viszont szerintem azt leírhatom, hogy mi az ami érdekes benne.
E helyett a kis 1870-es fekete-fehér kézi rajzolású térképrészlet helyett kitettem egy sárga színű 1882-es sematikus térképet, ilyen jellegű térkép van tehát a múzeumi könyvecskében, de ceruzás változatban néhány telekparcella berajzolva és néhány név beírva.
Akit konkrétan mégis érdekel a dolog, vegye meg szerintem ezt a kis múzeumi füzetecskét, természetesen ha még kapható a 20 éves múzeumi könyvecske.
A rajzos térképecske címe: „Pesterzsébeti birtok térképe 1870-ben” és mindenféle kissé sematikus birtokvonalak láthatóak ezen a kis régi rajzon. Nézegetem szemeimmel a kis ábrát és egyszer csak felfigyeltem a kézzel írt alig olvasható egyik sorra: „Pap Lajos”.
http://www.pesterzsebetimuzeum.hu/index.php/kiadvanyaink
Most is ez történt, olvasgattam a Pesterzsébeti Múzeumi Füzetek 10. füzetét, („Kossuth Lajos emléke Pesterzsébeten” 1992, Bogyirka Emil) amikor felfigyeltem a könyvecskében egy kis kézzel rajzolt igen régi térképre, mely jobb minőségű nagyítóval is alig olvasható.
Na’most nem szeretnék elkövetni semmi jogvédelmi problémát, hogy a kézi kis térkép egy még kisebb alig olvasható kis részletecskéjét ide a blogomba a Pesterzsébettel érdeklődőknek kirakjam, viszont szerintem azt leírhatom, hogy mi az ami érdekes benne.
E helyett a kis 1870-es fekete-fehér kézi rajzolású térképrészlet helyett kitettem egy sárga színű 1882-es sematikus térképet, ilyen jellegű térkép van tehát a múzeumi könyvecskében, de ceruzás változatban néhány telekparcella berajzolva és néhány név beírva.
Akit konkrétan mégis érdekel a dolog, vegye meg szerintem ezt a kis múzeumi füzetecskét, természetesen ha még kapható a 20 éves múzeumi könyvecske.
A rajzos térképecske címe: „Pesterzsébeti birtok térképe 1870-ben” és mindenféle kissé sematikus birtokvonalak láthatóak ezen a kis régi rajzon. Nézegetem szemeimmel a kis ábrát és egyszer csak felfigyeltem a kézzel írt alig olvasható egyik sorra: „Pap Lajos”.
Mit jelent ez a név ezen az 1870-es kis térképen?
Röviden a következő dologról van szó. Ahogy Várhalmi András úr az előadásában elmondta, valamint ahogy blogomban a cikk első részében leírtam és ahogy a Budapesti Újság is leírta: kézdivásárhelyi Pap Lajos az 1848/49-es szabadságharc ezredese Kufstein-i szabadulása után (1857 június 19.) Erzsébetfalván vásárolt birtokot, a csarnok (mai Csarnok lakótelep!) környéke javarészt az övé volt.”
Röviden a következő dologról van szó. Ahogy Várhalmi András úr az előadásában elmondta, valamint ahogy blogomban a cikk első részében leírtam és ahogy a Budapesti Újság is leírta: kézdivásárhelyi Pap Lajos az 1848/49-es szabadságharc ezredese Kufstein-i szabadulása után (1857 június 19.) Erzsébetfalván vásárolt birtokot, a csarnok (mai Csarnok lakótelep!) környéke javarészt az övé volt.”
Ez a kis térképrészlet tehát azt mondja nekem, hogy 1868 július 10-én, a nyilvános árverésen, ill. 1870 június 14-én, amikor Erzsébetfalva telep megalakult, akkor vehette Pap Lajos ezt a területet, amely a mai ún. csarnokterület java része és kb. vele egyidőben kisebb részt vett kölcsei Kende Kanut, az ő neve is látszik ezen a kis rajzon.
Kézdivásárhelyi Pap Lajos aztán 1882. június 9-én Budapesten Erzsébetfalván halt meg, feltehetően ez után nem sokkal vehette meg Pap Lajos örököseitől kölcsei Kende Kanut a kb. teljes mai csarnok téri területet és később alakította ki híres szőlő ültetvényét.
A kirakott 1882-es évjáratú sokszínes térkép nagyított változat Pap Lajos telkével-épületeivel, ezzel a térképpel kapcsolatos részletezést az első részben már leírtam.
(Megj: Az a dolog, hogy a dokumentumokon egy db "p" betűvel Pap, vagy kettő db "p" betűvel Papp, az ne zavarjon senkit, minden esetben erről a híres Kézdivásárhelyi Pap Lajos ezredesről van szó!)
A kirakott 1882-es évjáratú sokszínes térkép nagyított változat Pap Lajos telkével-épületeivel, ezzel a térképpel kapcsolatos részletezést az első részben már leírtam.
(Megj: Az a dolog, hogy a dokumentumokon egy db "p" betűvel Pap, vagy kettő db "p" betűvel Papp, az ne zavarjon senkit, minden esetben erről a híres Kézdivásárhelyi Pap Lajos ezredesről van szó!)
Kézdivásárhelyi Pap Lajos és kölcsei Kende Kanut nevén túlmenően van még azon a 1870-es térképrajzon még egy fontos dolog: Pap Lajos neve mellett olvashatjuk szintén picike betűkkel: Jókai Mór…és hol olvashatjuk? A későbbi Rédeky birtok parcellaterületen…Na'most azt tudjuk, hogy magyarszéki Rédeky (Redl) Alajos ezredes kb. 1882-ben vette meg az ún. Rédeky 5 holdas birtokot. Az adatok alapján az adódik, hogy a terület első vevője feltehetően Jókai Mór volt, aki 1870 júniusban vette meg a majdan későbbi Rédeky területet.
Érdekesnek tartom, hogy kis momentumok alapján összeállnak bizonyos dolgok, akár több mint 140 év vonatkozásában is...Ezért foglalkozok Pesterzsébettel és remélem néhány olvasónak érdekes is a Pesterzsébeti Érdekes…
(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése