A Budapest Városvédő Egyesület Pesterzsébeti Városvédő Csoportja a Pesterzsébeti Evangélikus Templom Gyülekezeti Termében (1204 Budapest Ady Endre utca 89.) előadást szervezett 2012 március 6-án kedden, 14.30 órai kezdettel.
Az előadás címe: „Templomtörténet, lelkészek, hangszertörténet”.
Az előadók: Győri János Sámuel, Győri János Sámuelné a Pesterzsébeti Evangélikus Gyülekezet lelkészei és Óváry Gábor építészmérnök tartották.
Az előadás vetítésénél Óváry Gábor leánya Óváry Szilvia segédkezett.
Az előadók: Győri János Sámuel, Győri János Sámuelné a Pesterzsébeti Evangélikus Gyülekezet lelkészei és Óváry Gábor építészmérnök tartották.
Az előadás vetítésénél Óváry Gábor leánya Óváry Szilvia segédkezett.
A továbbiakban a teljesség igénye nélkül fogok beszámolni az előadásokról, az előadók közül Óváry Gábor előadását emelem ki elsősorban, ő kezdte az előadások megtartását.
Az előadáson hallottuk a „Pesterzsébeti Evangélikus Egyházközség” történetét. Evangélikus presbitérium 1900-ban, közös misszió 1908-ban jött létre. 1922-ben Falvay Jenő anyaegyházat, egy fennhatóságot hozott létre. 1924 január 1-től történt Pesterzsébet várossá alakulása. 1925-ben létrejött egy templomépítő választmány. A Béke evengélikus templomra kiírt pályázatot Óváry Arthur műépítész nyerte, ő lett a templom tervezője. A tervek alapján a templom alapkőletétele 1926 jún. 2-án volt, felszentelte dr. Raffay Sándor püspök 1926 dec 26-án, tehát kb. 6 és fél hónap alatt készült el a templom (!!).
Óváry Gábor részletesen ismertette a neoromán templomépület kialakítását, görögkereszt alaprajz, bejáratnál Krisztusfej, rózsaablakok, szentély alatt kripta, oszlopfőknél korinthoszi akantuszlevelek, pad, oltár stb.
Óváry Arthur nem csak tervezte a templomot, hanem az építkezés egyik adakozója is volt, nevét-családja nevét az egyik ólomablak is őrzi. 1927-ben elkészült az evangélikus templom parókiája is, Óváry Gábor beszélt a templom és a parókia építészeti stílusának összhangjáról is.
Egy képet kitettem james36 blogjából, http://fal-art.blogspot.com/ (utólagosan köszönöm james!) a kép Kolozs Gyula gyűjtése, mely az 1970-80-as évekből származik, ezt a képet is láttuk az előadáson, látszik rajta jól az evangélikus templom és a parókia és és a környék bontott területe.
Egy régi 1910-es térképen be van jelölve pirossal az evangélikus templom és parókia helye.
Óváry Arthur egyidőben több különböző stílusú templomot is tervezett: Dömsödi róm. Kath. Templom és Pesterzsébet – Kossuthfalva „Szent Lajos” templom.
Óváry Gábor beszélt a híres kőbányai templomról is, valamint a Szent László Társaság székhelyéről. A kőbányai templom Lechner Ödön tervei alapján készült el 1896-ban, megrendelője a Szent László Társaság és Rend volt. A Társaság a szentté avatott I. László nevét vette fel 1861-ben és példaként követte a hősiességet, a nemzeti tudat erősítését és a karitatív tevékenységet.
A Szent László társulat székhelyet kívánt létrehozni a Terézváros, Szent László u. 26. sz. területen. 1910-ben megalakult a templomépítő egyesület, akik a tervezéssel híres erzsébeti építészünket, Óváry Arthur műépítészt bízták meg. Az épület istentiszteleti helye egy különlegesen megtervezett komplikált helység, amelyet úgy lehet elképzelni mint egy körfolyosós belső udvart, amely acélszerkezetes üvegtetővel van befedve. Az üvegtető színes mintázata világtörténelmi eseményeket ábrázolt. Másképpen: Óváry Arthur az épület egyik belső udvarát színes üvegtetővel fedte be és az így kialakított helyiséget szentély kiépítésével istentiszteleti hellyé alakította ki. Ez az építmény 18 éven keresztül a templom szerepét töltötte be. Nagyon szép épület, 128 albetétből áll, az épület homlokzatain korona szimbólumok, timpanonok, szobrok kerültek elhelyezésre, belül a szép üvegezett oltárral, mely az 1930-as években színház lett.
Az előadáson az előadó bemutatott egy erdélyi térképet, ugyanis Erdélyben is létesültek a nevéhez fűződő épületek, így Csíkszereda 1909, Marosvásárhely, Nagyszeben 1908-1909.
Óváry Artur az első világháborúban 1915. márc. 1-től három évig katona volt, harcolt az olasz Isonzó-Doberdo csatákban mint ütegparancsnok az 5. sz. vártüzérezredben. Hősies helytállásáért 1918 ápr. 2-án Koronás Arany Érdemkeresztet kapott.
Beszélt az előadáson az előadó Óváry Arthúr egyéb munkásságáról is, megismertük a nagyapjához kapcsolódó különlegességeket is, pl. az első tojáskeltetőgép „Tojás-költő gép”, melyet 19 éves korában szabadalmaztatott Óváry Arthur. Foglalkozott továbbá ipari fejlesztésekkel is, pl. jégszekrények kialakítása.
Hallottunk még az Óváry Arthur által tervezett Ady Endre u. 87. neoromán stílusú villaépületről is.
A továbbiakban Győri János Sámuelné lelkésznő a templomépítéshez kapcsolódó közadakozásról és a lelkészi tevékenységekről beszélt, őt követte Győri János Sámuel lelkész főként hangszertörténeti előadása, részletesen beszélt az orgonákról.
Az előadások végén Győri János Sámuel az orgonán is játszott, szép orgonajátékával kedveskedett a jelenlévőknek. Ezek után még vendéglátásban volt része a jelenlévőknek kis tea-zsúrral, továbbá templomlátogatásra is sor került.
A vetített képes előadásokon sok érdekes képet láttunk és fontos ismereteket szereztünk. Igényesen előadásokat hallottunk igen jó vendégszeretettel.
Az előadó Óváry Gábortól képeket kaptam a blogba történő felrakáshoz, a felhasználás ide a blogba lett engedélyezve.
Köszönjük a rendezőknek, szervezőknek és a vendéglátó előadóknak, Óváry Gábor előadónak a hasznos előadást, vendéglátást.
 |
| Az előadásról-cikkről a Budapest Újság is írt, köszönet! |
További információként a blog kedves olvasóinak: A "Pesterzsébet Budapest XX kerület" honlapon "Pesterzsébet múltja gyönyörű" címmel cikk jelent meg az előadásról, mely a következő linken található: http://pesterzsebet.hu/index.
(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése