Ferenc József utca Erzsébeten. (2.r.)

1930-ban a térképeken még mindig nincs a Ferenc József utcában 203. szám. A terület még mindig a Lovag Beer birtok ill. Beer puszta része, de már időközben gazdát cserélt, és Klinger-Munk birtokká változott.

Itt jegyzem meg, hogy a Lovag Beer családról annyit érdemes tudni, hogy ez a család, pontosabban lovag Beer Vilmos kapitány végezte az 1900-as évek táján a postai szállításokat; kb. 400 lovuk volt és igen sok különböző jármű, levél-csomag szállító postakocsi és egyéb jármű, több mint 300 alkalmazottal.

(Egyébként úgy tudom, hogy Beer Kapitány titulusa alapján van a Kapitány-puszta elnevezés itt Pesterzsébeten...)

Tehát 1930 táján vagyunk és itt most felteszek a Ferenc József utca 47. számú iskolában 1932-ben készült osztályfotót, melyen a legalsó sorban néhai Édesanyám is rajta van, az osztálykép James blogjában is tavaly megjelent: katt a felíratra
Pesterzsébet régi photográfiák gyűjteményben, és láthatóak a
"Gubacsi Határcsárda" képei is, .

Az iskola felépítése után néhány év múlva a Ferenc József iskola mellett közvetlen az Angyal utca (az utcát Angyal Gáborról nevezték el, nem az égi angyalokról...) sarkán (ma Hosszú utca) egy Állami Óvoda is megnyílt, de a II. háború után a mellékelt 1947-es térkép szerint is 1947-ben még mindig Ferenc József utcának hívták az utcát.

Igen, szép lassan tehát eljött 1949-1950, és jött első ötéves tervünk, mely mint tudjuk Béketerv (!) volt, és a rendszernek már nem tetszett a Ferenc József név, meg különben is kb. 50 évig ez volt neve, ki hallott már ilyet, így ideje volt nevet kellett változtatni, az utca új nevet kapott.
Itt említem meg, hogy ebben az időben keresztelték (sicc!) át a (Habsburg) Ferenc József utcával párhuzamos másik utcák neveit is, tehát a Rudolf utca (Habsburg Rudolf főherceg) Nyári Pál utca lett, és a Latinovics utca a Köteles utca új nevet kapta.

1949/50-ben tehát a Ferenc József utca nevet változtatott és felvette a Mártírok útja nevet. Itt mellékelek egy képet az előbb említett Óvoda belsejéről az 1950-es évekből, de itt már új az utca neve, a Mártírok útja jelenik meg. Én is ebbe az óvodába jártam az 1949-51-es években és emlékszem, hogy a szobában volt az akkoriban "önként spontán kötelező" kis szocialista dekorációrész, itt a képen is látszik a szoba végében a falon Rákosi elvtárs, vagy Sztálin generalisszimusz, meg 5 ágú piros csillag, ilyesmi...

Ez a Ferenc József u., vagy Mártírok útja mindig érdekes volt. Nagyon sokat jártam itt mindig, viszonylag kevés volt a bolt-üzlet, az utcasarkokon volt csak néhány kisebb bolt. De ide jártam óvodába, iskolába, itt voltak osztálytársaim, iskolatársaim, meg sok minden.

Volt egy kedvenc kis Trafikos bolt a Mártírok útja és a Vas Gereben utca sarkán, ahol az 1950-es években 5 fillér volt a stollwerck, 10 fillér a frutti, és 15 fillér egy kis üvegcukros diana-sósborszesz, de 4 db az csak ötven fillér volt az idős trafikos bácsinál.

Meg nagyon jókat lehetett itt „biciklizni”, szaladgálni, focizni, birkózni, a környező mellékutcákban is, de a Mártírok útján is…mert ne feledjük, ekkor még a Mártírok útján semmiféle autóbusz nem járt, autót ekkor még a Holdban lehetett inkább látni, de nem errefelé…

Aztán itt a Mártírok útján a „kiskosuti”-tól nem messze, volt egy csudijó kenyeres házi pékség is, 56-ban ide is jártunk kenyérért sorba állni, de a továbbiakról majd a Befejező részben…

(folytatása következik)

bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis

Erzsébeti régi városháza

Tisztelt blogolvasók! 
Javaslom, menjünk kicsit vissza az időben az 1870-es évekbe, amikor Erzsébetfalván gyorsan megkezdődtek az építkezések. Pók Ignác és a legelső erzsébeti polgár Suda János értelmi vezetése mellett Walcha Mihály és Wéber József építési vállalkozók által közadakozásból, 1882-ben a mai Kossuth Lajos utca és Széchenyi utca sarkán megépül a községháza. Így írják ezt a Pesterzsébet történetével foglalkozó leírások, azonban nem igazán tesznek az írások mellé képeket, térképeket, hogy a mai erzsébeti ember pontosan tudná értelmezni magában az épületet és a helyszínt. 

Ezt pótolandóan megkerestem az ehhez tartozó történeti dokumentumokat, melyek ismertek, rejtély nincs benne, de mégis jobb ezt összefüggéseiben látni és így jobban eligazodni.
Az épületet gyakorlatilag a Hunyadi utcához egészen közel, a Kertész utcával szemben építették fel, tehát nem a Széchenyi utca sarkán, azonban telekkönyvileg a telek odáig ért. 
Ezt egyértelműen megmutatja az egykori kataszteri helyszínrajz, melyen külön bejelöltem a fontosabb utcákat, hogy jobban értelmezhető lehessen a helyszínrajzos térkép.

A mellékelt Pesterzsébet története könyvrészletből tudjuk, hogy az épületet 1882 május 7-én adták át és az épület egészen 1913-ig létezett, 1913-ban az épületet lebontották. 
A telek Széchenyi utcai részén építették a mai szakközépiskola elődjét, a polgári leányiskola épületét. A régi Községház alapfalában találták meg a Suda Jánosék által írt "üdv az Úrban" című 1882-bem írt 10 oldalas leírást Erzsébetfalva történetéről 1870. évtől kezdve 1882-ig megírva, melyen 45 aláírás szerepelt. 

Több erzsébeti történeti leírásban megtaláljuk azt is, hogy régebben az épület falába befalazva két emléktáblát találtak, amelyek az alapítást, a községháza építését és az adakozók nevét - közöttük Erzsébet királynét is- megőrizték az utókor számára. A két táblát az iskola Kossuth Lajos utcai bejáratának egyik oldalába helyezték el, mellé tettek egy harmadikat is a következő szöveggel: "Ezen épület helyén állott Erzsébetfalva község első székháza, melynek homlokzatán és tanácstermében befalazva volt alábbi két emléktáblát a múltak iránti kegyeletből itt elhelyezte a község előljárósága az 1913. évben." 

A képen látjuk az 1882-ben épült egykori községháza épületét és látható az is, hogy akkor még a Hitel Márton utca, azaz a mai Kossuth Lajos utca nem volt ellátva még az 1905 táján készült sárga keramitburkolattal.
Az új Városháza aztán 1906-ban épült fel és 1906 június 13-án tartotta az első közgyűlését Erzsébetfalva képviselő testülete az új Városházán.

(bejegy.: Ettvel Zoltan-kiskiskosutis)

Egy érdekes képeslap

James jegyzete:
Előszó helyett;

Ezen oldal, az alábbi hasonló jellegű, és hosszabban tartó tisztázó jellegű párbeszédek, vagy monológok számára jött létre. Akinek valami hasonló ötlete támad, írja meg.

Z’Ettvel, egy találós kérdés nyomában.
Sokszor a nyomozás érdeke megkívánja a diszkréciót, ilyen eseteknél „kiskosutis” néven mutatkozik be, ha azonban még mélyebben akar kutakodni, mivel vastag a könyv, vagy sok a dokumentum egy dobozban, azoknál az eseteknél a „kiskiskosutis” néven teszi a dolgát. Jóval szerényebb és kisebbnek tűnik, ezért aztán a válaszok képtelenek elbújni előle, mivel a legkisebb helyekre is be tud nézni, és megtalálja őket.
Precíz logikával, töretlen akarattal követi a nyomokat, de a nyomok most homályosak, és nem lesz egy könnyű dolog végig járni az utat, amíg közösen el nem jutunk (azért többes, mert mi is segítünk) a helyes válaszig.
Eddig: James írta.

Ettvel Zoltán jegyzete:
Sziasztok!
Faluvégi blogtársunk feltette ezt a képet, találós kérdésként, megfejtésre. (kivételesen a könnyebbség kedvéért szándékosan mellékelem a Faluvégi által feltett erzsébetfalvai képet, ne kelljen keresgélni)
A képen a felirat szerint Erzsébetfalva, Kossuth Lajos utca látszik, szerintem kb. 1904 körül, mert még kőburkolatot ill. sárga keramitkövet nem látok a képen. Nem tudom tehát, hogy jön össze a kép, és azt hiszem, ez az Ipartestület épület már sehol nincs meg, vagy mégis valahol?
Az épület felirata tán: Erzsébeti Iparoskör (?) Általános Ipartestület Betegsegélyző (?) feliratokat tudtam kivenni. A háttérben egy gyár felirata látható, kb.: Edényárú csarnok.
1. Na'most, ha ez a Kosuti vége felé lenne, akkor ott Soroksári út lenne, de nem akar az lenni, mert itt baloldalt a Guyon háznak kellene kb. lennie, ami szintén nagyon régi volt, de annak nyoma sincsen.
2. Szóba jöhet még talán a régi Nagy Sándor utca, hogy a kép ott készült volna, mert azidőtájt a mai Nagysándor József utcát egészen a Szent Imre herceg utcáig (akkor Család utca) még Kossuth Lajos utcának hívták, és onnan kezdődött csak a Nagy Sándor utca. Itt jobbra volt egy Fémárugyár, (lásd a mellékelt térképen ). A Fémárugyár james blogjában név szerint is meg van említve (Falart, 2009. ápr. 26. Győrffy-Wolf Fémárugyártó Rt. Erzsébetfalva), gyárhelyszín megjelölés nélkül. 

Egyébként kapcsolódó adatok a Pesterzsébet története könyvből.
1898 Erzsébet-Kossuthfalvai Ipartestület megalakulása.
1904 Kőburkolattal látták el a Hitel Márton (ma Kossuth Lajos) utcát.
1905 Elkészült a helyi Erzsébeti Ipartestület otthona a Kossuth Lajos u. 49. sz. alatt.
1906 Keramittal burkolták a Hitel Márton (ma Kossuth Lajos) utcát.

A kérdést, hogy a képeslapos képrészlet hol lehetett, jó ideig nem sikerült kitalálni.

Utólagos megjegyzés, az intézmény helyes elnevezése:
Iparos Kör, és Általános Ipartestület Betegsegélyező Pénztár

A "PESTERZSÉBET-a hazám " blogban különféle blogtársi összevetések és gondolatok, információk alapján röviden a következőket állapíthatjuk meg a mellékelt Kossuth Lajos utca - Erzsébetfalva alábbi színezett képeslapról:

1. Az Ipartestület Épület földszintes kép (az épületen a felirat: Erzsébetfalva Iparos Kör Általános Ipartestület Betegsegélyező Pénztár) mai házszámozás szerint Erzsébetfalván, a Kossuth Lajos utca 49. szám alatt készült, ahol napjainkban ma Pártház, majd Ipartestület található az egykori Pflum mozi épületrendszer mellett.
2. Az Ipartestület ház a „Pesterzsébet története” könyv szerint 1905-ben készült el, tehát a kép készítésének időpontja feltehetően 1905 előttre tehető  és így nyilván a templom sem látható.
3. A Kossuth Lajos utcát (akkor még Hitel Márton utca) fokozatosan 1904-1906 között látták el sárga keramittal, tehát hogy már kövezve lett az utca, vagy nem, azt a kép alapján sem lehet egyértelműen megállapítani.
4. A képen Edényárú Csarnok feliratot lehet látni a tér felé, azaz a majdani templom felé. Nyilván templomot azért nem lehet még látni, mert a Szent Erzsébet templomot csak 1909 július 11-én adták át a régi Piac téren, azaz a mai Szent Erzsébet téren.
5. A képeslapon a Kossuth Lajos utca és a Török Flóris utca kereszteződésében éppen látható a helyi villamosjárat egy kocsija.

A cikket bejegyezte James és Ettvel Zoltán (kiskiskosutis)

Villa SUDA, főként az Attilás felé írom

Villa SUDA, főként az Attilás felé írom

Részlet kivonatosan a Pesterzsébet története leírásból:
“…A nagy kiterjedésű telkeken itt-ott kezdtek épülni a házak. Többen tovább-parcellázási céllal vettek földterületet. Suda János ügyvéd és Hitel Márton fuvaros 1870-ben birtokuk egy részén (a mai központi városrész helyén) 179 darab, egyenként 300 négyszögöles házhely eladásával, kezdeményezői lettek Erzsébetfalva telep megalapításának...Erzsébetfalva telepet Suda János és társai (nagy áldomás rendezésével) 1870. június 14-én alapították meg…Suda János értelmi vezetése mellett….közadakozásból 1882-ben a mai Kossuth Lajos utca és Széchenyi utca sarkán megépül a Községháza…”

(Megjegyzésem: ez még az első községháza, 1913-ban ezt az épületet lebontották, aztán helyére a mai szakközépiskola elődjét az egykori polgári leányiskola épületét emelték)


Mellékeltem 3 képet:
1. Az Emília utcai Suda-villaház terület egy részrajza, mely a János utcáról jött be, és a Kende Kanuth utcáig tart, komoly tömböt foglalt le, azután sem nyílt ott a területen több utca. A János utcát róla nevezték el, és a Kálmán és Emília utcák is a gyerekeiről-családtagjairól kapta az utcanevet.
2. Ez a Suda-villa(k) viszont Úttörőház is volt, az ötvenes években jómagam oda jártam az Úttörőházba kerületi rádiós-szakkörre, az utóbbi időben a Progress 90 építőipari cég volt ott.
A bejegyzésemhez a "60 éves XX. ker. kiállítás"-ról mellékeltem egy gyenge fotót, mely az Úttörőház bejáratát mutatja kb. 1958 táján, elvileg a régi Suda villatelek bejáratát mutatja.
3. A színes képen egy mai helyszínrajz az érintett területről, balra a János utca, előre irányban az Emília utca, jobbról kezdődik a Kálmán utcai iskola.

Egyébként megerősítem, hogy pártház a kosuti-ban lévő másik Suda házban szerintem is soha nem volt, ahogy azt árpádutca-i olv. társunk már leírta.

Suda János ügyvéd úr és családja tehát valóban jómódúak voltak és Erzsébetfalva első tulajdonosai közül valók és alapítói voltak.

bejegyezte: Ettvel Zoltán.