2011. március 28., hétfő

Rudolf ucca - Nyári Pál utca 41 házszámtábla






A „Pesterzsébet- a Hazám” topicban topictársaim között
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9025417
régi pesterzsébeti házszámtáblák
versenye folyik, hogy ki milyen régi házszámtáblákat talál Pesterzsébet-ről. A topicot látogató társaim baromi klassz régi házszámtáblákat találtak, gondoltam én is benevezek a versenybe, hátha sikerül elnyerni az első helyet…no’persze úgy hátulról számítva...

Ma délelőtt kis családi sétát csináltunk. Itt Erzsébeten a Nyári Pál utca és a Munkácsy Mihály utca sarkán megakadt szemem egy régi házon, a képen a betonoszlop mögött látszik a kertes, fás udvar, egy ismerős régi ház, ahol többször játszottam, "amikor én még kissrác voltam".

A házat 1930 körül építették, amikor a Munkácsy utcát a Rudolf utca és a Ferenc József utca (ma Nyári Pál utca és Mártírok útja) közötti hosszanti telekből kihasították és új utcaként megnyitották Pesterzsébeten. (vagy Pestszenterzsébeten, mert 1932-ben lett ugyanis az első Pestszenterzsébet név) ...
Tudomásom szerint tehát amikor 1930 körül a ház épült, akkor került a ház falára ez a tábla, mely eredetileg "Rudolf ucca" házszámtábla, a tábla tehát kb. 80 éves. Az utcát min. 1905-től 1947-ig hívták Rudolf utcának, ezt a kirakott térképek is bizonyítják, egyébként az 1943-as Pestszenterzsébet Távbeszélő névsor szerint is Rudolf utca az utca neve.

A házban lakott M. bácsi a családfő és emlékezetem szerint a „Weiss Manfréd Acél- és Fémművek”-ben, tehát a „csepelinagygyár”-ban dolgozott, jól értett a vas és fémmunkákhoz. A régi Rudolf utcatábláról a régi „Rudolf ucca” nevet ő tüntette el, amikor a Rudolf uccá-ból 1948 március 13-tól, amikor sok utca nevét megváltoztatták, Nyári Pál utca lett az utca neve.
Egyébként ez idő tájt változtatták meg a (Habsburg) Ferenc József utca nevét Mártírok útjára, és a Latinovits utca nevét Köteles utcára.
Nyilván az „átkos” rendszerben a még „átkosabb” Habsburg Rudolf főherceg nevet sem lehetett meghagyni…

Az 1950-60-as években tehát jól ismertem a ház őslakóit és az ott lakókat. Az ő fiúk, az M. Gábor általánosban osztálytársam volt a régi Mártírok (Mártírok útja 47.) suliban. A ház udvarán sokat játszottunk, focizgattunk, fára másztunk, lányok is voltak, akik jó ismerőseink voltak, és általánosban errefelé a környéken az ismerős lányoknak közösen „csaptuk is a szelet”.

A M. bácsi fiát M. Gábornak hívták, együtt jártam vele 8 éven keresztül a régi Mártírok suliba...
Na'most amilyen az élet, az idősebbik lányomnak az Ettvel Mónikának az ő lánya, az M. Andrea iskolatársa lett és jóbarátnője a régi Mártírok suliban.

Mobiltelefonommal lefényképeztem sétánk közben a régi 80 éves házszámtáblát, megörökítettem a táblát…
Na’most látunk egy 1905-ös és egy 1930-36 közötti régi térképet, amikor a Munkácsy Mihály utca előtti és a megnyitása utáni térképviszonyokat látjuk.
A 2010-es „Norc”-os képen pedig látszik a bokrok mögött a ház bal szélén kissé a házszámtábla.
A házban már nem a régi jó ismerőseim laknak, közben a ház és a tető, a homlokzat az 1980-as években kis tatarozáson esett át, de a régi 80 éves házszámtábla megmaradt.

Ez a régi 80 éves házszámtámla a cikk írásakor még mindig ott van...

Több rendszert átvészelt...átvészelte a Horthy rendszert, a II. világháborút, a Rákosi rendszert, a Kádár rendszert, aztán 1989 után a rendszerváltást... 
...és még mindig Habsburg–Lotaringiai Rudolf koronaherceg trónörökös altábornagyra emlékezik a tábla...

A házszámtáblára pedig nincs odaírva az sem, hogy Rudolf ucca és az sem hogy Nyári Pál utca…

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

2011. március 21., hétfő

Erzsébetfalva első lakóháza-Gráner Ábrahám, Gránerek (1.r.)





Megyek a Határ úton, odaérek a Soroksári út sarkára és jobbra látom az ÖMV benzinkutat. Hát igen, ennek a helyén már a török időkben meg volt a Gubacsi Határcsárda, amikor még Erzsébetfalvának sem híre, sem hamva nem volt. A Gubacsi Határcsárda szinte több száz éven keresztül itt állt a kies-homokos-buckás pusztában és semmilyen ház sehol nem volt a környéken…
De Gubacs falu és Gubacs Puszta azért mégis valamikor már régről volt, még a törökök előtt…
No, és aztán hogy lett az, hogy amikor a törökök elmentek, majdnem kétszáz év után mégis lett itt Erzsébetfalva, aztán Pesterzsébet ahol most élünk, és hol lett itt az első lakóház…?
Menjünk vissza 1850-be, amikor még folyt a híres Watthai-féle birtokper…Ekkor Gubacspuszta egy részét, a Gubacsi szigetet 1850-ben visszanyerték a Watthaiak. Ezt a részt 1851-ben Soroksár lakói vásárolták meg.
Ezt írja az egyik erzsébeti tudóskönyv:

„…Gubacspusztának mintegy 50 hold területét - a Soroksári út mentén a határcsárdától kiindulva (értsd:Gubacsi Határcsárda) - 1851-ben házhelyekre parcellázták. Ezekből 1868-ig mindössze kettő épült be, az út mellett Gráner Ábrahám lakóháza, és a Salzlachen-patak északi oldalán a "Kaiser"-féle keményítőgyár…”

Ez idáig szép, no’de holt volt ez a Gráner féle ház?
Tökre egyszerű, hát a Soroksári úton…nah’ja, dehát az bizony jó hosszú, a középkorban is hosszú volt a Soroksári út, hajdanában a mostani Kálvin térnél kezdődött a Soroksári utcza, a XIX. sz.-ban is jó hosszú volt, meg most is hosszú…
Hová eshetett tehát ez a Gráner féle ház?
No, akkor most balra fordulok, hogy elinduljak Pesterzsébet felé…Hát itt nagy emeletes házakat látok…minden régi eltűnt...nahát...
Hazamegyek, képeslapokat keresgélni, hol látható valahol, régi képeslapokon a Gráner ház?
Egyetlen képeslapot sem találok.

Ekkor hoppá, fogom magam és kinyitom a netet és...
és...rákattintok James blogjára, a Fal-Art-ra, ez a megoldás...
És meg van, itt egy nagyon jó Gráner cikk és így nézett ki 1935 körül Gráner Á. háza
http://fal-art.blogspot.com/2009/11/lakohaz-pusztan.html

No'de tényleg, nézve a régi térképeket, régi képeket, mikor épülhetett az adatok alapján, hol-honnét mérték ki az első erzsébetfalvai házat és hol lehetett ez a ház azon a hosszú Soroksári úton?

(folytatás a 2. részben)


Gubacsi Határcsárda története és kapcsolódó cikkek:

Gubacsi Határcsárda 1 http://fal-art.blogspot.com/2009/12/gubacsi-hatar-csarda.html

Gubacsi Határcsárda 2 http://fal-art.blogspot.com/2009/12/hatarcsarda-gubacsi-csarda.html

Gubacsi Határcsárda 3 http://fal-art.blogspot.com/2009/12/gubacsi-hatar-csarda3.html

Lővészárok, Isonzó 1917 http://fal-art.blogspot.com/2010/02/loveszarok-isonzo-1917.html

Egy fotó, és egy kiegészítés… http://fal-art.blogspot.com/2010/03/egy-foto-es-egy-kiegeszites.html

Dokumentum melléklet http://fal-art.blogspot.com/2010/03/dokumentum-melleklet.html


(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)

2011. március 10., csütörtök

Villa Rédeky (3.bef.r.)





Tehát Rédeky Villa, hogy hol is volt ez pontosan…A régi képeslap felirata szerinti Kossuthfalván, vagy mégsem ott pontosan, hanem Erzsébetfalván…?
Na’most az, hogy a Rédeky Család valóban lakott Erzsébetfalván…ez azonnal igazolható is.

Ugyanis van egy könyv, melyet Rédeky Alajos leszármazottja írt a családról, a könyv címe: „A Györgyi (Giergl) és Zámor család története”, írta: Dr. Györgyi Gézáné Zámor Magda (1907-1994), a könyv kiadásának kelte 1990.
http://www.kfki.hu/~mzimanyi/giergl/giergl-zamor-csaladtortenet-2005-08-20.pdf
Ebben a könyvben sokat olvashatunk Rédeky Alajosról, a családról, leszármazottakról, és természetesen többször említve van az erzsébetfalvai birtok is, ami egyébként ugye kezdetben 5 holdas volt.
Ebből a könyvből szeretnék néhány mondatot idézni:

„…Pesterzsébeti dédapám, Rédeky Alajos sokat mesélt fiatal éveiről, amikor a szabadságharc után Olaszországba ment és fiatal éveiben részt vett az olasz felszabadító harcokban; elbeszéléseiből Türr István és Garibaldi neve maradt meg emlékezetemben…
…dédapám személyéhez fűződik. Magyarszéki Rédeky Alajos volt a neve, a Redl névről magyarosított. Hosszú őszi estéken Garibaldi, Türr István, Kossuth Lajos neve került szóba…
…Amennyire visszaemlékezem az erzsébetfalvi régi házra, a nagy kertben töltött sok szép órára, a kis fenyőerdőre, a rózsaligetre, a kedves jó kutyákra, Sajóra és Vitézre, kora tavasztól késő őszig ez volt az én világom...”

Ebben a könyvben olvasható többek között az is, hogy "...az erzsébetfalvi villa utolsó maradványait 1926-ban adta el..." a család. A Rédeky Villa fképeslap fotón látszik a kb. 1882-es birtokvásárlás után megépült pár éves Villaépület a befutott növényzettel, és egy kis kertrészlet is látszik a háziakkal-személyzettel.
A Rédeky birtok a Nagy Sándor utcával párhuzamosan helyezkedett el az Erzsébetfalva oldalon. akkor Nagy Sándor utca 65. szám alatt. Határvonalai: balra az egykori Család utca ma már Szent Imre herceg utca, kb. észak felé párhuzamosan a mai Gimnázium irányába Botos Anna birtoka (Botosék Kölcsei Kende Kanutnak jó ismerősei voltak), jobbról a Szőlőhegy utca később Kende Kanuth utca, délen pedig a Nagy Sándor utca.
Nagy terület volt ez, 5 hold, ami kis magyar holdat számítva 5x1000 nöl = 5000 négyszögöl (!) kb. akkora, mint egy Kossuthfalvai komplett tömb birtokrész. (Nagy Sándor u-Lázár u-Desseffy u-Vécsei u.) Ha összehasonlítjuk azzal, hogy a szomszédos Kossuthfalván 300 nöles telkeket parcelláztak, akkor ebbe a Rédeky birtokba kb. 16 és fél Kossuthfalvai telek fért volna bele.
Kerestem ehhez térképeket és találtam olyan részleteket is, ahol a kertrészlet és a ház pontosan összetájolható a térképpel. Az ide betett térképeket szándékosan fordított alaphelyzetbe raktam, tehát lefelé van északi írány. A fordított alaphelyzet miatt jelöltem halványzöldes színnel a térképrészleteket. Tehát fordított pozíciójú, így ha az első részben berakott képeslap fotójával összenézzük a térképeket, kivehető a fotó készítés poziciójával megegyező helyzetű térképnézet, ezzel véleményem szerint a fotó pozíciója is pontosan igazolva van.
Konkrétan a ház alapterülete "2 m széles hosszús tornáccal" együtt 12+2=14 m x 24 m volt, összesen 336 m2 épület alapterület, hát bíz'ez komoly...
Az egyik berakott térképen látszik egy helyrajzi számos térképrészlet kb. az 1890-as évek tájáról, a többi térképrészlet pedig 1910-11-ből való, a térképeken látjuk a fotóval megegyező terület kialakítását, a képeslapfotó készítésének legkorábbi időpontja az adatok alapján 1884 lehet. A legfelső 2 térképrészlet külön helyről való, de vegyük úgy, hogy összetartozik, a felsőnek folytatása az alsó térképrészlet.
A mai színes képen látható (lásd a cikksorozat 2. részében), hogy hogyan néz ki most a volt Rédeky terület a Nagysándor József utcai frontról. Ennek felülnézeti képén látszik az udvaron egy hosszirányú igen régi épület, szerintem ezt még Rédekyék építhették, mert ez a régi térképeken is látszik, a mostani rendeltetését a hosszú épületnek nem ismerem, ha valaki tudja, kérem írja ide hozzászólásban.
Természetesen a ma Rédeky birtoka nagyon átváltozott, sok-sok telek is, utca is, és számos épület lett a helyén…
Javaslom, ha a környéken sétálunk, gondoljunk arra, hogy valamikor milyen csendes, erdős, nagy fenyőfás, kutyás, virágos, kerti asztalos, szép szőllőskertes kis birtok volt itt és ez a híres Magyarszéki Rédeky Alajos a híres Kossuth Lajos, Kölcsi Kende Kanut, Jókai Mór, Garibaldi tábornok és a többi híres ember jó ismerőse-kortársa volt…

(bejegy.: zoltanez-kiskiskosutis)

2011. február 26., szombat

Guyon, Erzsébetfalva, Kossuth Lajos utca











Nemrégiben írtam egy cikket a Kossuth Lajos utca elejéről, ott szerepelt a Kosuti 4. szám is, ahol valamikor gróf Guyon Edgár lakott, (a Guyon nevet, a PALLAS Nagy Lexikona 1893 és 1897 között adták ki, szerint ejtsd: gájen !!!!, esetleg franciásan gijon ) aki a híres Guyon tábornok fia volt. Az ember elmélázik, hát igen, Guyon Edgár, meg a Richárd, az 1848-as honvéd tábornok, aztán ennyi, és semmi más. Nagyon keveset hallunk a Guyon családról, pedig valamit azért illene tudni róluk...
Ezért iktattam be egy kis visszaemlékezést a Guyon családról, ki is volt a híres tábornok Guyon Richard és fia Guyon Edgár. Emlékeztetőül feltettem először is azt a Guyon Villa képet, ahol Guyon Edgár lakott az egykori Hitel Márton u. 4., később Kossuth Lajos utca 4. szám alatt, a térképes helyszínrajzokat és a kapcsolódó cikkelőzményt lásd:

Kossuth Lajos utca eleje (Első rész)

Azt tudjuk, hogy a Grassalkovich család örököseitől 1851-ben báró Sina György vásárolta meg Gubacsi-Pusztát, aztán belga bank, parcellázások és számos pesti polgár és közéleti személyiség vásárolt a területből. Így Hitel Márton nagyfuvaros, Jókai Mór író, Kölcsei Kende Kanut, Kölcsei Kende Kanut (első rész) aki Szeged kormánybiztosa volt az árvíz után majd országgyűlési képviselő, Török Flóris 48-as honvédszázados aki később pesti rendőr alkapitány lett, Szabó József pesti városházi hivatalnok, gróf Guyon Edgár az 1848-as Guyon Richard honvédtábornok fia, Suda János ügyvéd stb. többszáz hold területet vásároltak a homokbuckás pusztából. Az új tulajdonosok, akik később maguk is ideköltöztek, tovább parcellázták birtokaikat.
1. Nézzük meg először az apát, Guyon Richard-ot, ő jóval híresebb, róla sokkal többet lehet tudni.
Gróf Guyon-Debaufre Richárd 1813-ban született a délnyugat-angliai Bath városban francia hugenotta főnemesi családban. 1834-ben angol nemesi származású kadétként került az osztrák császári hadsereg 2. huszárezredébe, ahol hamar hadnagyi rangot szerzett. 1838-ban feleségül vette a huszárezred másodtulajdonosának, báró Splény Ignácnak, a nemesi testőrség lovassági tábornok parancsnokának leányát, báró Splényi Máriát. Guyon a házasság után az ezred segédtisztje lett, majd egy év múlva a honvédségből kilépett, felesége tanácsára Magyarországon telepedett le, 1848-ig Bars vármegyében (Felvidéken található, Esztergom vármegye felett) gazdálkodott.
A forradalom hírére 1848 nyarán csatlakozott a magyar honvédséghez és szeptember 15-én őrnagyi rangot kapott. Részt vett a Jellasics elleni harcokban; a pákozdi és schwechati csatákban tett bátorságára Kossuth Lajos felfigyelt, 1848. november 21-én ezredessé és a fel-dunai hadtest hadosztály-parancsnokává neveztette ki.
1849. február 5-én a 758 m magas Branyiszkó szorosnál-hágónál az áttörést már Görgey egyik legképzettebb tisztje az
angol Guyon Richard irányította, aki már ezredes. Ehhez lásd a színes Téli Hadjárat 1848/49 Felvidék térképrészletet, bejelölve rajta a branyiszkói csata helye. De Görgey nem értett egyet Guyon önálló megbízatásával, ellentét lett a két tiszt között, ez később nehézségeket okozott a szabadságharc felső vezetésében. Később tábornoki rangban részt vett Komárom felszabadításában, de Görgey az ellentétek miatt félre állította. Ezután a délvidéki fronton aratta a szabadságharc (egyik) utolsó győzelmét Kishegyes mellett.
A színes rajzos-festett képen gróf Guyon Richárd honvéd tábornok látható.
A temesvári csatavesztés után Guyon Richard 1849 augusztus 18-án Törökországba emigrált, ahol Kossuth Lajos Vidinben 1849 október 28-án altábornaggyá léptette elő. A török hadsereg altábornagya lett, majd a krími háborúban az ázsiai török hadsereg főparancsnoka. Új hazájában áttért az iszlám hitre, a török hadsereg tábornoka Kursid (Hursid) pasa néven lett. Törökországban néhány sikeres csata után az 1854-es kürükderei csatát elvesztette a török csapatok rossz állapota és a török tisztek alkalmatlansága miatt. Ezt a csatavesztést a török sereg főparancsnoka Zerif pasa „Guyon számlájára" írta és bevádolta őt a nevelőapjánál, a török hadügyminiszternél. A hadügyminiszter vizsgálatot indított és úgy tűnt, hogy Guyon javára ítélnek. Ezt ünnepelte volna Guyon, azaz Kursid pasa a baráti társaságával. Guyon kedvenc süteményét tálalták fel, a társaság összes tagja rosszul lett. Guyon másnap meghalt, tehát megmérgezték az étellel Konstantinápoly-ban (Isztambul) 1856. október 11-én. Ez volt Zerif pasa bosszúja, bár az ominózus csata elvesztéséért nem Guyon volt a hibás.
A Pallas Nagy Lexikona (tehát 1893...97) szerint: "...neje szül. Splényi Mária bárónő... férjét bolyongásaiban hűen elkisérte. Két fia a francia hadseregben szolgál. "
Guyon Richard Isztambulban a Haydarpasa angol katonai temetőben nyugszik, sírfelirata magyarul van, (a helyesírási hibák nem véletlenek, az eredeti sírfeliraton így van írva), a felirat szövege:

Itt nyugszik
GUYON RICHARD
GRÓF
Török Fő Tábornok
Frankhon ivadéka
Angolhon szülöttje
Magyarhon Vitézze
Meghalt October 11-én 1856.
Élete 44. évében

A Pallas Nagy Lexikona szerint Neje szül. Splényi Mária bárónő volt (megh. Párisban 1869 szept. 8.), férjét bolyongásaiban hűen elkisérte. Két fia a francia hadseregben szolgálszerint rnok és

2. Guyon Edgár, pontosan gróf Guyon Edgár 1847-ben született, a híres gróf Guyon Richárd tábornok és báró Splényi Mária fia. A Puszta-Gubacsi parcellázott telkekből kb. 1868-ban telket vásárolt. Feltehetően ő is mint új tulajdonos egy idő után maga is ide költözött, a Kossuth Lajos utcában villaházat is épített, mégpedig a későbbi Kossuth Lajos utca 4. szám alatt.
Az 1891. október 4-i Vasárnapi Újságban megjelent, hogy az 1849-49 szabadságharccal kapcsolatos kiállításra Guyon Edgar elküldte édesapja tábornoki egyenruháját, Guyon Edgar abban az évben borsodmegyei birtokán lakott.
Sokkal többet sajnos Guyon Edgarról nem lehetett találni és nyilván közelről sem lehetett olyan híres mint tábornok édesatyja.
Olyat találtam még a neten, hogy pl. volt egy jó ismerőse, egy Moskovitz(cs) Móricz(Mózes) közúti (vasúti) kalauz, aki a dokumentumok szerint Guyon házmestere volt, az ő ügyében több alkalommal írt Guyon levelet a Közúti Forgalmi cég Igazgatóságának forgalmi főnökéhez. A levelek időpontjai: 1909 márc. 22, 1909. június 4, 1911. okt. 11-én. Az 1911 évi levélnek a gróf Guyon Edgar kézírásos másolati példánya látható, a levél keltezése „Erzsébetfalva 1911 okt. 11.”; aláírás Gr. Güyon Edgár (Güyon !!).
A neten találtam egy olyan bejegyzést is, hogy „1926.06.11.-54. Állandó segély engedélyezése gróf Guyon Richárd 1848/49-es honvédtábornok fia, Edgár részére”, így feltehetően azért különösebben jó módban ekkor már nem élhetett.
1930-ban halt meg, sírja a Kerepesi úti temető 34. Parcellájában találgató, „Guyon Edgár, gróf: 34-8-28” parcellaszám alatt.

Legyünk büszkék arra, hogy ennek a híres családnak is volt közük Pesterzsébetünkhöz.

(bejegy: Zoltan-kiskiskosutis)

2011. február 21., hétfő

Villa Rédeky (2.r.)








A Rédeky Villa történetet folytatjuk, mely tehát Erzsébetfalván a Nagy Sándor utcában volt található.
Volt egyszer egy derék ember, Magyarszéki Rédeky (Redl) Alajos, aki 1834-ben született, eredetileg pécsi lakos volt, és az 1848-as szabadságharc után Olaszországba ment, így lett garibaldista tiszt. Életében összesen több mint 8 évig volt katona, alhadnagy-hadnagy-főhadnagyi rangban. Redl Alajos a magyar szabadságharc után tehát Olaszországba ment és 1859-62-ben a Bach korszak alatt a 38. és 39. sz. Don Miguel regimentben (gyalogezrednél) harcolt az olasz szabadságért. Ennek a szabadságharcnak egyik legfőbb irányítója a híres Josef Garibaldi olasz tábornok volt.
Az olasz szabadságharc után 1862-ben visszatért Pécsre, ekkor magyarosította a Redl nevet Rédeky-re. 1871-ben megnősült, felesége Vass Erzsébet és 1882-ben Erzsébetfalván a Sina báró által felparcellázott Simonyi óbester-féle elkobzott birtokból vett egy telket, s ott telepedett le. Pont amikor Erzsébetfalván megvette az 5 holdnyi területet, milyen furcsa a sors, pont ebben az évben, tehát 1882-ben húnyta le szemét örökre Garibaldi tábornok, akinek emlékét Rédeky Alajos soha nem szűnő lelkesedéssel őrizte 1915-ben bekövetkezett haláláig 81 éves korában.
Rédeky Alajos tehát 1882-ben vette az akkor még feltehetően csak kiparcellázott 5 hold telket-területet, ahol építkeztek, fákat, növényeket ültettek, szép kertet alakítottak ki, mely az első részben látott képeslapon is látható. A Rédeky család 1905-1912 részben bent Pesten is lakott és a család tavasztól őszig Erzsébetfalván nyaralt.
De a család fokozatosan adott el a birtokukból birtokrészt az anyagi helyzetüktől függően.
Az erzsébetfalvi villa utolsó maradványait
1926-ban adták el.
Rédeky Alajos 33 évig, ill a Rédeky család ill. leszármazottjai összesen44 évig lakták a Rédeky birtok bizonyos területrészeit.

Jelen cikkhez mellékelve lett Rédeky Alajos 1884-ben készített végrendelete, melyet James küldött, a netről lett levéve. A végrendeletet Ökröss Bálint a híres budapesti királyi közjegyző készítette 1884-ben, aki a Budapesti Királyi Közjegyzői Kamara alapító tagja és elnöke. http://www.mokk.hu/index.php?menuid=58
Mellékelve lett „tekon” Gyulától is egy régi hírdetés is a Rédeky területrészekről.
(köszönöm James és tekon)
A hírdetésen az árak még az 1890-es évekből Frt-ban, és alul olvasható:
"Nagyságos Rédeky Kastély"

A napjainkban látott színes képen pedig az a Nagysándor József utcai rész látható, amely területrész táján kb. a Rédeky Villa volt valamikor, na de hogyan, hogy jön ez össze az első részben látott képeslapképpel... Villa Rédeky (első rész)


A következőkben részletezzük tehát a pontos területet...a Nagy Sándor utcában hol is volt ez a Rédeky Villa...

(folytatás a 3. befejező részben.)

(bejegy: Zoltan-kiskiskosutis)

2011. február 9., szerda

Pesterzsébeti kisiparosok, kiskereskedők állammal és állam nélkül. (Az előadásról)





2011. február 08-án, kedden délután 5 órai kezdettel a Helytörténeti Klub Pesterzsébet szervezésében a Csili Vízvári László Termében (XX., Baross u. 55.), Béládi Olívia tartott előadást, az előadás címe:
"Pesterzsébeti kisiparosok, kiskereskedők állammal és állam nélkül"
Az előadást Kökény Sándorné Kalmár Veronika, a HELYTÖRTÉNETI KLUB PESTERZSÉBET vezetője nyitotta meg, a tőle mindig megszokott nyugodt hangján és mutatta be az előadót.
Az előadó részletesen ismertette néhány főbb erzsébeti vállalkozó tevékenységét, többek között pl. a Gönczy, Lonszky, Kápolnási kisiparos-kereskedő cégekről is beszélt. Az egyik színes képen látszik a Kiskosuti-ban még létező néhány kisbolt, köztük a még ma is működő "Lonszky Vendel Férfiszabóság", valamint a szabóság belső részéből az előadáson látott egyik kivetített fotót látjuk.
A Lonszky pékségről James36 is írt 2008-ban a "Pesterzsébet a hazám" topic-ban az 1856 hozzászólásnál, egykori fotóval is mellékelve. Azon az oldalon az 1846 hozzászólásnál a Kun cukrászdáról is van bejegyzés és fotó, lásd a linket:
http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:4Gi_2XN-glMJ:forum.index.hu/Article/showArticle%3Ft%3D9025417%26go%3D75580592%26p%3D1+lonszky&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a&source=www.google.hu
Az előadáson az előadó Béládi Olívia rendkívül részletesen és komoly szaktudással, jól felkészülten adta elő az erzsébeti kisiparosok és kereskedők fejlődését az 1900-as évek elején, látható az egyik projektoros vetített képen az "Iparindítások száma 1901-1927" között.
Az egyik képen az asztalnál előadás közben Béládi Olívia jobb oldalt látható. Az előadó elmondta, hogy aztán a kisiparosok tevékenysége hogyan hanyatlott vissza nagymértékben főként az 1950-es években. Meggyőzően hiteles adatokkal és táblázatokkal mutatta be az évtizedek alatti nehézségeket. Az előadótól sok érdekes új dolgot tudtunk meg, az előadásához érzékelhetően igen sok személyes beszélgetést is kezdeményezett, valamint jelentős levéltári kutatómunkát is végzett, többek között elmondta azt is, hogy a FalArt blogot is rendszeresen szokta tanulmányozni, onnét is gyűjtött anyagokat: http://fal-art.blogspot.com/

Ez a helytörténeti előadás is jó volt, mely mindig jellemzi a Klub előadásait, köszönjük

(bejegy: Zoltan-kiskiskosutis)

2011. február 6., vasárnap

HELYTÖRTÉNETI KLUB PESTERZSÉBET 2011.év I.félév program

HELYTÖRTÉNETI KLUB PESTERZSÉBET
2011. év I. féléves programja