Ferenc József utca Erzsébeten. (2.r.)

1930-ban a térképeken még mindig nincs a Ferenc József utcában 203. szám. A terület még mindig a Lovag Beer birtok ill. Beer puszta része, de már időközben gazdát cserélt, és Klinger-Munk birtokká változott.

Itt jegyzem meg, hogy a Lovag Beer családról annyit érdemes tudni, hogy ez a család, pontosabban lovag Beer Vilmos kapitány végezte az 1900-as évek táján a postai szállításokat; kb. 400 lovuk volt és igen sok különböző jármű, levél-csomag szállító postakocsi és egyéb jármű, több mint 300 alkalmazottal.

(Egyébként úgy tudom, hogy Beer Kapitány titulusa alapján van a Kapitány-puszta elnevezés itt Pesterzsébeten...)

Tehát 1930 táján vagyunk és itt most felteszek a Ferenc József utca 47. számú iskolában 1932-ben készült osztályfotót, melyen a legalsó sorban néhai Édesanyám is rajta van, az osztálykép James blogjában is tavaly megjelent: katt a felíratra
Pesterzsébet régi photográfiák gyűjteményben, és láthatóak a
"Gubacsi Határcsárda" képei is, .

Az iskola felépítése után néhány év múlva a Ferenc József iskola mellett közvetlen az Angyal utca (az utcát Angyal Gáborról nevezték el, nem az égi angyalokról...) sarkán (ma Hosszú utca) egy Állami Óvoda is megnyílt, de a II. háború után a mellékelt 1947-es térkép szerint is 1947-ben még mindig Ferenc József utcának hívták az utcát.

Igen, szép lassan tehát eljött 1949-1950, és jött első ötéves tervünk, mely mint tudjuk Béketerv (!) volt, és a rendszernek már nem tetszett a Ferenc József név, meg különben is kb. 50 évig ez volt neve, ki hallott már ilyet, így ideje volt nevet kellett változtatni, az utca új nevet kapott.
Itt említem meg, hogy ebben az időben keresztelték (sicc!) át a (Habsburg) Ferenc József utcával párhuzamos másik utcák neveit is, tehát a Rudolf utca (Habsburg Rudolf főherceg) Nyári Pál utca lett, és a Latinovics utca a Köteles utca új nevet kapta.

1949/50-ben tehát a Ferenc József utca nevet változtatott és felvette a Mártírok útja nevet. Itt mellékelek egy képet az előbb említett Óvoda belsejéről az 1950-es évekből, de itt már új az utca neve, a Mártírok útja jelenik meg. Én is ebbe az óvodába jártam az 1949-51-es években és emlékszem, hogy a szobában volt az akkoriban "önként spontán kötelező" kis szocialista dekorációrész, itt a képen is látszik a szoba végében a falon Rákosi elvtárs, vagy Sztálin generalisszimusz, meg 5 ágú piros csillag, ilyesmi...

Ez a Ferenc József u., vagy Mártírok útja mindig érdekes volt. Nagyon sokat jártam itt mindig, viszonylag kevés volt a bolt-üzlet, az utcasarkokon volt csak néhány kisebb bolt. De ide jártam óvodába, iskolába, itt voltak osztálytársaim, iskolatársaim, meg sok minden.

Volt egy kedvenc kis Trafikos bolt a Mártírok útja és a Vas Gereben utca sarkán, ahol az 1950-es években 5 fillér volt a stollwerck, 10 fillér a frutti, és 15 fillér egy kis üvegcukros diana-sósborszesz, de 4 db az csak ötven fillér volt az idős trafikos bácsinál.

Meg nagyon jókat lehetett itt „biciklizni”, szaladgálni, focizni, birkózni, a környező mellékutcákban is, de a Mártírok útján is…mert ne feledjük, ekkor még a Mártírok útján semmiféle autóbusz nem járt, autót ekkor még a Holdban lehetett inkább látni, de nem errefelé…

Aztán itt a Mártírok útján a „kiskosuti”-tól nem messze, volt egy csudijó kenyeres házi pékség is, 56-ban ide is jártunk kenyérért sorba állni, de a továbbiakról majd a Befejező részben…

(folytatása következik)

bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis

Ferenc József utca Erzsébeten. (1.r.)

A”PESTERZSÉBET-a hazám” blogban Faluvégi nicknevű olvasótársunk „Emlék a Monarchiából” megnevezéssel rakott ki egy „Ferenc József-u. 203” házszám fotót.
Ez a kis kép adta azt a gondolatot, hogy érdemes utána nézni a Ferenc József utca kialakulásának. Nézzük meg, hol létezik ez az utca, hol is volt, hol van, amikor ilyen utcanevet nem lehet találni a mai térképeken; Pesterzsébeten most biztos, hogy nincs Ferenc József utca.

A Ferenc József utca helye már az 1860-as térképeken megjelenik, lásd ehhez a mellékelt térképet. Ekkor ez az út a Határ útról indulva kifelé mint a Nagykőrösi úttal párhuzamos főbb kivezető utat jelentette, az első Ferenc József utcai lakott telkek ezen az utcán főként a Határ út környezetében jelentek meg, az 1902 és 1905-ös térképeken már láthatók.
A Határ út után a lakott telkek a mai Kossuth Lajos utca felé többségében eltűntek, a Nagy Sándor utca után a Kossuthfalvai rész főként a parcellázások miatt lett rendezettebb és lakottabb.

Az 1905-ös térképen Erzsébetfalván már utcanévvel feltétlen létezett Ferencz József utca, (akkoriban így: Ferencz) ezt az 1905-ös térképen jól látjuk, az utolsó egykori házszám alig olvashatóan 79. házszámot mutat.
Itt feltétlen szükségesnek tartom megjegyezni, hogy abban az időben a Ferenc József utca hosszában birtokhatár vonalat is kijelölt.

Az 1920-as évek táján szükségessé vált, hogy a környéken iskola épüljön és megnyílt a Ferenc József utca 47. szám alatt az Állami Elemi Népiskola, mellékelve egy régi képeslap részlet. A felvételt az akkori Angyal sarkáról készíthették, láthatóan ekkor még ott nem volt ház.
Egyébként érthetetlen módon 1957 után az Angyal utca nevet jellegtelen Hosszú utcára keresztelték át, de ez érthető, nyilván az Angyal név valamilyen elöljáróknak nem tetszett, pedig az utcanév Angyal Gábor nevéről maradt fenn, nem pedig a mennybéli angyalok nevét viselte.

A Ferenc József utca és a környék kezdett még egyre jobban benépesedni, mellékelek egy 1923. évi térképet, de a Ferenc József utca még mindig nem olyan hosszú, hogy 203. szám is létezhessen.

(folytatása következik)

írta: Zoltan-kiskiskosutis