2011 május 10-én a Csili Művelődési Központ Helytörténeti Klub Pesterzsébet szervezésében 2012 január 10-én kedden délután a Csili Vízvári László termében (B épület, Budapest XX., Pesterzsébet, Baross u. 55.) dr. Réfi Oszkó Magdolna "A Téglási" című előadása volt meghirdetve. Az előadást Kökény Sándorné Kalmár Veronika a Helytörténeti Klub vezetője szervezte a Csilivel együtt.
Az előadásra sajnos nem tudtam elmenni, de ettől függetlenül mégis próbálok cikket írni "A Téglási”-ról. Néhány térképet, fotót, kordokumentumot összegyűjtöttem a témát illetően, melyet a blogomba felteszek.
A képgyűjtés összeállt saját anyagomból, továbbá segített a Pesterzsébet-a hazám topicból james, árpádutca és tekon topictárs, a Fal-Art blogból james blogtárs, valamint a Pesterzsébeti Múzeum kiadványai is anyagul szolgáltak.
A segédanyagokat melyeket felhasználtam, ezúton mindenkinek megköszönök.
A képeken térképeket látunk a téglagyár feltüntetésével, a hatalmas agyagvermet, melyből később az ún. Téglási tó kialakult, valamint anyagszállító csillepályát és az egykori munkáslakásokat.
A terület gyakorlatilag kb. a régi Gubacsi Ófalu területe. Az, hogy ez milyen ősi terület, az abszolút külön cikksorozatot érdemelne, ezzel most nem foglalkozok.
Az 1860-as években a a régi Gubacsi Ófalu környékén a Drasche cég kezdte meg az agyagos talaj kiaknázását téglagyártás céljára. 1867-ben vette át a Kőszénbánya és Téglagyár Rt. a munkát. Először egy tábori, majd két körkemence épült.
Ez lett végül is egyszerűen a híres "Gubacsi (v. Pesterzsébeti) Téglagyár".
A téglagyártás hosszú éveken keresztül sok erzsébetfalvai (pesterzsébeti) -kossuthfalvai és a környéken lakó embernek adott téglagyári és fuvarozási-szállítási, valamint egyéb munkát.
Az 1860-as években a területen már munkásházakat is építettek, a téglagyári telepen az 1935-ös években 80 db szoba-konyhás egyszerű munkáslakás volt.
A téglagyárban a II. világháború előtt, a 30-as években évente összesen kb. 32 millió kis és nagyméretű téglát gyártottak.
A téglagyárban a II. világháború előtt, a 30-as években évente összesen kb. 32 millió kis és nagyméretű téglát gyártottak.
"Tojpli" és "james 36" topictárs és blogtárs hozzászólásaik tetszenek, ezért beteszem ide cikk kiegészítésként, mivel fontos emlékeket érintenek a múltból. Sőt, itt olvashatjuk a Téglási akkori köznevét is, melyet tojpli társunk említett, (cikkcím módosítva), a Téglási-t köznapi néven mi erzsébeti fürdőzős-úszkálós srácok így hívtuk: "tegaj"
"tojpli: ...Felidézi a gyerekkoromat és tudásanyag annak, aki nem ismerte a "tegaj"-t. Emlékszem a Kék tó és a Nádas tó közt néha valami oknál fogva kialakult némi szintkülönbség. Akkor a közte húzódó keskeny gátat átvágták és közé egy hálót feszítettek. Nagyon sok főleg apró halat (naphal, aranykárász, sneci stb.) fogtak. Persze a bámészkodó srácok is részesültek a zsákmányból. Akkor még jobban szerették egymást az emberek... "(a cikk folytatása a 2. részben)
(bejegy: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)
