Erzsébetfalvának az első lakóháza

Erzsébetfalvának az első lakóháza.

A Határ út és a Soroksári út sarkán látunk napjainkban egy ÖMV benzinkutat. Ennek a helyén már a török időkben 1550-től ott volt a Gubacsi Határcsárda, amikor még Erzsébetfalvának se híre, se hamva nem volt. 
A Határcsárdát anyai ágról kossuthfalvi és erzsébetfalvi őseim üzemeltették 1850-1924 között.

A Gubacsi Határcsárda több száz éven keresztül itt állt a kies homokos-buckás pusztában és semmilyen ház nem volt a környéken.

Amikor 1686-ban a törökök elmentek, majdnem kétszáz év múlva alakult ki itt Erzsébetfalva, aztán Pesterzsébet ahol most élünk. De hol volt itt az első lakóház? Menjünk vissza az 1850-es évbe, amikor még tartott a híres Watthai-féle birtokper. Ekkor Gubacspuszta egy részét, a Gubacsi szigetet 1850-ben visszanyerték a Watthaiak.

Ezt a részt 1851-ben Soroksár lakói vásárolták meg. Ezt írja egy régi erzsébeti tudóskönyv:
„…Gubacspusztának mintegy 50 hold területét - a Soroksári út mentén a határcsárdától kiindulva (értsd:Gubacsi Határcsárda) - 1851-ben házhelyekre parcellázták. Ezekből 1868-ig mindössze kettő épült be, az út mellett Gráner Ábrahám lakóháza és a Salzlachen-patak északi oldalán a "Kaiser"-féle keményítőgyár…”

De hol volt ez a Gráner-féle ház? Egyszerű, hát a Soroksári úton…Nah’ja, a Soroksári út bizony jó hosszú. A középkorban is hosszú volt a Soroksári út, hajdanában a mostani Kálvin térnél kezdődött a Soroksári utcza, aztán a XIX. sz.-ban is jó hosszú volt...

A Gráner ház és a Kaiser Vegyi Gyár 1851 és 1868 között épültek. 

Az nincs megírva sem a könyvekben, sem a neten és a helyszínen sincs semmiféle tábla, hogy itt és itt a Soroksári út ennyi és ennyi szám alatt épült-állt Erzsébetfalva-Pesterzsébet első lakóháza, Gráner Ábrahám lakóháza...

Néztem az térképeket: 1837, 1866, 1860, 1854, 1852, 1879, 1880…és most nézem, amit 1866 áprilisban készített a Vár Mérnöki Hivatal által Pesten, Inczel György és Schleiffer Nándor építész és térképész.

Látszik, hogy a „Pest-Gubacs 1738” határkőhöz és a Gubacsi Határcsárdához, mint alapvetően figyelembe vehető tájoláshoz  jelölték ki és tájolták be a Kaiser-féle Keményítőgyárat.
A térképeken látható egy másik épület is az egykori Soroksári úthoz közel jelölve, ez kellett hogy legyen Gráner Ábrahám lakóháza. A "Ház" a térképen Salzlachen-Krombacher-Erzsébet pataktól vissza kicsit a Gubacsi Határcsárda irányába a dombok között Pest felé látszik.

Összevetve a térképeket, ezek alapján 1852-től kezdve az alábbiakat tudtam megállapítani:

Gráner Ábrahám lakóháza 1852-es térképen még nincs rajta, de az 1854-es barnás színű térképen már gyengén láthatóan szerepel, az 1860-as szép többszínű térképen pedig gyönyörűen látszik. 
A térképek és évszámok,  valamint a történeti leírásokat figyelembe véve az összevetések alapján tehát Gráner Ábrahám lakóháza nagy valószínűséggel 1854-ben épülhetett és valahol itt a Soroksári útnak viszonylag az elején építették. Feltehetően kb. 1851 táján Gráner Ábrahám és családja idejött a későbbi Erzsébetfalvára. Alkalmas helyet találva nyilván a sok homokbucka mellett kimérette telkét a Gubacsi Határcsárda és az épülő Kaiser Keményítőgyár viszonylagos közelségében és felépítette házát.

Megállapítható, hogy a későbbi Gyár utca és a János utca, még pontosabban véve a Gyár utca és a Salzlachen patak (Krombacher patak) (Erzsébet ér) között állt tehát Gráner Ábrahám egykori 1854-ben épült lakóháza, mely a Pestszenterzsébet könyv szerinti fotón 1936-ban is még állt a Soroksári úton. 

Ha elővesszük a „Pestszenterzsébet…” 1936-os Chikán tudóskönyvet, az első Községháza építésénél (a mai  Nagy-Kosuti-ban lévő Gimnázium helyén volt az akkori nevén Fő utcában, később Hitel Márton halálakor Hitel Márton utca lett, aztán Kossuth Lajos utca lett a neve), akkor megtudhatjuk, hogy a Községháza Építő Bizottsága emléktáblát helyezett el a Községháza falába. A könyvben megemlítik a Gráner-ek egy másik tagjának a nevét, bizonyos Gráner Rezső nevét, aki 1881-től Erzsébetfalva előljárósági tagja lett.

Az ismeretek alapján a Gráner-ek többségében mindig is kereskedőfamíliák voltak és részt vettek a kialakuló Erzsébetfalva fejlesztésében. Nyilván így kapcsolódtak be az említett Községháza közadakozás gyűjtésébe is, mely 1882 május 7-től augusztus 1-ig tartott.

Ebben a könyvben megtalálhatjuk ezt is, hogy:

„…25 forinton felüli adakozók és gyűjtők: Erzsébet királyné… Gráner Ábrahám… Gubacsi Téglagyár rt … Suda János…”

Egyértelmű tehát, hogy Pesterzsébet első lakóháza Gráner Ábrahám lakóháza volt, sőt Gráner Sándor-nak még róla elnevezett "Gráner telep"-e is volt a Határ út környékén…

Mindenképpen jelentős, hogy a Gráner-eknek több szerepük is volt Erzsébetfalva kialakulásában és fejlesztésében.

Tehát hol lehetett a Gráner Ház a Soroksári úton. A számozás alapján a Soroksári út 6. szám (a, b) alatt lehetett véleményem szerint a „Ház”. Azonban a számokat illetően a térképeken is látszik, hogy a Soroksári utat az 1900-as évek elején átszámozták. Még régebbi Soroksári út számozás szerint ez volt Soroksári út 4. és 5. szám is … Egy stabil házszám van, mely a Soroksári út 6. szám, de azon az 1910-es térkép szerint 2 ház található.
Feltételezésem szerint a telek Határ út felé eső részén lehetett az eredeti Gráner Ház, tehát a telek bal szárnyán épült az 1854-es "Ház".
A rajzok azt mutatják, hogy a telek jobboldalán, amikor már gazdagabbak voltak, akkor épülhetett egy másik Ház, ami már főként üzleti célokat szolgált.
Egy 1964-es térképen a Dózsa György út, Ónodi utca, Baross utca, Ságvári Endre utca által határolt területen van a 170634 (Soroksári út 6.a) és 170635 Hrsz. (Soroksári út 6.b), tehát ezek lehettek Gráner Ábrahám házai.

Egy mai fotón látszik, hogy az a terület, ahol Gráner Ábrahám lakóháza volt, hogy alakult át a városrekonstrukció után. 
Sajnos emlékeztető tábla nem mutatja, hogy itt volt valamikor 1854-től a városrekonstrukcióig Erzsébetfalva első lakóháza. 
Az utókor már csak ilyen....

Kb. ez az a terület, ahol felépítették 1854-ben Erzsébetfalva első lakóházát, Gráner Ábrahám házát. 

(cikket írta: Ettvel Zoltán)

Településünk első iskolája (Óváry Gábor előadása, 2.r.)

2015. április 28-án a Csili Vízvári László termében a Pesterzsébeti Városvédők a település első iskolájáról vetített képes előadást tartottak. Az előadó Óváry Gábor volt, a Budapesti Városvédő Egyesület pesterzsébeti csoport vezetője. A vetített képes előadás „Településünk első iskolája” címmel került feldolgozásra. A közel 140 éves történetben nem csak az iskola, hanem a település fejlődése is bemutatásra került. 

A téma nem csak az Iskola utcai általános iskola, valamint az Ady Endre Általános Iskola, továbbá a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola korábbi és jelenlegi tanulóit és tanárait érintette, hanem mindazokat, akik ennek a 137 éves történetnek a részleteit kevésbé tudták követni.

1878-ban Erzsébetfalván felépült a telep első állami iskolája. Az első iskola utcáját "Iskola utcának" nevezték el. Az iskola két tanteremből állt, és két tanító irányításával dolgozott. 

Az Iskola utcai épület 1900-ban új épülettel bővült, melynek bejárata az Erzsébet (ma Ady Endre) utcáról volt megközelíthető.

Az előadást megnyitotta és levezette Ettvel Zoltán a  
Budapesti Városvédő Egyesület küldötte 

Az előadó Óváry Gábor volt, a 
Budapesti Városvédő Egyesület Pesterzsébeti csoport vezetője

A hallgatóság 

Felül az új, alul a régi épület

A régi épület makettje is vetítetten bemutatásra került

Az Erzsébet utcai (Ady Endre utcai) épület

Óváry Gábor előadását tartja 

Régi tantermi fotók

A Lajtha László Zeneiskola történetében megjelent egy mecénás. Viszonozva a jóságos tettet, az iskola egyik belső udvarát, a mecénásról "Juhász-kert„ -nek nevezték el. 
Az iskola falára 2009-ben művészi alkotás is került.

Az alapítást egy emléktábla tanúsítja

Szép villaházak épültek az iskola körül, 
 sajnos a városrekonstrukciónál több értékes épület az 
iskola oldalán is lebontásra került

Az Ady Endre utca 98. számmal jelzett épületbe 2001-ben a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola költözött.

Óváry Gábor előadását tartja

Nézet napjainkban az Ady Endre utca felől

Köszönjük Gách József tanár úr!

A hallgatóságnak nagyon tetszett Óváry Gábor érdekes, kiváló    előadása, köszönjük Gábor!                                                                                                                                                          (Összeállította Ettvel Zoltán, fotók-képek 
Óváry Gábor, Ferles Tibor és Ettvel Zoltán)

Településünk első iskolája (Óváry Gábor előadása,1.r.)

A Pesterzsébeti Városvédők következő előadása 

2015. április 28-án 17 órai kezdettel lesz a 

Csili Művelődési Központ 

Vízvári László termében.

Előadó: Óváry Gábor

A vetített képes előadás

 „Településünk első iskolája” 

címmel került feldolgozásra. 

A téma nem csak az Iskola utcai általános iskola, valamint az Ady Endre Általános Iskola, továbbá a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola korábbi és jelenlegi tanulóit, tanárait érinti, hanem mindazokat, akik ennek a 137 éves történetnek a részleteit kevésbé tudták követni.

Egy korábbi egyik előadásomban érintettem ezt az iskolát, de ott a téma miatt csak az építési év említése volt szükséges, ezt a diát itt előzetesen bemutatom az én akkori előadásomból. 

Óváry Gábor előadásában nyilván ennél sokkal többről lesz szó...

(összeállította. Ettvel Zoltán)

"A Pesterzsébeti Városvédők múltja és jövője". Óváry Gábor előadása (2.r.)

"A Pesterzsébeti Városvédők múltja és jövője". Óváry Gábor előadása 2015 április 14-én a Csiliben (2.r.). 

Az előadást Kökényné Kalmár Veronika, a Csili Helytörténeti Klub vezetője nyitotta meg és vezette le.

Ráday Mihály szerkesztésében 1981-ben egy helytörténeti kutatásokkal foglalkozó, népszerű televíziós sorozat indult „Unokáink sem fogják látni” címmel. 

A népszerű sorozat hatására kialakult egy olyan csoport, amely elhatározta, hogy megszervezi a fővárost szerető és cselekvésre kész polgárok összefogását. Ennek jegyében Fővárosi Tanács Váci utcai dísztermében, 1983 május 5-én megalakult a Budapesti Városvédő Egyesület.

Pesterzsébeten a helytörténet és a hagyományőrzés szimpatizánsai a Budapesti Városvédő Egyesület az önkormányzat, a Pesterzsébeti Múzeum és a Csili Művelődési Központ támogatásával 15 fővel, 2004. május 19-én megalakult a Pesterzsébeti Múzeum Baráti Köre, a Budapesti Városvédő Egyesület Pesterzsébeti Helytörténeti Csoportja, azaz a Pesterzsébeti Városvédők.

A Pesterzsébeti Városvédők első összejövetele 2004. június 3-án volt, ekkor került sor a csoportvezető megválasztásra, aki Árki Sándorné Kápolnási Magdolna lett és 2011. március 1-ig vezette a csoport munkáját. Ez az időszak a nagy sikerek és nagy erkölcsi- és anyagi támogatások időszaka volt, amelyben az önkormányzat és a Pesterzsébeti Múzeum, valamint a XX. kerületi templomok kiadványával a BVE is jelentős segítséget nyújtott.

Azóta minden megváltozott, a Csili szervezésében, Kökény Sándorné Kalmár Veronika vezetésével 2008-tól Helytörténeti klub jött létre, így leszűkült a városvédők mozgástere, valamint 2011-óta megszűnt a kapcsolat a városvédők és a Pesterzsébeti Múzeum között és a korábbi támogatások is elmaradtak.

A következő időszakot Molnár Éva vezette, megszűnt a támogatás minden formája, a csoport közel két évig sem termet sem technikát nem kapott, sőt a Ráday Mihály által vezetett BVE is elvesztette az eddigi állami támogatását, ezért a tagok által befizetendő tagdíj drasztikusan megemelkedett. A változást a tagság és a szimpatizánsok többsége nem tudta és akarta követni, ezért a rendezvények látogatottsága lecsökkent. A 2011-12 években három kiemelkedő rendezvényt sikerült szervezni, ilyen volt pl. a Temetői séta.

Épületlátogató séta,

előadás a Pesterzsébeti Evangélikus Egyházközség vetítőtermében.

2013-tól a Pesterzsébeti Városvédőknél Óváry Gábor és Ettvel Zoltán személyében kettős vezetés valósult meg. A városvédő csoport visszanyerte tekintélyét, de a jobb anyagi helyzetben lévő kulturális intézmények és civil szervezetek vendégcsalogató protokolláris rendezvényei elvonták a figyelmet a városvédelemről.

Az utóbbi időszak legkiemelkedőbb eseménynek azt tartjuk, hogy 2013. november 8-án az általános- és középiskolák, valamint a kerület vezetői és képviselői, továbbá a civil szervezetek részt vettek a Pesterzsébet, Kende Kanuth utca 65/B. számú épület emléktábla avatásán. Ebben az épületben élt és dolgozott Gaál Imre festőművész. 

A Pesterzsébeti Városvédők abban érdekeltek, hogy a családok, gyermekeink és unokáink számára maradandó emlékeket szolgáltassunk a tudományosan felépített előadásokkal, emléktáblákkal, Temetői- és Épületlátogató sétákkal és a Pesterzsébetről, illetve Óváry Arthurról szóló filmet is a maradandó értékek kategóriájába soroljuk, amely évtizedek múlva is megtekinthető lesz.

A jövő szempontjából fontosnak tartjuk tevékenységünk népszerűsítését, a tagok és a szimpatizánsok számának növelését és mind ezt a település történelmi, építészeti, természeti értékeinek feltárása, gyarapítása és megóvása érdekében.

A távolabbi jövő: részvétel az Integrál Településfejlesztési Stratégia kialakításában és a Duna-parti rekonstrukció támogatása, csónakházak, sétány, termálfürdő és strand.

Szeretnénk, ha beteljesülne a Szabótelepi Református Egyházközség törekvése és több mint 70 év után a hívek új, Makovecz stílusú épületbe költözhetnének.

(Cikkszöveg Óváry Gábor, képek-fotók Óváry Gábor és Ettvel Zoltán, összeállította Ettvel Zoltán)