2012. április 27., péntek

Rátkay Endre művészete (előadásról)

A Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébet szervezésében 2012 április 24-én  kedden 17 órai kezdettel vetített képes előadást tartott D. Udvary Ildikó múzeumigazgató művészettörténész a Csili Vízvári László Termében.

Az előadás címe: Rátkay Endre művészete
Az előadást Kökény Sándorné Kalmár Veronika a Klub vezetője nyitotta meg.
Az előadás vetítésénél Skaper Brigitta történész és néprajzos múzeumi munkatárs segédkezett. Az előadásról írt cikkem természetesen nem törekszik teljességre, egy előadáson ott kell lenni, a múzeumban-galériában meg kell nézni. A cikk csak a jó, érdekes előadásra és néhány alkotásra, egyik-másik részletére hívja fel a figyelmet.
A kirakott fotók részben előadás közben készített képek, két kép a james barátomtól van (köszönöm james) és néhány kép a netről van.
Az előadó részletesen ismertette Rátkay Endre munkásságát.
Rátkay Endre 1928-ban született Pesterzsébeten. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Barcsay Jenő Bernáth Aurél tanítványa volt. Az 1950-es években népművészettel és absztrakt kompozíciókkal is foglalkozott, s közben kiállított kisebb hazai galériákban és művelődési házakban.
Krónikás jellegű, gazdag fantáziájú sorozatokat komponált. 1952-től rajztanárként tevékenykedett, 17 évig tanár volt Pesterzsébet Kossuthfalván a Lázár Vilmos Iskolában. Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban és Angliában járt tanulmányúton.
A fiatal Rátkay Endre 1961-ben egyik alapítója volt a Pesterzsébeten működő „Átlók” művészcsoportnak.
1983-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem számára készített egy monumentális tudománytörténeti pannót.
Műveinek témáját gyakran választotta a biblia, a vallásfilozófia témaköréből, de képein megjelenik az egész világtörténelem, filozófiai irányzatokkal, világvallásokkal, bibliai történetekkel, mondákkal, legendákkal, asztrológiai jegyekkel, művészettörténeti utalásokkal.
Szülővárosában két hónap alatt csaknem húszezren tekintették meg Calendariumát, népszerű nevén az Arany Ikont 1974-ben, a nagyszabású mű első kiállításának alkalmából.
Főbb művei pl: Apocryph, Binominalis, Demonologia, Enigma, Nostradamus, Rituale Simboli Quinque, Dodecaortos. A Calendarium (13 m hosszú, 3 és fél m magas, 415 arany hátterű képmezőből álló ikonrendszer).
Középületekben található munkái: a Pesterzsébeti Városháza dísztermében a 1956-Szinopszis (3,5m magas, 11,5m hosszú) monumentális pannó; az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának előcsarnokában az Annales (három részből álló, egyenként 2,17m×4,50m-es sorozat); Soroksár Önkormányzata épületében az Apocryph (4,5m×3,5m-es vörös ikonrendszer), illetve a Nostradamus (1,65m×9,6m-es három szárnyból álló ikonrendszer).
Nagyon érdekes és hasznos volt az előadás. Aki még eddig nem sokat tudott, vagy nem értette Rátkay Endre művészetét, az most ha ott volt és odafigyelt, sokat megtudhatott a nagy festőnkről D. Udvary Ildikó előadásából. 
 Sok alkotása a Rátkay-Átlók Galériában eredetiben megtekinthető.
Köszönjük a Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébetnek a szervezést és D. Udvary Ildikónak a kiváló előadást.

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)


2012. április 16., hétfő

Pesterzsébet a régidőktől (2.r.)

Buda, Pest és környékének térképe a népvándorláskor, az árpádkori törzsek letelepedési helyeivel. A térképet az 1959-es általános iskolás, 8. osztályos "Történelmi Atlasz"-omból scanneltem be
Nem megyünk most vissza az avarokhoz és a bronzkorhoz, de mondjuk lehetne, de erre legyen most elég csak ez a 8.osztályos koromból rám maradt történelmi térkép a népvándorlásokkal, Gubacs területén már avarkori sírok is voltak...
Tehát hogy is van az, hogy Pesterzsébet a régidőktől…? 
Kicsit belenézünk ebbe, így kanyarodjunk vissza oda, hogy ezt a területrészt már régesrég Gubacs-nak hívták…no’de mikortól, hogyan…mit mondanak a régi történeti leírások…?
Hallottuk már nyilván, hogy Gubacs meg valami monostor, de hogy van ez akkor? Pergessük vissza az időt most csak Szent István királyunk idejére. Szent István sorjában alapította-építtette a monostorokat, templomokat és az ő utána következő királyok szintén. Na’most biztosan emlékszünk olyan történelem órákra, hogy pl. „trónviszályok korszaka”…
Hát igen, a trónviszályok idején volt egy árpádházi Salamon nevű magyar király, aki Magyarország királya volt, 1063-1074 között uralkodott.    
És akkor most ugorjunk el Miskolc alá, a mai Borsod megyébe, a Muhi pusztára, arrafelé már létezett a nagyon régi időkben is lakott település. Olyan ősrégi árpádkori települési területről van  szó, ahol a honfoglaló magyarság is korán megtelepedett, amely mai néven Mezőcsát ez nagyjából arrafelé van, ahol a Tiszába ömlik a Sajó folyó. Mezőcsát közvetlen környezetében a Sajó folyónál van Muhi puszta, ahol a híres Muhi pusztai 1241-es csata volt  a tatárokkal, és nagy vereség, ettől a Muhi vereségtől számítjuk a tatárjárást.
A Százdi Monostor 1067 évi jelölése Eger, Debrő, Szíhalom mellett egy 1090-es évjáratot ábrázoló történelmi atlaszból
Ott Mezőcsáttól délkeletre már az Árpád-korban is létezett Szá(s)zd nevű település. Ma viszont ez a Százd nevű település sajnos már nincs, ma már csak puszta. Mezőcsáttól csak egy ún. Százdi dűlő vezet arrafelé, ahol egykor a százdi monostor állt. Az 1067-ben alapított Százdi apátság nevét ez a dűlő a mai napig őrzi.
Nos akkor, hogy a csudába jön ide Gubacshoz ez a százdi monostor, miért emlegetik a régi irodalmak hozzákapcsolva a mai Pesterzsébetünkhez ill. Gubacs történetéhez ezt az innen kb. 200 km-re lévő százdi monostort?
Tehát ott tartunk, hogy Salamon király uralkodása alatt, kb. 1067-ben alapítottak azon a területen egy monostort-apátságot, ez az ún. Százdi Monostor. Ennek a monostornak az alapító okmányában 1067-ben arról írnak, hogy Pest városától az értelmezés szerint kb. délkeletre birtokok vannak és… 
A Magyar Katolikus Lexikon szerint:
…Százdi egykori monostor, Tiszakeszitől 2 km-re a Tisza árterületén középkori templom alapfalait és XI. sz. sírokat tártak fel. 1067 körül Aba nemzetségbeli Péter ispán Szűz Mária tiszteletére itt monostort alapított és birtokokkal bőven ellátta. Valószínűleg a tatárjáráskor elpusztult, az alapítólevél 1267. évi átiratban megmaradt. Más emléke nincs…
Tehát a monostoralapító az Aba nemzetségbeli Péter ispán, aki más birtokokkal együtt ezeket a Pest alatti birtokokat a százdi monostornak adományozta. Annyit illik tudni a dologról, hogy az Aba nemzetség Árpád vezérünk idejében és utána sok birtokot szerzett, aztán a mai Borsod-Abaúj megyében telepedtek le, egy idő múlva nyilván már snassz volt a  messzi Pest tájék, a továbbiakban már nem voltak fontosak a Borsodtól távol eső Pest környéki területek, így mivel a monostorhoz birtokot is kellett társítani, tehát eladományozta azt az egyik leszármazott, ez a bizonyos Péter ispán ezt a Dél-Pest környéki területet.
És mi volt ebben a Gubacsot érintő dolog tehát?
Buda, Pest és környékének térképe a középkorban, Gubacs ábrázolását néha az Üllői út tájékára is helyezték. A térképet az 1959-es általános iskolás "Történelmi "Atlasz"-omból scanneltem be.
Hát az, hogy az oklevélnek a mi Gubacsunkat érintő része ezt mondja:
„Adom Chabarakusa pusztát hat szőllőművessel és 12 földműves tanyával, adom Gubach prédiumot hét halásszal és a Dunán levő szigettel, három ekével és három (rab)-szolgával, adom Nywyg pusztát öt ekényi földhöz való szántóvetőkkel együtt…" 
(kb. az eredeti írás szerint írva és értsd mai magyar nyelven: Chabarakusa = Rákoscsaba, Gubach predium = Gubacs puszta, Nywyg  = Alsó-némedi…)
Középkori települések Gubacs és Soroksár környékén
A "predium" fogalomról külön kis tanulmányt lehetne írni, sokat olvasgattam ezekről. A lényeg kb. az, hogy sok szolga tulajdonképpen a kalandozásokból  elfogott harcos volt, ugyanis kalandozó őseink sok embert hurcoltak magukkal a kalandozások során, ezek a szolga-foglyok és leszármazottaik lényegében rabszolgáknak tekinthetők.  
A szolgákra kitérve még annyit illik tudni, hogy a "Szent István I. Törvénykönyve" részletesen foglalkozik a szolgákkal, azaz a rabszolgákkal, erre különösen vonatkoznak a Törvénykönyv 14., ...29., törvényfejezetei.

 A prédiumokat-pusztákat ezekben az igen régi időkben akkoriban szolgákkal együtt adták-vették, esetleg adományozták. A prédiumok olyan területek voltak, ahol ezek a szolgák dolgoztak és gazdálkodtak a tulajdonos részére, tehát ne gondoljuk azt, hogy ezek lakatlan puszták voltak. 
Na'most a jelzett prédium-terület tehát főként a mai Pesterzsébet vonatkozásában Pesttől délre-délkelet felé van és Rákoscsaba, Gubacs, Alsónémedi táján található és valóban erről a Gubacs területről is van szó az okiratban, tehát ez az első írásos dokumentumunk Gubacs létezéséről és ez 1067-ben történt.
Aztán jött 1241-ben a Muhi-pusztai csata, amit elvesztettünk és a tatárjárás. A tatárjárás során  nyilván pusztultak a falvak, települések.
FeAz 1240-es Muhi csata jelölése egy történelmi atlaszból
Gubacs azonban a nagy pusztítás ellenére sem semmisült meg teljesen, aztán a XIV.-XV. században újjáéledt.
 Majd jöttek a törökök és az 1526-os mohácsi csata. A törökök nyertek, a mohácsi csata után aztán a törökök 1541. augusztus 29-én aztán elfoglalták Buda várát, Budát-Pestet és a Duna-Tisza köze török kézre került.
A Duna mentén húzódott hadi út mentén- a későbbi Soroksári út mentén vonultak a hadak és több környékbeli faluhoz, településhez hasonlóan Gubacsot is elpusztították. A török seregek a jobbágyok ezreit hurcolták el.
A török hódoltság alatt Gubacs ill. a mai Pesterzsébet területe nem volt lakott település.

Hogyan tovább Gubacs...?

 a cikk folytatása a 3. részben)

(bejegy:  Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

2012. április 11., szerda

Érintkezési pontok: a pesterzsébeti zsidó közösség története (előadásról)

A Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébet szervezésében 2012 április 10-én  kedden 17 órai kezdettel vetített képes előadást tartott Béládi Olívia történész-szociológus a Csili Vízvári László Termében.
Az előadás címe: Érintkezési pontok: a pesterzsébeti zsidó közösség története.
Az előadást Kökény Sándorné Kalmár Veronika a Klub vezetője nyitotta meg.

Az előadó részletesen ismertette az erzsébeti zsidóság történetet és azt, hogy milyen jelentős tevékenységet fejtettek ki Pesterzsébetünk történelmében. Hallottunk többek között Gráner Sándorról aki a híres erzsébeti zsinagógát építtette, alapkőletétel 1900 máj. 22-én, átadás 1901-ben volt.
(korábban a Gránerekről 2011-ben már 7 részes cikksorozatot írtam, ez az első rész linkje: Erzsébetfalva első lakóháza-Gráner Ábrahám, Gránerek (1.r.) címmel 2011 március 21-től szeptember 24-ig) 
Hallottunk többek között Perlesz Sándor Kötszövőgyáráról, (a Perlesz képet james Fal-Art blogjából Harisnyagyár (volt Perlesz) vettem, köszönet james), valamint Breuer Bernát textilgyáráról, a Rosenstrauss Gyufagyárról, Schwarz Imre Likőrgyáráról, a Posnansky és Sterlitz Kátránygyárról,(lásd ehhez james egyik cikkét, Kátrány gyár Pesterzsébet: http://fal-art.blogspot.com/2008/12/ktrny-gyr-pesterzsbet.html

Weiss Manfrédékről, továbbá Pauncz Ignác, Pick Miksa, Klein Manó, továbbá a jelentősebb kereskedők és mások tevékenységéről is hallottunk.
Megismertük a környező településeken a zsidó közösségek népességalakulási adatait, az adatok változását az idők folyamán.
Részletesen ismertette az előadó az intézmények kialakulását, pl. Chevra Kadisa, Aggok háza, Zsidó elemi iskola.







A pesterzsébeti szegényeket illetően a "A mi konyhánk" segítő tevékenységét is megismertük, mely Ney Leo ingatlanügynök támogatásával történt.
A világháborús hősi halottakról is hallottunk, valamint a borzalmas német haláltáborokról, holocaustról.
Megismertük Dr. Kisháber Béla erzsébeti főrabbi (1900-1947) hosszú időn át tartó fontos tevékenységét és másokét.
A Budapesti Újság is írt az előadásról és cikkemről is.
Nagyon érdekes és hasznos dolgokat hallottunk Béládi Olíviától, ugyanúgy, mint 2011 februárban  is.
http://zettvel.blogspot.com/2011/02/pesterzsebeti-kisiparosok-kiskereskedok.html
Köszönjük a Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébetnek a szervezést és Béládi Olíviának a jó előadást.

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

2012. április 1., vasárnap

Helytörténeti és városvédő előadások. 2012 április-május


Kökény Sándorné Kalmár Veroniká-tól, a Csili Művelődési Központ Helytörténeti Klub Pesterzsébet vezetőjétől az alábbi email-t kaptam a napokban a 2012 április-május programokkal kapcsolatban, melyet kirakok a blogomba:

Elküldve: 2012. március 26. 21:56
Tárgy : Csili helytörténeti klub áprilisi programok
Emlékeztetőül áprilisra:
1.) A Csili helytörténeti klubja következő találkozója április 10-én, kedden délután öt órakor lesz a Csili Vízvári László termében (B épület, XX., Baross u. 55.). Előadónk Béládi Olívia, előadásának címe: Érintkezési pontok – a pesterzsébeti zsidó közösség története.
2.) D. Udvary Ildikó március 13-án elmaradt előadását április 24-én, kedden délután öt órakor pótoljuk a Csili Vízvári László termében Rátkay Endre művészetéről

Előzetes májusra:
3.) Május 8-án délután 5 órakor a Csili helytörténeti klubjában Ettvel Zoltán tart előadást Kossuthfalva története 1850-1924 címmel.

A találkozókra minden érdeklődőt szeretettel várok
Kökény Sándorné Kalmár Veronika
a helytörténeti klub vezetője

Budapesti Városvédő Egyesület Pesterzsébeti csoportja  rendezvények április-május:
4.) A Budapesti Városvédő Egyesület Pesterzsébeti Csoportja április 21-én, szombaton 10 óratól a XX., Magyarok Nagyasszonya téren az emlékfákat ápolja Pesti László kertésznek, a BVE Környezetvédelmi Csoportja tagjának a segítségével. Találkozzunk itt is minél többen!

5.) Május 15-én délután fél háromkor a Budapesti Városvédő Egyesület Pesterzsébeti csoportja a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézettel ismerkedik a PEPI-ben (Ady Endre u. 98.)

A "Budapesti Újság" 2012 április 5-i száma is írt az előadásokról, köszönjük a Budapesti Újságnak!

Emlékeztetőül az 1.) 2.) 3.) előadóktól korábbi 2011 évi előadásukról kiteszek 1-1 képet és előadásukhoz kapcsolódó korábbi cikkek linkjét:

Ad 1.) 2011. február 9., szerda, előadó Béládi Olívia, előadás címe:
Pesterzsébeti kisiparosok, kiskereskedők állammal és állam nélkül. (Az előadásról)


Ad 2.) 2011. április 11., hétfő  D. Udvary Ildikó múzeumigazgató művészettörténész (kép Fal-Art blogból átvéve, köszönöm james!) tartott előadást vetített képekkel Kadarkuti Richárd festő művészetéről.
Pesterzsébeti festő Kadarkuti Richárd


Ad 3.) 2011. május 10, kedd. Ettvel Zoltán A Gubacsi Határcsárda története címmel tartott előadást vetített képekkel „A Gubacsi Határcsárda” történetéről, erről a Fal-Art blogban james írt cikket
http://fal-art.blogspot.com/2011/05/gubacsi-hatarcsarda-tortenete.html


(bejegy:  Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)