Rezeda és Cserkészet (1.r.)

A Pesterzsébet a Hazám topicba felkerült egy régi kép „tekon” olvasótársunk által, amit aztán "james" feljavított és nyilván többen problémáztunk azon, hát ahogy már mint okosok szoktuk, hogy konkrétan Pesterzsébet melyik részén, melyik utca sarkán, időben mikor…és így tovább, tehát hol készülhetett a képeslap-fotó-felvétel, kik vannak rajta…szóval többen vagyunk ilyen kis okoska erzsébetiek, és ezen aztán jókat eltémázunk…
A teljesség igénye nélkül néhány nevet felsorolok, akik például ott a topicban ezen a képen is problémáztunk, így „tekon”, „james”, „Faluvégi” topictársak,  meg jómagam is a „kiskiskosutis”…
Végül többségében azért meg szoktuk fejteni ezeket a rejtvényeket, amihez aztán egyéb okosságok is szoktak kapcsolódni, tehát mi is volt az most?

Na'most azt mindenképpen szeretném mondani, hogy szoktunk néha tévedni a jellegzetes pesterzsébeti utcasarkokkal kapcsolatban, sok egyforma vagy legalábbis hasonló utcasarok van-volt, és sokszor 60...100 év távlatában, pláne a sok átalakítás után nem lehet mindig egyértelműen rájönni, hogy ténylegesen melyik utcasarokról van szó...

A jelen képen egy sarki pesterzsébeti 20444 számú "Fűszer KÖZÉRT Csemege" bolt látszik, a Közért előtt négy Közért dolgozó áll…a fekete-fehér kép ránézésre olyan 50-60 évvel ezelőtt készülhetett…
És akkor ilyenkor elkezdődnek a találgatások, valamint a magas szintű történeti okfejtések (sicc!) és összefoglalva a következők lettek megállapítva:

1. A fotó a Szent Imre herceg u. 57. és a Rezeda utca 1. (sarkon) hajdan volt Közértről készült.
2. A Közért-ek 1948-ban alakultak, és 1969-ig mindenképpen voltak Közért-ek, ez is egy támpont az időpontra.
3. A fotó készítési ideje 1955-1965 közötti évekre tehető, de nem tévedünk sokat, ha 1959-re állapítjuk meg  a kép készítési időpontját az általános ismeretek szerint, továbbá a feliratok, ruhaviseletek stb. alapján.
4. A kitett 1910/1911-es régi térképrészleten látszik, hogy régi épület, akkor már a Család utca és Rezeda utca sarkán létezett.
5. Mellékelve lett még két régi térkép a környékről, a halványszínes 1909 Kogutowitz Mano térkép, a másik erős-színes kontrasztos térkép 1928-ból.
6. Mellékelve lett egy régi kép is, ahol látszik, hogy a sarki üzlet-bolt feltehetően akár már az 1910-es években is meg lehetett, a régi képből kinagyítottam az üzlet képét, elég jól kivehető. A normál képen látszik, hogy az akkori ún. Zöldlaposon (ma Emlékezés tere) éppen a húsvéti (sicc!) báránykák legelésznek…
7. Többen is olvasták-hallották, hogy háború előtt az üzlet Vendéglő ill. Kocsma volt.
8.  A Közért már régóta nincs, kb. akkor a piac belső átépítésekor szűnt meg mikor a Pesterzsébeti piacot kezdték átalakítani.
9.    Az üzlet megszűnéséhez az is hozzájárult, hogy a Nagysándor és Kosuti között három Közért volt azon a szakaszon. (1. Szent Imre herceg  és  Liliom  utca sarok, 2. Szent Imre h.  és  Rezeda  u. sarok, 3. Szent Imre h. és  Zápolya (ma Kövező) sarok)
10. A Közértes csoportképet tehát a Szent Imre herceg u. és a Rezeda utca sarkán készítették, készítésének időpontja kb. 1959-60 lehet. 
11. Az egykori Vendéglő-Kocsma, vagv Fűszer-KÖZÉRT-Csemege bolt napjainkban már Munkavédelmi Szaküzlet.

Eljutottunk tehát eddig, de kik voltak a "REZEDA" Közért dolgozói és…mi a köze ennek az egésznek a címben említett „CSERKÉSZET”-hez?

(folytatás a 2. részben)

(A "Pesterzsébet a Hazám" topicból Faluvégi olvasótárs hozzászólása a cikkhez: "Nagyon jó.Csak annyi komment, hogy 1969 után is volt Közért. 1969-ben Budapestet 10 kerületi Közértre bontották, 100-200 üzlettel.")

(bejegy: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

Pesterzsébet 1958 térkép és BKV (2.bef.r.)

No’hát igen, 1958 óta eltelt 53 év…és mennyi minden megváltozott…
A cikk 1. részében főként a villamosjáratok domináltak, itt a 2. részben inkább főleg a buszjáratokat próbáltam kiemelni. Az 1958-as évek óta is természetesen jelentek meg új villamosjáratok is, ezek közül legfontosabb a 13-as villamos megjelenése volt 1960-1961 táján a Határ úton…
De nyilván más járatok is változtak-fejlődtek, esetenként vissza is fejlődtek.... Jelentős volt viszont az autóbusz járatok változása, ezt a mellékelt térképek alapján tanulmányozhatjuk.
A cikkhez mellékeltem egy a múltkori cikkben megjelent és ahhoz hasonló 1958-as térképet, de felhívom a figyelmet, hogy ez a színes térkép nem ugyanaz a térkép. A korábbi a Zsebkönyv változat térkép, ez viszont helyenként más, ez az ún. nagyalakú hajtogatós Nagy-Budapest 1958-as térkép részlete.
A térképnek azt a részét jelentetem meg, amely a mi környékünket is érinti, tehát Csepel, Pesterzsébet, Dél-Ferencváros és Észak-Kispest is látható rajta. Javaslom, hogy ha valami nem jól látható, érdemes összevetni a múltkori Zsebkönyv változattal, a kettő összehasonlításával feltehetően jobban összevethetők az utcák, villamos és autóbuszjáratok, ill. azonosíthatóak a dolgok.
Bescanneltem az 1958-as BKV járatok Pesterzsébetre vonatkozó BKV térképrészleteit is, hogy azon is tudjuk leellenőrizni-tanulmányozni a járatokat, megállóhelyekkel is összevetve.

Remélem, hogy a két cikkrészlet alapján viszonylag világosabban láthatjuk Pesterzsébetünk és környékének 1958-as állapotát, illetve az azóta történt változásokat.

(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)

Kultúrcentrum Kiskosuti (2.bef.r.)

Kiskosuti Jégpálya
Aztán az 50-es években és a 60-as évek elején télen a Kertmozi átváltozott mindig téli ideiglenes korcsolya és jégpályává, a „Szabados Jégpálya”…mentünk a Szabadosék fa barakkjaiba, ott a hideg padokon tekertük fel a téli bakancsainkra a tekerős korit, néha aztán a kemény bőrtalpat rendesen meg is rongálták a kori fogai, a talp is lejött esetenként, de jó volt. A koripályán a hangszórókból szólt a zene, nem Hi-Fi minőségben, sokszor recsegett rendesen, énekeltek az akkori énekesek lemezről, Hollós Ilona, Vámosi János, de voltak szovjet-orosz dalok, zeneszámok is, pl. Dunajevszkij…aztán egyszer felcsendült a híres "Ahogy lesz, úgy lesz, a jövőt nem sejthetem…”, aztán ott többet ezt a számot nem hallottam.
A Jégpályának a Kende Kanuth - Vas Gereben sarka felé volt a Csúszda, ahol sokan le is csúszkáltunk a korival mint fiatal fiúk, esetenként lányokkal is összefogózva...hát már rég volt.
A Pesterzsébeti régi jégpályákkal kapcsolatban egyébként Nemobacsi feltett egykori képeket a „Pesterzsébet a hazám” topicba, ez ott a 12126 sz. hozzászólás képekkel, lásd:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=180&na_step=30&t=9025417&na_order=)

Kiskosuti Íjászat
Az 1960-as évek elején a kertmozit lebontották és amikor nem volt tél, hanem nyár volt, a viszonylag nagy területen (összesen 6 telek nagyságú terület!) a Kertmozi helyett Ijászklub létesült, ezt is a Szabados Laci iskolatársam édesapja, a Szabados bácsi üzemeltette, úgy tudom mindig a kerületi tanácstól bérelte a lehetőséget, az íjászkodók a Kende Kanuth-nak utcának háttal álltak, a lőtáblák a Posta felé voltak rakva Az egyik kirakott képen is látjuk ezt, egykori nem ismert srácok íjászkodnak, ott a tulajdonképpeni korilesikló domb mellett; persze a képcsinálásnál valami polárszűrőt is illett volna használni, de nekem olyan nincsen, azért a lényeg látszik...jó nézni ezt a fiatalkorunk táján kb. az 1960-as években készült képet...

Erről a Szabados féle íjászatról írt egy hozzászólást a A "Pesterzsébet a hazám" topicban Mar-Kos olvasótársam, idézem az idevonatkozó részletet:
„…Ezt egy Szabados nevű vállalkozó bérelte, aki jó időben egy íjászklubot tartott fenn. A korcsolyapálya szélén, a posta tűzfala előtt céltáblákat állított fel. Kétóránként, aki akart, kapott öt, vagy tíz nyílvesszőt, és célba lőttünk. Aki a legjobb eredményt érte el, kapott egy ingyen belépőjegyet. Érdekességképpen, egyszer 1967 nyarán felfedeztem, hogy a Balaton mellett nyílt egy íj-lövölde. Mivel jó eredményt értem el, megkérdezte, hogy hol tanultam meg lőni. Mondtam neki, hogy „Magánál, Erzsébeten”…”

Kiskosuti Wurstli-Körhinta-Céllövölde
Az 1950-60-70-es években a Csarnoknál a mai csodás toronyház helyén volt még egy csuda dolog, gyerekeknek-fiataloknak, sőt kissé felnőtteknek is: a Kiskosuti Wurstli-Körhinta-Céllövölde. Hát erről külön fejezeteket lehetne írni, de az biztos, jó kis szórakozás volt. Nos azt nem mondom, hogy a kultúra csúcspontja volt, de felhőtlen kikapcsolódás ígért a mindenféle körhintás és céllövöldés hülyéskedés, légpuskával lehetett mindenféle baromi értékes dolgokra pl. papírrózsára is akár…célba lőni…Emlékszem, az 1950-es évek végefelé 1 lövés 20 fillér volt, de 3 lövés nem 60 fillér, hanem óriási kedvezménnyel csak 50 fillér…
Na'most az egyik kirakott képen James gyűjteményéből vettem ide kölcsönbe az ő általa egykor készített képet, James fiai vannak rajta (James, kérek elnézést a képcsórásért!), látszik a körhinta felől a Csarnok téri buszmegálló is...nagyon kiváló kép!

Aztán nem csak a Szabados bácsi által bérelt telek, hanem ez a körhintás-céllövöldés dolog is megszűnt, beépítették ezt a szabad teret is a toronyházzal…

(Személyes véleményem hadd mondjam itt el a Toronyházról: tudom, hogy lakásokra szükség van, de nem feltétlenül bárhol...nem tehetek róla, az a Toronyház ott a régi kis házak között nekem rossz húzásnak tűnik ma is, a Kiskosutiban ezzel a beépítéssel meg lett vágva Pesterzsébet e részének polgárias-kertvárosos romantikus jellege...)

Hát kb. eddig volt a Kiskosutiban egy kis "Kultúrcentrum", azaz ilyen „óriási” szórakozási lehetőségek voltak akkoriban a Kiskosutiban…

De Kiskosuti Színház, Kiskosuti Kertmozi, Kiskosuti Jégpálya, Kiskosuti Ijászat, Kiskosuti Wurstli-Körhinta-Céllövölde már rég nincs…
Kb. 1964 óta a kislakótelep van ott a Posta mellett…és a Kiskosutiban a volt „Kultúrcentrum”-nak nincs nyoma sem, eltűnt a csúszda és a fabarakkos öltöző is a padokkal, se híre-hamva és eltűnt a Csarnok melletti szabad tér is...

(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)

Pesterzsébet 1958 térkép és BKV (1.r.)

Kezembe vettem a térkép dolgaim közül egy régi kis alakú zsebkönyvet,
„Budapest Idegenforgalmi Útmutató 1958”
oszt’mondom, hátha vannak benne érdekes dolgok, milyen utcák voltak régen, melyiket hogy hívták, no'meg úgyis divatosak mostanában megint az utcanév változtatások…hátha ez a régi térkép is ad ötletet valakinek…

Ugyi'bár meg láthatjuk, hogy milyen volt a közlekedési struktúra szűkebb kis hazánkban, a XX. kerületünkben, a térképen kissé Soroksár is rajta van, mert ugye akkor még közös kerület volt Pesterzsébettel együtt.

No'sza mondom kirakom a Pesterzsébet 1958 térképet, meg hozzá azt a táblázatfélét is, hogy milyen intézmények, mozik, patikák, posta, orvosi rendelő stb. voltak itt a XX. kerületünkben, pontosabban Pesterzsébeten és Soroksáron.
Érdekesség például, hogy akkor még Posta volt Pacsirtán, az Előd utcában, a 31-es végállomáshoz közel, ki emlékszik még erre?...
Ebből a „Budapest Idegenforgalmi Útmutató 1958” zsebkönyvből feltettem az Útmutató-ban található teljes Pesterzsébeti térképrészletet, valamint a kissé központibb részt is, hogy valamivel tán jobban nézhető legyen...
Látható, hogy milyen volt Pesterzsébet utcaképe, lakottsága, az Útmutató-ban bejelölték a legfontosabb intézményeket is.

Vaj’h milyen villamosok, buszok jártak itt akkoriban, melyik járatok érintették kerületünket ill. mely járatok közlekedtek, milyen BKV járatokon utaztunk akkoriban, megállók...
Akkoriban a 31 és 32 villamosok végállomása még a Boráros téren volt, úgy körbe mentek, a 30-as villamos végállomása pedig bármily különös is, nem a Mester utcában, hanem a Népszinház utca elején a József krt.-nál volt...Az 51-es villamos pedig a Nagykőrösi úton járt a mai M5 bevezetőn, ott most síneknek már nyoma sincs és a pesti végállomása a Nagyvárad téren volt az István kórház előtt...
"...Amikor én még kissrác voltam...", innen Erzsébetről még úgy tudtam menni a Filatéliába a November 7. térre (most Oktogon), hogy 30-as villamossal 50 filléres vonaljeggyel (úgymond jó kis városnézéssel) mentem be a Népszínház utcába a végállomásig...Onnan már vagy bliccelve 3 megállót a 4, 6, 66 tujákon, vagy ha jó idő volt, akkor tovább gyalog a November 7. térig...

Azért 1958 óta mégiscsak eltelt 53 év…

(folytatás a 2. részben)

(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)

Kultúrcentrum Kiskosuti (1.r.)

A Kiskosuti 1911-ben még gyengén volt lakott, a későbbi Csarnok felőli páros oldalon még alapvetően Kende birtokok voltak, Kende Kanuth Lányának, Kende Juliannának volt a birtoka, aki Teleki Sándor grófnő volt. A páratlan oldalon az 1950-es években és a 60-as évek elején még mindig látszólag üres telek volt, aztán lettek a Posta bejáratától balra lévő épületek, de a lakóházak felépítése előtt kb. 30 évre is vissza mindig volt ott egy kis

Kiskosutis kultúrélet…

1964 körül tehát a Kiskosutinak a Vas Gereben utca felőli páratlan oldalán lett egy 3 épületből álló kis lakótelep, egészen pontosan a Kossuth Lajos utca 83-87, Kende Kanuth utca 61-63 és Vas Gereben utca 2-4-6 szám által képzett sarkon, közvetlen szomszédja jobbról a Kiskosuti Postája.

No’de Kultúrcentrum Kiskosuti?…
Hát a Kiskosuti nem igazán híres arról, hogy ott hemzsegnének a színházak, mozik-kertmozik, jégpályák, vagy sportoló helyek, vagy effélék...
De mégis, valamikor bizonyos mértékű kultúrforgalom jellemezte ezt a helyet…

Kiskosuti Színház
Nos’tehát Pesterzsébeten mindig volt színházi élet és mint kiderül, a Kiskosutiban is volt színház…Lássunk ezért először is egy rövid kivonatot:

„Magyar Színháztörténet 1920-1949”

"...Pesterzsébetnek nem volt ugyan állandó színháza, de hivatásos társulatok tömege kereste fel az év minden szakában, főként persze nyáron, hogy a helység számos műkedvelő gárdájával együtt megpróbálja kielégíteni a helyi közönség igényeit…általában a

vendéglők (az Englerth, a Korona, a Rondzik és a Jószív )nagyterme

szolgált színielőadások helyszínéül és az Erzsébetfalvai Közlöny rendszeresen tudósított is róluk. A műkedvelők pedig

munkásotthonokban, 1927-től a Csiliben és a Pflum moziban

játszottak.

Az 1908-ban (fából) felépült

Műszínkörben, a Török Flóris utca 70.

alatt sok társulat váltotta egymást a tízes években…a 350 férőhelyes színházat végül az 1920-as évek végén lebontották…
...1940-ben Kardoss Géza és társulata próbálkozott színházi előadásokkal a

Pflum mozi-ban:

az operettek mellett a Hamlet, Az ember tragédiája és a Bizánc bemutatójával, Kiss Ferenc és Tőkés Anna felléptetésével. 1943…1949 között Galetta Ferenc aratott némi sikert olyan vendégekkel, mint Dajka (Dayka) Margit és Bilicsi Tivadar, majd Nádasi József, Balogh László és Putnik Bálint társulata játszottak itt és a Tátra moziban. Az Egerek és emberek előadásában Greguss Zoltán és Ladányi Ferenc volt a vendég, és helyi társulat dicséretre méltóan igyekezett arra, hogy a vendégszereplőkkel együttessé formálódjon...

...1934-1939 között a Kende Kanuth és a Kossuth Lajos utca sarkán állt a

Pesterzsébeti Nyári Színház,

a deszkából ácsolt épületben előbb Darvas Ernő társulata, majd 1937 és 1938 nyarán Horváth Árpád százharminc fős debreceni társulata tartott valóban nívós előadásokat. Az utóbbit Horváth feleségén, Neményi Lilin kívül Ladányi Ferenc, Kőmíves Sándor és Halassy Mariska erősítette, karnagya Csanak Béla volt..."

Az 1936-os térképen látszik egy épület, homlokzattal a Kiskosuti felé, nem tudom az épület volt-e valóban, kép nincs róla, de feltehetően a II. világháború előtt (vagy után is?) a térkép szerint létezhetett; kérem ha valaki többet tud, jelezze.

Kiskosuti Kertmozi
Az 1950-es évekbeli gyermekkori emlékeimből a

Kiskosuti Nyári Kertmozi

megmaradt, főként az akkoriban játszott sok szovjet filmmel, partizános hősökkel, partizánka lányokkal, meg kolhozfilmek, nem baj, színes-mozgalmas volt, akkoriban ezeket volt lehetőségünk nézni. De voltak humorosabbbak is, pl. „Vadállatok a fedélzeten”, aztán a „Luxustutajon” meg volt a „Maximka” is…
Aztán volt néhány magyar és 1-2 francia vagy olasz film is, néha emeltebb helyárakkal, no'de angol-amerikai filmek, gyakorlatilag azt sem tudtuk mi az...néha még bűvészek is voltak...
Utánjátszó mozi volt, nem kényelmes padokkal, székekkel, néha hűvösebb nyári estékkel, de mozi volt és közel volt, hisz itt volt a lakóhelyünkön és valamivel tán még olcsóbb is volt, mint a Pflum kertmozi…A

Kiskosuti Nyári Kertmozi

hangja a nyári estéken messzire elszólt, de nem volt baj, csendrendelet még nem létezett, nem volt akkor még sem sztereo hang, sem tv, azt sem tudtuk még, hogy olyan valaha létezni fog…

(folytatás a 2. részben)

(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)

Pesterzsébeti festő Kadarkuti Richárd

D. Udvary Ildikó múzeumigazgató művészettörténész tartott előadást vetített képekkel Kadarkuti Richárd festő művészetéről. Az előadásra a Csili és a Helytörténeti Klub szervezésében, április 12-én, kedden délután 5 órakor került sor a Csili Vízvári László termében, XX., Baross u. 55. Az előadást Kökény Sándorné Kalmár Veronika a CSILI Művelődési Központ Helytörténeti Klub Pesterzsébet vezetője nyitotta meg.

Az előadó D. Udvary Ildikó részletesen bemutatta a híres festő életpályáját, festészetét. Kadarkuti Richárd Budapesten, Pesterzsébeten született 1926-ban, munkás családból való szerszámlakatos munkásember volt, de mindig is a festészet vonzotta, naiv festő.
Itt Pesterzsébeten a Thököly utca 5-ben nevelkedett, ott laktak egy tízlakásos udvaros házban 16 évig, később a Kinizsi utcába költöztek. Elemi iskolába az akkori Ferenc József utcai iskolába járt (ma Mártírok útja 47. sz. Zrinyi Miklós ált. isk.), majd a polgárit a Kálmán utcai fiúiskolában végezte, aztán Csepelen dolgozott. Kecskeméten érettségizett, majd a Közgazdasági Egyetemet végezte el. A Csepel Művek Egyedi Gépgyárából ment nyugdíjba, 2002-ben elhunyt.
Az előadó elmondta, hogy Kadarkuti Richárd városi, proletár környezete meghatározója volt festményeinek. Élete során végéig elkötelezett művésze volt szűkebb szülőhelyének, Pesterzsébetnek, ezért is található számtalan műve a Pesterzsébet-i Gaál Imre Múzeumban. Sok vetített képet láttunk az egykori Pesterzsébetről, pl. Thököly utca, Jókai Mór utca, Schröder ház, Pflum-Kossuth mozi, Corvin-Bocskay mozi, Nagy Sándor utca, Damjanich utca, Kossuth Lajos utca, Templom tér-Szent Erzsébet tér, Kinizsi utca, Határ út, stb.
A blogba kirakott egyik képen a Thököly utca elejének házait látjuk, háttérben merőlegesen az akkori Vezér utca látszik, ma Jókai Mór utca, a képet mai 2011-es állapotában is látjuk fényképen.
D. Udvary Ildikó szeretettel beszélt Kadarkuti Richard munkáiról, vetített képekben mutatta be műveit, beszélt a festő festményeiből áradó Pesterzsébetéről és családjáról, a festő gyermekkori emlékeit is beágyazva. A festőnek az erzsébeti városi környezet élménye határozta meg mindig a képeinek hangulatát. Az előadásban külön érdekesség volt, hogy az előadó bizonyos összehasonlításokat, párhuzamokat vont világhíres festőkkel is, azok képeit is párhuzamként hozzárakva-bemutatva, pl. a híres P. Gauguin festővel.
Kadarkuti Richárdnak számos kiállítása volt vidéken, Budapesten és külföldön, legnagyobb elismerését egy nemzetközi képzőművészeti pályázaton érte el Svájcban/Genf-ben, ahol ő kapta az Arany diplomát.
2002-ben a híres festő elhunyt.

Műszaki emberke vagyok, műértésem amatőrszintű, de ezzel a cikkel is megpróbáltam tisztelegni kerületünk híres festője előtt. 

A blogba kirakott festményekről az amatőr fotók vetítés közben készültek. 
Kiegészítésül még annyit, hogy a Csili Helytörténeti Klubja jelen április 12-i előadásán kapható volt a Kadarkuti Richárdról szóló könyv is 3100,- Ft áron.

Köszönet a kiváló előadásért.

A Csili programjában is megjelent Költészet Napja alkalmából kapcsolódó rendezvények a napokban: 2011 április 11-én hétfőn versmondás a Csili könyvtárban 9-13 óráig, április 12-én, kedden 13-17 óráig, nagy közös szavalás ugyancsak 12-én kedden 15 órakor a Petőfi szobornál.

(bejegy.: zoltanez-kiskiskosutis)

Csili Pesterzsébet 1999

Szoktam rendezgetni a régi emlékeket, képeket, képeslapokat, térképeket, és néha különböző eltett műsorfüzetek is a kezembe akadnak. Persze amilyen butus az ember, sok mindent az évek folyamán az ember kidob, pláne amolyan programfüzetecskét...de azért mindent mégsem…
A napokban, amikor a régebbi térképeket rendezgettem, kezembe akadt ez a szép kis valami, egy régi Csili programfüzet 1999 őszének kódexes fedlapja.
Hát'igen, 12 évvel ezelőtt eltettem, mert megtetszett ez a gyönyörű kis erzsébeti festményke
„PE” (PestErzsébet) iniciálés kódexes kezdőbetűkkel...

A fedlapon látszik az Erzsébeti Városháza, fölé írva:

„Kossuthfalva, Erzsébetfalva, Pestszenterzsébet, Pesterzsébet.
A századfordulón még falu volt, 1923-ra városi rangot kapott.”

A képen a városházától felül látjuk a középkori történetet író íródeákot, alatta Kossuth Lajos, aztán látható egy városvédő angyal, majd Pesterzsébet címere, tovább a névadónk Erzsébet királyné, aztán a Szent Erzsébet Katolikus Templomunk, valamint a jobb felső sarokban Árpádházi Szent Erzsébet látható.
A képek között pedig szép színes motívumok díszítik a Pesterzsébet régi kódexlapot.

Az iniciálé mellett a kép közepén az alábbi idézet olvasható:

„A művelődés elősegíti az egyén méltóságát,
jobbá teszi helyzetét, előmozdítja
értelmi és érzelmi energiáinak
jobb és tudatosabb kihasználását.
Ezen előnyök idővel anyagi javakra is válthatók.
(Moholy alapján)”

Az idézett mondás Moholy-Nagy László (eredetileg: Weisz László) szavai, ő írta ezeket egykor a művelődésről ill. annak hasznosságáról.
Moholy-Nagy László-ról pedig annyit illik tudni, hogy (sz. Bácsborsod 1895 – mh. Chicago 1946) magyar fotográfus, konstruktivista festő, ipari formatervező, a Bauhaus iskola kiemelkedő tanára, a kísérleti filmek egyik magyar úttörője volt.
A 2006-ban 125 éves Magyar Iparművészeti Egyetem felvette Moholy-Nagy László nevét és attól kezdve Moholy-Nagy Művészeti Egyetemként működött tovább.

A festő és sokoldalú Moholy tanár úrnak az erzsébeti kis festményhez konkrétan valószínűen köze nincsen, de az biztos, hogy a kép szép, és Pesterzsébettel határozottan kapcsolatos érdekesség.

De a híres Moholy-Nagy László szavai pedig a művelődést illetően igazak, akár Amerikában, akár Magyarországon, akár itt szűkebb hazánkban, Pesterzsébeten is…

(Zoltan-kiskiskosutis)