Erzsébetfalvának az első lakóháza

Erzsébetfalvának az első lakóháza.

A Határ út és a Soroksári út sarkán látunk napjainkban egy ÖMV benzinkutat. Ennek a helyén már a török időkben 1550-től ott volt a Gubacsi Határcsárda, amikor még Erzsébetfalvának se híre, se hamva nem volt. 
A Határcsárdát anyai ágról kossuthfalvi és erzsébetfalvi őseim üzemeltették 1850-1924 között.

A Gubacsi Határcsárda több száz éven keresztül itt állt a kies homokos-buckás pusztában és semmilyen ház nem volt a környéken.

Amikor 1686-ban a törökök elmentek, majdnem kétszáz év múlva alakult ki itt Erzsébetfalva, aztán Pesterzsébet ahol most élünk. De hol volt itt az első lakóház? Menjünk vissza az 1850-es évbe, amikor még tartott a híres Watthai-féle birtokper. Ekkor Gubacspuszta egy részét, a Gubacsi szigetet 1850-ben visszanyerték a Watthaiak.

Ezt a részt 1851-ben Soroksár lakói vásárolták meg. Ezt írja egy régi erzsébeti tudóskönyv:
„…Gubacspusztának mintegy 50 hold területét - a Soroksári út mentén a határcsárdától kiindulva (értsd:Gubacsi Határcsárda) - 1851-ben házhelyekre parcellázták. Ezekből 1868-ig mindössze kettő épült be, az út mellett Gráner Ábrahám lakóháza és a Salzlachen-patak északi oldalán a "Kaiser"-féle keményítőgyár…”

De hol volt ez a Gráner-féle ház? Egyszerű, hát a Soroksári úton…Nah’ja, a Soroksári út bizony jó hosszú. A középkorban is hosszú volt a Soroksári út, hajdanában a mostani Kálvin térnél kezdődött a Soroksári utcza, aztán a XIX. sz.-ban is jó hosszú volt...

A Gráner ház és a Kaiser Vegyi Gyár 1851 és 1868 között épültek. 

Az nincs megírva sem a könyvekben, sem a neten és a helyszínen sincs semmiféle tábla, hogy itt és itt a Soroksári út ennyi és ennyi szám alatt épült-állt Erzsébetfalva-Pesterzsébet első lakóháza, Gráner Ábrahám lakóháza...

Néztem az térképeket: 1837, 1866, 1860, 1854, 1852, 1879, 1880…és most nézem, amit 1866 áprilisban készített a Vár Mérnöki Hivatal által Pesten, Inczel György és Schleiffer Nándor építész és térképész.

Látszik, hogy a „Pest-Gubacs 1738” határkőhöz és a Gubacsi Határcsárdához, mint alapvetően figyelembe vehető tájoláshoz  jelölték ki és tájolták be a Kaiser-féle Keményítőgyárat.
A térképeken látható egy másik épület is az egykori Soroksári úthoz közel jelölve, ez kellett hogy legyen Gráner Ábrahám lakóháza. A "Ház" a térképen Salzlachen-Krombacher-Erzsébet pataktól vissza kicsit a Gubacsi Határcsárda irányába a dombok között Pest felé látszik.

Összevetve a térképeket, ezek alapján 1852-től kezdve az alábbiakat tudtam megállapítani:

Gráner Ábrahám lakóháza 1852-es térképen még nincs rajta, de az 1854-es barnás színű térképen már gyengén láthatóan szerepel, az 1860-as szép többszínű térképen pedig gyönyörűen látszik. 
A térképek és évszámok,  valamint a történeti leírásokat figyelembe véve az összevetések alapján tehát Gráner Ábrahám lakóháza nagy valószínűséggel 1854-ben épülhetett és valahol itt a Soroksári útnak viszonylag az elején építették. Feltehetően kb. 1851 táján Gráner Ábrahám és családja idejött a későbbi Erzsébetfalvára. Alkalmas helyet találva nyilván a sok homokbucka mellett kimérette telkét a Gubacsi Határcsárda és az épülő Kaiser Keményítőgyár viszonylagos közelségében és felépítette házát.

Megállapítható, hogy a későbbi Gyár utca és a János utca, még pontosabban véve a Gyár utca és a Salzlachen patak (Krombacher patak) (Erzsébet ér) között állt tehát Gráner Ábrahám egykori 1854-ben épült lakóháza, mely a Pestszenterzsébet könyv szerinti fotón 1936-ban is még állt a Soroksári úton. 

Ha elővesszük a „Pestszenterzsébet…” 1936-os Chikán tudóskönyvet, az első Községháza építésénél (a mai  Nagy-Kosuti-ban lévő Gimnázium helyén volt az akkori nevén Fő utcában, később Hitel Márton halálakor Hitel Márton utca lett, aztán Kossuth Lajos utca lett a neve), akkor megtudhatjuk, hogy a Községháza Építő Bizottsága emléktáblát helyezett el a Községháza falába. A könyvben megemlítik a Gráner-ek egy másik tagjának a nevét, bizonyos Gráner Rezső nevét, aki 1881-től Erzsébetfalva előljárósági tagja lett.

Az ismeretek alapján a Gráner-ek többségében mindig is kereskedőfamíliák voltak és részt vettek a kialakuló Erzsébetfalva fejlesztésében. Nyilván így kapcsolódtak be az említett Községháza közadakozás gyűjtésébe is, mely 1882 május 7-től augusztus 1-ig tartott.

Ebben a könyvben megtalálhatjuk ezt is, hogy:

„…25 forinton felüli adakozók és gyűjtők: Erzsébet királyné… Gráner Ábrahám… Gubacsi Téglagyár rt … Suda János…”

Egyértelmű tehát, hogy Pesterzsébet első lakóháza Gráner Ábrahám lakóháza volt, sőt Gráner Sándor-nak még róla elnevezett "Gráner telep"-e is volt a Határ út környékén…

Mindenképpen jelentős, hogy a Gráner-eknek több szerepük is volt Erzsébetfalva kialakulásában és fejlesztésében.

Tehát hol lehetett a Gráner Ház a Soroksári úton. A számozás alapján a Soroksári út 6. szám (a, b) alatt lehetett véleményem szerint a „Ház”. Azonban a számokat illetően a térképeken is látszik, hogy a Soroksári utat az 1900-as évek elején átszámozták. Még régebbi Soroksári út számozás szerint ez volt Soroksári út 4. és 5. szám is … Egy stabil házszám van, mely a Soroksári út 6. szám, de azon az 1910-es térkép szerint 2 ház található.
Feltételezésem szerint a telek Határ út felé eső részén lehetett az eredeti Gráner Ház, tehát a telek bal szárnyán épült az 1854-es "Ház".
A rajzok azt mutatják, hogy a telek jobboldalán, amikor már gazdagabbak voltak, akkor épülhetett egy másik Ház, ami már főként üzleti célokat szolgált.
Egy 1964-es térképen a Dózsa György út, Ónodi utca, Baross utca, Ságvári Endre utca által határolt területen van a 170634 (Soroksári út 6.a) és 170635 Hrsz. (Soroksári út 6.b), tehát ezek lehettek Gráner Ábrahám házai.

Egy mai fotón látszik, hogy az a terület, ahol Gráner Ábrahám lakóháza volt, hogy alakult át a városrekonstrukció után. 
Sajnos emlékeztető tábla nem mutatja, hogy itt volt valamikor 1854-től a városrekonstrukcióig Erzsébetfalva első lakóháza. 
Az utókor már csak ilyen....

Kb. ez az a terület, ahol felépítették 1854-ben Erzsébetfalva első lakóházát, Gráner Ábrahám házát. 

(cikket írta: Ettvel Zoltán)