Kossuth Lajos utca eleje (1.r.)

Kossuth Lajos utca eleje (Első rész)

A nagy Pesterzsébet városrekonstrukció jelentősen átalakította Erzsébetünket, nagyon megváltozott a Kossuth Lajos utca is.
A régi erzsébetiek például már alig emlékeznek a régi Kossuth Lajos utcára, a „Kosuti”-ra, (nagykosuti-ra) akik pedig úgy költöztek ide vagy itt születtek, nem is tudhatják, hogy nézett ki a régi Erszébetfalva, Kossuthfalva, az egykori Pesterzsébet. Többségében legfeljebb a helyi idősebbek, hagyományőrzők visszaemlékezései alapján, leírások vagy régi képek, képeslapok alapján ismerhetik meg a régi Erzsébetet.
Ezt szeretném most is részben pótolni azzal, hogy a Kosuti elejéről felteszek néhány képet és régi térképrészletet.

A PESTERZSÉBET - a hazám topic-ban rendszeresen szoktunk azon elmélkedni, hogy lakóhelyünkön Pesterzsébeten melyik utcának régen milyen neve volt, melyik régi utca hol volt, melyik ház hogy nézett ki, hányszor változott, a házon belül az udvaron belül mi lehetett…
Mivel néhányunknak nem volt teljesen világos a Kosuti régi eleje, régi kialakítása, az átalakulás, gondolataimban és a neten utána néztem.
Lehet, hogy ezeknek sokszor nincs értelme, de helytörténet, nosztalgia és alapvetően a múlt megbecsüléséről van szó. Jómagam azon a véleményen vagyok, hogy aki a múltat nem akarja megismerni vagy nem értékeli, az a jelent és a jövőt sem értékeli igazán.

Annyit elöljáróban mindenképpen tudnunk kell, hogy a mai Kossuth Lajos utca eredeti neve az 1870-es évektől Hitel Márton utca volt, mely utcanevet Erzsébetfalva egyik legrégebbi alapítójáról kapta. Kossuth Lajos utca akkor is volt a környéken, mert az 1870-es évek után a Kossuthfalva-Erzsébetfalva határán lévő mai Nagysándor József utcát hívták Kossuth Lajos utcának egészen a Család (Szent Imre herceg) utcáig, később Nagy Sándor utca, majd Nagysándor József utca lett.
Na'most az a dolog, hogy a Hitel Márton utca nevét mikor változtatták meg Kossuth Lajos utcára, két változat is ismeretes. Egyes leírások szerint 1905 körül-röviddel után, más írások szerint akkor, amikor az új Erzsébetfalva Községháza felépült, majd Kossuth szobrot is avattak 1909. október 3-án.

Kossuth Lajos utca, Kosuti, Nagy-Kosuti, Kis-Kosuti
 
Van itt Pesterzsébetünkön egy szerintem világon egyedülálló különlegesség. Erzsébetfalván és  Kossuthfalván 1848 után nagyon sok Pestről és Budáról kitiltott egykori 48-as szabadságharcos honvéd és tiszt telepedett le. Kossuthfalván sok tábornokról utcákat neveztek el. Kossuthfalva felvette Kossuth nevét. Először az Erzsébetfalva fő utcáját elnevezték 1870 után Fő-utcának. Aztán amikor Hitel Márton elhunyt 1876-ban, akkor elnevezték róla a Fő utcát Hitel Márton utcának, részben mert főként az Ő birtokai voltak itt, részben emléke utáni tiszteletből. A Kossuthfalva-i Kossuth Lajos utca nevét 1905-ben áthelyezték a népesebb Erzsébetfalvára. Így Erzsébetfalván 1905-ben a Hitel Márton utcát Kossuth Lajos utcára keresztelték át. 
1905-ben és utána is a Kossuth kultusz jobban fellendült, akkor az addigi kossuthfalvai Kossuth Lajos utcát már teljes hosszában Nagy Sándor utcára keresztelték át. Tehát Erzsébetfalván 1905 után lett konkrétan Kossuth Lajos utca ami a mai Kossuth Lajos utca. Valódi hiteles történet szerintem nem ismert, hogy miért lett "Kosuti". A különböző leírások szerint az emberek itt tényleg nagyon szerették és tisztelték Kossuth Lajost, nagyon népszerű volt. A Kossuth Lajos téren 1909-ben felállították a Kossuth szobrot is az Erzsébetfalva Községház előtt. A Kossuth Lajos utcát elkezdték becézni és "Kosuti " nevet adtak neki népiesen, így ebben a nem helyes írással írt teljesen egyedi névvel. Ezzel tehát egy különös dolog lépett elő. Sehol az országban nincs ilyen becézés tudomásom szerint egy Kossuth Lajos utcáról, ez teljesen egyedi erzsébeti név. Az emberek elkezdték a Kossuth Lajos utcát kedvesen szeretettel becézni, ezzel a legnagyobb tiszteletet adták meg véleményem szerint Kossuth Lajosnak. Így lett a keményebb Kossuth Lajos utcából egy gyengédebb, szeretetre méltó becézéssel "Kosuti"; az erzsébeti emberek szeretettel hívták és becézgették így a fő utcájukat. Később ebből kialakult a "Nagy-Kosuti" és a "Kis-Kosuti". Ez a "Kosuti" név hagyományőrző története. 
Ennek megfelelően a Kosuti név után kialakult tehát  az, hogy a Soritól a Templomig Nagy-Kosuti néven emlegették a főutcát és a Templom utáni rész lett a Kis-Kosuti. A Jókai Mór utca utáni részen elvileg maradt a Kossuth Lajos utca név, de hosszú volt. De nagyon sokan, főként itt a Jókai Mór utca utáni részt szintén Kiskosuti-nak hívják, de megkülönböztetés is szokott lenni, mert a Jókaitól a Nagykőrösiig eső részt Kis-Kiskosutinak is szokás hívni, sokan és én is így hívom itt a szűkebb lakókörnyezetemben, ahol lakok.
Ez a "Kosuti" név hagyományőrző története. 
Még valami ehhez. Sokan mondják a Nagy-Kosutira, hogy Sétáló utca. :( 
Kérem, ezt ne használjuk! Őrizzük meg tisztelettel Kossuth Lajos nevét, főutcánk "Kosuti" becézésével és értékeljük erzsébeti őseink hagyományát. 
Mi pesterzsébetiek legyünk büszkék az őseink által alkotott, a világon egyedülálló különleges Kossuth Lajos utca becézésre, a "KOSUTI" névre!

Tehát a Kosuti eleje...

A Kosuti számozása mindig úgy volt, hogy ha a Soroksári úton bejövünk, baloldalt a páratlan, jobboldalt a páros házszámok voltak. Ez már az 1910/11-es helyrajzi számos halványbarnás térképrészleteken is látszik. A Kosuti szélén a Soroksári út 31. szám tul. képpen a Kossuth Lajos utca 1. szám is egyben, ekkor még üres telek- házhely volt ott, hasonlóan házhely volt még a 3,5,7. szám is az Attila utcával szemben, az első beépített telek házzal a 9. számvolt.
Érdekes viszont, hogy a Kosuti-nak a Soroksári úttól jobb felé eső oldala már sűrűn be volt építve, mely eleje 2/a, 2/b házszámokat kapott. Ezután következett a Kossuth Lajos utca 4. szám, mely villa feltehetően az 1885-ös években épülhetett, üdülővilla stílusban. A villa tulajdonosa az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharcból jól ismert Guyon Richárd tábornok fiáé, Guyon Edgáré volt, a ház a magasfalú kerítésével és a sűrűn benőtt bokorzatával kisgyerek koromban nekem mindig rejtélyesnek tűnt.
A fekete-fehér fotókon az 1956-60-as években látjuk a Kosuti elejét, az egyik képen még a a régi 23-as,vagy 48-as Ikarusz busz is látható a Cipész Ktsz Központjának emeletes házával, a régi kék busz (húúh, de sokszor utaztunk ezeken) éppen kanyarodik ki a Soroksári útra és megy majd a Boráros térre vagy Csepelre.

(Második -befejező rész következik)

(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)

Erzsébetfalván két híres templomunk

Erzsébetfalván két híres templomunk

Itt van Szent Karácsony ünnepe és ebből az alkalomból két híres templomunkkal kapcsolatos cikket rakok fel.

Erzsébetfalva az 1870-es évek után jelentősen fejlődött és templom felépítése is sorra került.
A Szilágyi Lajos utca és a Templom utca kereszteződésében (ma Baross utca és Zilah utca sarkán), akkori nevén Templom téren felépítették és 1876 november 19-én felszentelték az első katolikus templomot.
Egy idő után nagyobb templomra volt szükség, és az akkori erzsébetfalvai Piacz téren (ma Szent Erzsébet tér) felépítettek egy másik katolikus templomot. A templomot 1909 július 11-én avatták fel és szeptember 8-án szentelték fel.
A régi Zilah utcai első katolikus templomot 1913-ban lebontották és a piactér funkció az erzsébeti Vásárcsarnok felépítése után megszűnt és a Vásárcsarnokhoz került át, a Piacz tér Szent Erzsébet tér nevet vett fel.
A csatolt zöldes színű 1902-es térképen pirossal jelölve van az első katolikus templom az akkori Templom téren, a barnás 1910 utáni térképen az új Szent Erzsébet Templomunk is látszik.

Remélem nem követek el hibát azzal, hogy a Pesterzsébeti Múzeumban az általam megvásárolt „Pesterzsébet Anno” c. könyvből vett 1909-1910-es egykori képeslapot népszerűsítésként erzsébeti blogunkba kirakom.
A csodás fotó a Pesterzsébeti Múzeum kiadásában megjelent könyvből való, a könyvet mindenkinek nagyon ajánlom, a képen mindkét híres katolikus erzsébeti templomunk látszik:
„Erzsébet Fogadalmi Templom, Erzsébetfalva, Jelen, Múlt.”

Kívánok mindenkinek Békés Boldog Karácsonyi Ünnepeket és jó Egészséget!

(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)

Pflum (Pflumm) család

A Helytörténeti Klub Pesterzsébet 2010 december 14-én tartotta jubíleumi 50. előadását a Csili Vízváry termében. Az előadás címe: „Pesterzsébet és a Pflum család”.
Az előadásról részletesen beszámol James a blogjában, elérhetősége:

http://fal-art.blogspot.com/2010/12/helytorteneti-klub-3.html 
A blogjában a cikk címe: Helytörténeti Klub 3
Jómagam még néhány kiegészítést szeretnék hozzátenni az előadással kapcsolatban.

Kökény Sándorné Kalmár Veronika klubvezető megnyitó szavai után következett az előadás.
Az előadást Skaper Brigitta tartotta, aki körültekintően még az USÁ-ban élő Pflum-Pflumm jelenleg élő családtagokkal is felvette a kapcsolatot. Az előadáson több olyan érdekességről is beszámolt, amiről még sehol nem hallottunk, valamint néhány olyan eddig ismeretlen fotót is bemutatott, melyet Amerikából küldtek részére, ezzel is tartalmasabbá téve az előadást.
Az ismereteink szerint a Pflum család nevét eddig úgy vélem mindig egy „m” betűvel láttuk írni, az előadást tartó Brigitta felhívta a figyelmünket, hogy a család is használta mindkét írásformát, de a család jelenkori tagjai kérték, hogy két azaz „mm”-mel helyes a név, tehát így: Pflumm a család helyes neve.

Az előadó Skaper Brigittáról a következőket lehet tudni: Skaper Brigitta 1983-ban született, 2008-ban végzett ez Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem szakán, néprajzzal és filmmel kapcsolatos dolgokkal különösen mélyen foglalkozik. Ismereteim szerint egyik leghíresebb tanulmánya az alábbi ismert írás a régi magyar filmsztárokról:

Magyar filmsztárok a két világháború közötti Magyarországon

Skaper Brigitta jelenleg a Pesterzsébeti Múzeum-ban dolgozik, D. Udvary Ildikó múzeumigazgatónő munkatársa, történész és néprajz specialista.

Van olyan dolog is, amiről a Pflum ill. helyesebben a Pflumm családról keveset nyilván kevesen tudnak, erről is beszélt az előadó, Temesvári mozi.
A következő néhány sorban idézek a Trianonnál elcsatolt Délvidék-ről Temesvár mozi vonatkozásáról. A netről vettem az idézetet és onnan tettem be az egykori fotót is (lásd a feketés fenti képet) az Apolló moziról, Pflum György egyik moziérdekeltsége volt Temesváron.

„Temesváron a mozizás…két helyen vetítettek filmeket…a mozgókép-színházak magánkézben voltak…1897-ben a Városi Vigadó báltermében (ma a Csiky Gergely Színház nagyterme) és a gyárvárosi Gyárudvarban vetítették az első filmeket. 1908-ban, a Belvárosban Echer József, a Gyárvárosban Pflum György építtet moziépületet, 1913-ban a város mindkettőt megvásárolja, s a nagy érdeklődésre való tekintettel 1920-tól kertmozit is működtet. 1929-ben a belvárosi mozi helyén felépítteti a ma is korszerű és működő Capitolt.”

Szeretném kihangsúlyozni, hogy a Helytörténeti Klub jubileumi előadása igen tartalmasnak és nagyon érdekesnek bizonyult, köszönjük.

Végül egy kis személyes nem lényegi dolog, de végül is ez is kicsit Pflum kortörténethez kapcsolódik. A kirakott két színes képet korábban elküldtem Jamesnek, aki feljavította a színes diákat és hozzájárulásommal a blogjába kitette.
Most ezt én is kiteszem ide, mert a maradék Pflum Kertmozi tán utolsó képei színesben és úgy érzem, ehhez a cikkhez hozzátartozhatnak.

Az történt, hogy 1972 körül Ettvel Mónika pici lánykámmal sétáltam "A Templom" (Pesterzsébet Szent Erzsébet Templom) körül. A (Pflum) Kossuth Kertmozi környéke is már eléggé bontás alatt volt, de azért nyilván tűzet senki nem akart csinálni.

Egyszer csak azt láttuk, hogy kigyulladt a Pflum Kertmozinak (ugye akkor már rég Kossuth mozira keresztelték át) a bejárati része, de gyakorlatilag használaton kívül volt már az egész létesítmény. Pillanatok alatt ott voltak tűzoltók tűzoltó autóval, oda sétáltunk és készítettem néhány színes ORWO diát még a Zorkij-Leica gépemmel; a tűzoltó egységek is és a bejárati rész is nagyjából látszik.

A felső képen tűzoltók még nem voltak, csak ott lázasan szorgoskodó pár munkás, az alsó másik képen már volt néhány nézelődő és a tűzoltók is megérkeztek 2 tűzoltó autóval, és eloltották a tűzet. A második képen látszik a kertmozi hátsó vetítő része is a Török Flóris utca felől nézve.

Szép része volt ez is a Pflum Kertmozinak valamikor és sajnos ezt is sikerült eltüntetni...

Sajnos az egész Pflum mozizás, szórakoztatás, táncolás, vendéglő rendszer, valamint a Pflum család jótékonysági rendezvényei ma már csak történelem...

(bejegy: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

Helytörténeti Klub Pesterzsébet riport ESTV

Ötvenedik előadására készül a Helytörténeti Klub Pesterzsébet, mely jelenleg minden hónap második keddjén a Csili Művelődési Központ Vízvári termében a kerület egy fejezetével ismerteti meg az oda ellátogatókat. A Helytörténeti Klub vezetője Kökény Sándorné Veronika boldogan emlékszik vissza a már elhangzott előadásokra, melyek többek között a lakosok visszaemlékezésein alapulnak.

Kökényné Veronikával az erzsébeti ESTV műsorában 2010 december 2-án Molnár Szilvia készített több mint 18 perces igen tartalmas riportot, a riport elérhető:

http://www.centrumtv.hu/centrumtvvideo.php?vid=03496c0ae

A Helytörténeti Klub Pesterzsébet következő előadása:
2010 december 14-én, kedden délután 5 órakor Skaper Brigitta tart előadást "Pesterzsébet és a Pflum család" címmel a Csili B épülete (XX., Baross u. 55.) Vízvári László termében.
Minden kedves érdeklődőt és ismerőseiket várjuk a helytörténeti klub 50. találkozóján.
Üdvözlettel
Kökény Sándorné Kalmár Veronika
a klub vezetője

(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)

Kossuthfalván Kossuth telek (4.bef.r.)

A Kossuth telket keressük...na'most ismerve azt, hogy a Biróy telkek ezen a részen a régi Kossuthfalva területére estek, egyértelmű, hogy a Nagysándor József utca Soroksár felé eső részéről van szó a Knézich utca környezetében…de hol?
A 48-as elnevezésekkel a Knézich utca feltehetően az 1870-es években már kezdett létezni, a Család utca (Szent Imre herceg utca) valószínűleg később alakult ki, mégpedig részben a Kossuth telek területéből is.
Kossutfalva területe jól látszik a térképeken. A korábbi fejezetekben már látott 1882 és 1902 évjáratú térképeken jól látszik, hogy az ősi Kossuthfalva szélén a Knézich utca van, ott egy birtokhatár rész is volt, természetesen akkor még nem létezett külön Knézich utca és külön Család utca, Szabadság utca stb.
Sehol nem láttam még olyan rajzot, ahol ez a Kossuth telek kataszteri rajzokon a Szerződés szerinti kataszteri adatokkal és a híres 154. és 155. helyrajzi számokkal be lett volna jelölve. Pontos körvonalat bejelölni nem lehet, azért sem, mert ez a terület mai állapotában utcát-utcákat is magába foglal, mégpedig minimum a Szent Imre herceg utca területének és a Knézich utca területének bizonyos részét is.
Kiszámítottam az említett területek négyszögöl helyfoglalását, sajátkezű méretarányos skicceket készítettem.
Ezek alapján, valamint a történelmi adatok és összevetések, továbbá „tekon” blogtársam véleménye alapján is, azt tudom feltételezni, hogy a tényleges 1300 négyszögöles Kossuth telek egykori határai a mai állapotokra vonatkoztatva valószínűleg a következők lehettek:

Nagysándor József utca - Knézich utca és Szent Imre herceg utca és ma a közte lévő telkek - Dessewffy utca, (Pöltenberg felé már nem valószínű), de a telek még a mai Szabadság utca területe felé is belóghatott.

A 2010-es jelenkori elölnézeti és felülnézeti színes képeken látszik, hogy a Kossuth telek az 1300 négyszögöl területével mai állapotában a Nagysándor József utcára néző két házzal kezdődik. Az egykori Kossuth telek pedig halad a Dessewffy utca felé, mely mai állapotában több telket jelent.
A térképek között van egy 1910-es világos-sárgás utcaházszámos térképrészlet is, ahol látszik a Nagy Sándor utca és a Család utca (ma Szent Imre herceg utca) kereszteződése, ahol a Család utca 59. szám (1910-ben még csak házhely) a Kossuth telek jobboldali kezdetét jelenti a Nagy Sándor utca felől, mely aztán halad tovább a többi telekkel a Dessewffy utca felé.
Ez lehetett tehát szerintem a híres Kossuth telek területe és ismerjük el, hogy komoly nagyságú telket adományozott Biróy Béla honvédőrnagy Kossuth Lajosnak.
Végezetül annyit szeretnék hozzátenni, hogy ezt ismereteim szerint még senki sehol konkrétan nem írta le hogy a Kossuth telek valóban itt volt, tehát tudományosan a Kossuth telekkel kapcsolatos feltételezéseim nincsenek megerősítve és emléktábla sincs tudomásom szerint erre vonatkozólag a területen lévő házak közelében elhelyezve, csak a már korábbi részben említett Damjanich utcai Szent Lajos templomnál van emléktábla.

Na'most még valami: az emléktáblán és néhány helytörténeti íráson kívül Biróy Béláról más megemlékezést nem találtam és sajnos sem Kossuthfalván, sem Pesterzsébeten, sem Budapesten, sem Magyarországon sehol nem tudok Biróy nevű utcanévről vagy térről.
Az utókor így hálálta meg Biróy Béla Kossuthfalvai parcellázását ill. a Kossuth telek ajándékozási voltát.

bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis