2012. március 26., hétfő

Pesterzsébet a régidőktől (1.r.)

1514-1528  Lázár deák híres térképéből részlet (sárgásbarnás színű), pesti rész alatt Gubats (Gribats) bejelölés, valamint Harast (később Dunaharaszti), Dionisz (később Szent Dienes, majd gyakorlatilag Soroksár), Taxon (Taksony)
 
1490 Roselli térképrészlet, a Duna átlós alakban (szürkés színű térkép), középen VNGARIA írás, Duna mellett Gribas (?) írás jelöli Gubacs helyét

1602-1603 Ebből az időből 3 db rajzos dokumentumot raktam ki, gyönyörűen látszik, hogy a Dunának a Csepel, Gubacsi (mai Dél Ferencváros és Pesterzsébet) részén harci sátrak és seregek táboroznak, továbbá pontonhídak a hadak felvonulásával…Ekkor volt Buda ostroma a törökök ellen, híres csaták voltak.  
Szerintem nagyon érdekes képek, nem volt ez a Gubacs rész akkor elhagyatott puszta!


 
1647 Pest alatt Csepel sziget látható Ratzenmarck elnevezéssel, és amint látható, a csepeli szigetcsúcsot hívták eredetileg „Cepel”-nek! Mellette látszik Gribatz (Gubacs), alatta Harazon (Haraszti), S. Dionys (Szent Dienes, gyakorlatilag a későbbi Soroksár) és tovább lent Taxon (Taksony). A képen Csepel-sziget kissé elnagyolt alakban látható…de 364 éves régi térkép…
1664 és 1737 Két ún. „Eltiltási” dokumentum rész. A lényege, hogy megemlíti, hogy akiké az adott területrész, azok a tulajdonosok. Ennek megfelelően más illetéktelenek a területet nem használhatják, nem legeltethetnek, stb…erre „Eltiltás” van érvényben és ha ezt megszegik, az büntetendő cselekmény. A terület érvényes Keszi, Szentmihály, Csömör, Soroksár, Szentlőrinc, Gubacs…területekre. Ekkor már Gubacs és a mai Pesterzsébet területe gyakorlatilag a Szentlőrinci-Soroksári uradalmakhoz kezdett tartozni.

1684  Joan Blaeu Nadasdy térképrészlet, mely gyakorlatilag megegyező jellegű az 1647-es Ratzenmarck feliratos térképpel, de nem ugyanaz, néhol más elnevezések.
Kissé félve kezdek bele ebbe a cikksorozatba, mert lehet, hogy többeket nem érdekel…hát nem baj…De remélem biztosan vannak, akiket viszont érdekel…belevágok…

Régi tervem tehát, hogy csináljak egy olyan sorozatot, ahol Pesterzsébet szinte ősrégi területét szeretném bemutatni és egyes érdekesebb momentumokat, melyek jónéhány ember érdeklődését jobban felkeltik és szeretett kerületünk-környékünk iránti tiszteletet, a becsületet növelik.

Tudom, hogy ez néhány embernek unalmas lesz, mert nem kell a sok térkép…de mit tehetünk, több száz évvel ezelőtt nem volt fényképezőgép…tehát néhány ember úgy áll hozzá, hogy mi a csudát foglalkozzak én azzal, hogy mi volt itt az avarkorban, meg mi volt a középkorban…hát persze, voltak törökök, meg ilyesmi….no’de nem baj.
Igenis ismerjük meg jobban és foglalkozzunk ezekkel a régi időkkel is…

Már nálam sokkalta okosabbak mondták is valahogy így: „…akit a múlt nem érdekel, az nem érdemli meg a jövőt sem…”

Mi volt itt ezen a területen nagyon  régen? Tehát nem kezdek bele az avarkori témák részletezésébe, tudunk olvasni ezzel kapcsolatban egynéhány könyvet, de azért akaratlanul is néha bele fogunk gabalyodni, mert mai területeinkhez néhol ez is kapcsolódik...
Tehát azt tudjuk, hogy ősi területünkre az első településnyomok a korai bronzkorból származnak és a kelták jelenlétét (Kr.e. II. és I. évszázad) bizonyítják. Később az avarok települtek itt le, továbbá honfoglalás kori leleteket is találtak.

Az első írásos emlék egy XI. századi monostor alapító levelében 1067-ből említi Gubacs falu nevét. Ősi területünk az igen nagy területet elfoglaló Gubacs…ennek  is több névváltozata van, de hívjuk most csak egyszerűen Gubacs-nak…Réges régi térképeken már be van jelölve Gubacs a térképeken, a legrégebbi amit legalábbis én találtam, az az 1490-es Roselli térkép…

A képek-térképek sorjában felülről lefelé, a legfontosabb tudnivaló ott is látható:
1514-1528  Lázár deák híres térképe (sárgásbarnás színű), pesti rész alatt Gubats (Gribats) bejelölés, valamint Harast (később Dunaharaszti), Dionisz (később Szent Dienes, majd gyakorlatilag Soroksár), Taxon (Taksony),  az első magyar térkép Lázár 1514 körül készült munkája. A térkép készítőjéről Lázárról nagyon keveset tudunk. A térképi feliratokból és a kortársak levelezéséből derül ki, hogy Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára volt és a Dózsa-parasztháború idején dolgozott térképén. Korai halála feltehetően megakadályozta munkája befejezésében, ezért térképét Georgius Tanstetter (Collimitius) bécsi matematikus-csillagász professzor rendezte sajtó alá és adta ki Ingolstadtban Petrus Apianus (Bienewitz) nyomdájában 1528-ban. A térkép egyetlen példánya a múlt században került elő, ma az Országos Széchenyi Könyvtár féltett kincse.
Lázár deák a térképét nem a szokásos Észak-Dél állásban készítette, tehát ha kiraktam volna a Magyarországról készült teljes térképét, az olvasó rá sem ismerne, hogy hogyan vehető ki rajta a régi Magyarország. Ezért a térképnek kifejezetten azt a részét nagyítottam ki, ami nekünk szükséges, és azt is olyan szögben elfordítva, hogy az Észak-Dél normális mai szempontból egyértelműen kivehető legyen.
1490 Roselli térképe, a Duna átlós alakban (szürkés színű térkép), középen VNGARIA írás, Duna mellett Gribas (?) írás jelöli Gubacs helyét. Roselli térképét nem fordítottam el, mert a feliratokat túlzottan megzavarta volna, akkor a kép már nem lenne értelmes...és ne  felejtsük, ez a térkép tehát szerintem a legrégebbi térkép, ahol a Gubacsra mutató felirat már látható.

1602-1603 Ebből az időből 3 db rajzos dokumentumot raktam ki, gyönyörűen látszik, hogy a Dunának a Csepel, Gubacsi (mai Dél Ferencváros és Pesterzsébet) részén harci sátrak és seregek táboroznak, továbbá pontonhíd hadak felvonulásával…A Gubacsi területen hatalmas sátortábor látható. Ekkor volt Buda ostroma a törökök ellen, híres csaták voltak.  
Szerintem nagyon érdekes képek, nem volt ez a Gubacs rész akkor elhagyatott puszta! 
A 3 kép közül a legelső részletes nagyméretű csata-hadi jelenet és a hídrendszerek kifejezetten arra utalnak, hogy a Csepel szigetnek (Csepel sziget felirata a rajzon: Cepelia) szinte a mai ideális jellegű hídcsatlakozásainál találták meg az ősök is az átkelő lehetőséget...lehet, hogy azok a régi törökök és elődeink sem voltak annyira butusok...?...Hát nem...
Különben nagyon jó lehetőséget találtak a Budai Várat ostromlók...hát hová is tették az okosok az ágyúkat, amivel lőtték Buda várát...? Hát kis ágyúikat felkapták és felvitték a Gellért-hegy tetejére és onnan lőtték a Budai várat...tökre egyszerű...
Itt említem még meg, hogy ott a csepeli szigetcsúcsnál volt egy vár-erőd építmény- régi őrtorony, ez a középkori kép ezt is dokumentálja, ugyanis ezen a képen látszik is!...
No'most abból az őrtoronyból jobb megfigyelési hely a Dunára nem is kellett...csuda jól be lehetett látni  a Duna mindkét oldaláról jövő-menő hajókat, hát mondjuk én is tettem volna oda megfigyelőhelyet...

1647 Pest alatt Csepel sziget látható Ratzenmarck elnevezéssel, és amint látható, a csepeli szigetcsúcsot hívták eredetileg „Cepel”-nek! Mellette látszik Gribatz (Gubacs), alatta Harazon (Haraszti), S. Dionys (gyakorlatilag majdnem a későbbi Soroksár) és tovább lent Taxon (Taksony). A képen Csepel-sziget kissé elnagyolt alakban látható…de 365 éves régi térkép…

1664 és 1737 Két ún. „Eltiltási” dokumentum rész. A lényege, hogy megemlíti, hogy akiké az adott területrész, azok a tulajdonosok. Ennek megfelelően más illetéktelenek a területet nem használhatják, nem legeltethetnek, stb…erre „Eltiltás” van érvényben és ha ezt megszegik, az büntetendő cselekmény. A terület érvényes Keszi, Szentmihály, Csömör, Soroksár, Szentlőrinc,Gubacs…területekre. Ekkor már Gubacs és a mai Pesterzsébet területe gyakorlatilag a Szentlőrinci-Soroksári uradalmakhoz kezdett tartozni. A dologhoz még hozzá tartozik, hogy ilyen eltiltási rendelet rengeteg jelent meg aztán még...ez főként a Grassalkovichok idejére lett aztán jellemző...pláne még később a határviták idején...
1684  Joan Blaeu Nadasdy térképe, mely gyakorlatilag megegyező jellegű az 1647-es Ratzenmarck feliratos térképpel, de nem ugyanaz, néhol más elnevezések. Ez különösen szépen kifestett és színezett térkép, a faluk, községek pirossal jelölve, a városok külön jelentős épülettel, pl. vár jellegű szimbólumokkal ábrázolva...tudtak térképeket készíteni bizony 328 évvel ezelőtt is...

(bejegy:  Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

6 megjegyzés:

  1. Szia Zoli!
    Kiváló ötletnek tartom e témáról írni, gondolom nem csak én fogom figyelemmel kísérni és olvasni a sorokat úgy, hogy közben nem unatkozunk. Ez a válasz az aggodalmaidra.
    Nagyon érdekes a térkép szelvények részletes magyarázat, ezek szintén figyelmet válthatnak ki az olvasókból. Jó megoldásnak tartanám, ha a térképszelvényekhez tartozó magyarázat, akár csak kivonatosan is, megjelenne a térképek alatt is. Az ezért lenne jó, mert nem kellene minden esetben visszamenni a térkép részlethez, megnézni a magyarázatban szereplő részletet. Engem ugyan nem nagyon zavar, de majd minden esetben kétszer is vissza kellett keresnem az aktuális térképet.
    Példának a negyediknél; Csepel, Gubacs esetében, négyszer is visszatértem, hogy memorizáljam a látottakat és egyeztessem az olvasottakkal. Ez a beszúrással utólag is megoldható, és bizonyára hasznos lesz a ritkábban olvasók számára, mert egyből megtalálják, az hol van „Gribatz”.
    Gratulálok, „nagy fába vágtad a fejszét” ahogyan ezt az alvégen szokták mondani, és bizonyára sikeres lesz ez az írásod is, mint ahogyan azt már megszoktuk a „Zettwel” –től.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia james!
      Köszönöm a hozzászólásodat, sokat segítettél is vele. Most pótlólag meg is csináltam a javaslatod figyelembe vételével és így még jobb lett.
      Direkt más betűkkel így megjelentettem egy rövidebb szövegutalást, a képhez tartozó szöveget.
      Ezzel az olvasó már jobban össze tudja kapcsolni a dolgokat.
      James, még egyszer köszönöm hogy belátogattál, nagyon jót javasoltál és elismerésedet is köszönöm.

      Törlés
    2. Szia Zoli!
      Nagyon klassz lett, örülök neki, mert amúgy is szívesen olvasgatom az ilyen és hasonló írásaidat, bár nem mindig vagyok látható.

      Törlés
  2. Szia james, örülök, hogy megint belátogattál és köszönöm a hozzászólásodat!

    VálaszTörlés
  3. Szia Zoltán!
    Nagyon jó a cikk. Türelmetlenül várom a fojtatását.
    Haraszt, Dunaharaszti régi neve.
    Üdv Gyula

    VálaszTörlés
  4. Szia Gyula!
    Köszönöm a hozzászólásodat, bejegyzéseddel kiegészítem a cikkemet és örülök hogy tetszik!

    VálaszTörlés