Beszélgetés Pesterzsébet tereinek és szobrainak védelméről (1.r.meghívó)

Beszélgetés Pesterzsébet tereinek és szobrainak védelméről, 

2013 május 28-i előadásra meghívás

Budapesti Városépítő Egyesület Pesterzsébeti csoport meghívója

Pesterzsébeti Múzeum meghívója

(Folytatás a 2. részben)

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

Szabó-telep története (1870)-1895-1945 (2.r.előad.)

A Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébet szervezésében 2013 május 14-én  kedden 17 órai kezdettel vetített képes előadást tartott Ettvel Zoltán a Csili Vízvári László Termében Szabó-telep történetéről.
 

Nem szokás, hogy valaki a saját előadásáról írjon cikket, de azért az előadás alapján néhány szemelvényt bemutatok Szabó-telep történetéből.  

Az előadás közben fotók is készültek, melyeket  james36 készített. Köszönöm james!

Kökény Sándorné Kalmár Veronika a Helytörténeti klub vezetője megnyitja az előadást, háttérben az előadó.

1836-ban még a Szabó-telep területe így nézett ki,...tavas, mocsaras, lápos terület nagy erdőségekke. (Képiesen mondva a 12 órától 3 óráig menő út a mai Nagykőrösi út részlete)

A képen Szabó-telep eredeti ősterületét látjuk, mai utcanév elnevezésekkel a határai: Nagykőrösi út - Magyar utca - Mártírok útja - Nagysándor József utca

Szabó József birtokát, a Szabó-tanyát 1894-95-ben pestiek keresik fel parcellázás céljából, nemsokára a parcellázás elkezdődik.

A fenti kép az előadáson vetítés közben...

Az, hogy Szabó József  hogy jutott hozzá a 104-105 holdas birtokhoz...erről 2 változat ismeretes: 
1. 1868-ban a nyilvános Erzsébetfalva árverésen vette. 
2. 1852-ben Édesapjától kapta ajándékba.  
A képen a Szabó-telep Jézus Szíve Plébániatemplom.

1882 évi térkép a mai Pesterzsébet birtokviszonyairól, 
Szabó József birtoka a 10. pozíciószámmal látható.

 (a cikksorozat folytatása a 3. részben) 

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

Szabó-telep története (1870)-1895-1945 (1.r. előad.)

 

  

(Előadásra meghívás)

Az előadás részletezése a cikksorozat 2. részében kezdődik! 

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

Feszület és Kis-Burma

Feszület és Kis-Burma
Ha a Határ úton megyünk a Mártírok útja  felől a Nagykőrösi út (M5 bevezető) irányába, eljutunk a Köteles utca (volt Latinovics utca) "kereszteződéséhez" és egy szokatlan elágazást találunk, ugyanis jobbról még egy utca jön be, gyakorlatilag házszámok nélkül és ráadásul ferdén, ívelt iránnyal...mi lehet ez?

Az ún. T (csonka) kereszteződés ferencvárosi oldala felé a fűben egy szépen bekerített régi feszületet látunk, régi kőposztamensen.

Napjainkban ott álltam meg szándékosan, hogy csináljak néhány képet és a blogomba ezt a kis cikket felrakjam, hogy érdekes... mennyi időt-vihart és rendszert átvészelt már az a kis kőkereszt, de még mindig ott áll  rendületlenül...miért kellett oda kerülni egy keresztnek...igazában keresztezés sincsen és útelágazás sincs...

Nézzünk csak meg egy régi 1918-as térképet. Ezen az 1918-as  térképen azt látjuk, hogy a Latinovics utca és a Határ út rendesen egymásba csatlakozik, valójában nem is kereszteződés. Viszont a Mártírok útja és a Határ út, valamint a Vezér utca (mai Jókai Mór utca) és a Határ út keresztezik  egymást. Mindkét két utca Ferencváros felé folytatódott...no de mi lett itt?

A MÁV által 1877-1878 között helyezték üzembe a Ferencváros vasútállomást. A Ferencváros pályaudvar vasútforgalom és elfoglalt területnagyság alapján egyaránt Magyarország legnagyobb állomása lett és az ma is. Az 1900-as évektől az ugrásszerűen megnövekedett teherforgalom részére a pályaudvart a déli irányban, a régi gubacsi puszták felé bővítették, építették tovább. Először a mai Nyugati rendező épült meg, keleti oldalában egy gurítódombbal, majd 1950-1954 között felépült a Keleti rendező, az akkor új korszerűnek számító fékezőelemes gurítódombbal. Ferencvárost a pályaudvartól keletre lévő vágányok Bp. Józsefvárost, Bp. Keleti pu.-t, Kőbánya-felsőt és Kőbánya-Kispestet kötik össze. 
A pályaudvarba becsatlakozott egy Pesterzsébetet érintő vonal, a Kis-Burma vasútvonal is. Építésére a Magyar Királyi Államvasutak 1918-ban kötött szerződést. A Kis-Burma tehát Ferencváros - Nyugati rendező végéről indult, a Nagykőrösi út (a mai M5 autópálya bevezető szakasz) vonalán. Itt elérte a Cséry-féle szemétvasutat (későbbi 51-es villamos) és azzal párhuzamosan haladt egy darabon, majd a Nagykőrösi útról letérve Soroksár állomás északi végén csatlakozott be a MÁV 150-es vonalba.
(A Burma-vasút alapvetően két vasútvonalat jelentett Budapesten; a Kis-Burma és Nagy-Burma nevű összekötő vágányokat. Ezeken rendszeres személyszállítás nem folyt; a nagyobb forgalmú dél-pesti vasútállomások teherforgalmát vezette el egyfajta kerülő úton. Kis-Burma: Ferencváros - Soroksár állomások között a Nagykőrösi út - Radnó utca - Vasút sor - Alsó Határ út útvonalon haladt. Nagy-Burma: Dél-Pestet átszelve a Szemeretelep mh. – Pestszentimre-felső – Soroksár állomások között.)
A térkép évjárata 1923, itt már látszik a Latinovics utcánál és a Határ útnál az íves becsatlakozás a Bp. Ferencváros pályaudvar irányába.

No'de miért kellett oda kerülni egy feszületnek ... igazában keresztezés sincsen és útelágazás sincs...mondjuk vasút azért valamikor volt itt... Nincs tudomásom arról, hogy miért került oda a kereszt, de én a következőket tudom feltételezni: Azt tudjuk, hogy a vasúti keresztezés miatt egy idő után sorompót is helyeztek oda, valamikor sorompókezelő őr is volt ott. De feltehetően sok szerencsétlenség történhetett a vasúti kereszteződés miatt...és ahogy ez meg szokott történni...emiatt oda kerülhetett egy feszület 1936-ban.

A régi vasúti sorompónál lévő Kőkereszt /Feszület/ anyaga műkő és alumínium. Alkotója ismeretlen. Felállítási ideje 1936.   

 A feszület posztamensén az alábbi felirat látható:

 "Imádunk Téged Óh Jézus és áldunk Téged mert a Te Szent Kereszted által megváltottad a világot. 1936."

A fekete-fehér fotó kb. az 1960-70-as években készülhetett, a kép a Nagykőrösi út felé néz. A képen látszik a vasúti kereszteződés, a régi 13-as villamossal, megállóval, valamint látszik a sorompó kezelő bódéja a  dupla sorompóval. A fotón jól látszik a Kőkereszt/Feszület is a sorompótól kissé balra. 

A 13-as villamossal jártam nappali középiskolába a Gyáli útra a Puskás Tivadar Távközlési Technikumba. Négy éven keresztül sokszor álltunk ott a villamossal hol az egyik, hol a másik irány felé és a villamosból közben néztem az ácsorgó autókat... és a sorompó témát az idő megoldotta...

Ugyanis az 1980-as évek végétől kezdve a Bp. Ferencváros körül korábban kiépített kiszolgáló vágányokat elbontották, mivel a vágóhidakat és a melléktermékeikre épülő iparokat felszámolták. A Pesterzsébet és Kispest határán húzódó vonal használatát 1983 második negyedévében az M5 autópálya építése miatt leállították, ekkor a Nagykőrösi úti vágányokat (a párhuzamos 13-as és 51-es villamosét is) felszedték. A Soroksártól a Jahn Ferenc (Dél-Pesti) kórházig tartó szakaszt iparvágányként hagyták meg egy építőanyag telep kiszolgálásához; forgalom itt az 1990-es évek közepéig volt. 2001-ben a MÁV 150-es vonal felújításakor a soroksári végét is felszedték a pályának; hogy a helyére kihúzóvágányt építsenek. A pálya megmaradt részeit 2006 tavaszán bontották el.

 A cikk kiegészítése Faluvégi topictárs hozzászólásából: "...2004-ben készítettem a képet, a kis Burma végéről. Akkor még létezett a soroksári szakasza, de már benőtte a susnyás. Egy földhányás védte attól hogy a vonat betévedjen a zöldbe".

A Kis-Burma vasútvonalnak a Határ útba történő becsatlakozó útvonala megszűnt vasútvonalnak lenni, helyette az M5 csatlakozó útjává változott át.

De a feszület szépen bekerítve és állandóan friss virágokkal ottmaradt és remélhetően örökké ott fog állni... 

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

Kossuth Lajos u. 18. Emléktábla avatás (3.r.)

A Kossuth Lajos u. 18. számú épület emléktábla avatásáról, mely épületet Pesterzsébeten szintén neves műépítészünk Óváry Arthur tervezett, részletes cikket írt Ilonka Mária újságírónő a Pesterzsébet újság április 28-i számában. 
Tekintettel arra, hogy több helyre, pl. a "szomszédolós kerületeinkbe" is  az újság feltehetően nem tud eljutni, a blogomba a Pesterzsébet újság cikkét kirakom.

A cikk: "Emléktábla került a Kossuth Lajos utca 18. szám alá"

A jobb olvashatóság kedvéért kinagyítva a cikk baloldali része

A jobb olvashatóság kedvéért kinagyítva a cikk jobboldali része 

A vers, amelyet Wagner István írt Óváry Arthur tiszteletére és mely verset az emléktábla avatáson Wagner úr személyesen olvasott fel; erről a képet lásd a cikk 2. részében

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)