2011. február 21., hétfő

Villa Rédeky (2.r.)








A Rédeky Villa történetet folytatjuk, mely tehát Erzsébetfalván a Nagy Sándor utcában volt található.
Volt egyszer egy derék ember, Magyarszéki Rédeky (Redl) Alajos, aki 1834-ben született, eredetileg pécsi lakos volt, és az 1848-as szabadságharc után Olaszországba ment, így lett garibaldista tiszt. Életében összesen több mint 8 évig volt katona, alhadnagy-hadnagy-főhadnagyi rangban. Redl Alajos a magyar szabadságharc után tehát Olaszországba ment és 1859-62-ben a Bach korszak alatt a 38. és 39. sz. Don Miguel regimentben (gyalogezrednél) harcolt az olasz szabadságért. Ennek a szabadságharcnak egyik legfőbb irányítója a híres Josef Garibaldi olasz tábornok volt.
Az olasz szabadságharc után 1862-ben visszatért Pécsre, ekkor magyarosította a Redl nevet Rédeky-re. 1871-ben megnősült, felesége Vass Erzsébet és 1882-ben Erzsébetfalván a Sina báró által felparcellázott Simonyi óbester-féle elkobzott birtokból vett egy telket, s ott telepedett le. Pont amikor Erzsébetfalván megvette az 5 holdnyi területet, milyen furcsa a sors, pont ebben az évben, tehát 1882-ben húnyta le szemét örökre Garibaldi tábornok, akinek emlékét Rédeky Alajos soha nem szűnő lelkesedéssel őrizte 1915-ben bekövetkezett haláláig 81 éves korában.
Rédeky Alajos tehát 1882-ben vette az akkor még feltehetően csak kiparcellázott 5 hold telket-területet, ahol építkeztek, fákat, növényeket ültettek, szép kertet alakítottak ki, mely az első részben látott képeslapon is látható. A Rédeky család 1905-1912 részben bent Pesten is lakott és a család tavasztól őszig Erzsébetfalván nyaralt.
De a család fokozatosan adott el a birtokukból birtokrészt az anyagi helyzetüktől függően.
Az erzsébetfalvi villa utolsó maradványait
1926-ban adták el.
Rédeky Alajos 33 évig, ill a Rédeky család ill. leszármazottjai összesen44 évig lakták a Rédeky birtok bizonyos területrészeit.

Jelen cikkhez mellékelve lett Rédeky Alajos 1884-ben készített végrendelete, melyet James küldött, a netről lett levéve. A végrendeletet Ökröss Bálint a híres budapesti királyi közjegyző készítette 1884-ben, aki a Budapesti Királyi Közjegyzői Kamara alapító tagja és elnöke. http://www.mokk.hu/index.php?menuid=58
Mellékelve lett „tekon” Gyulától is egy régi hírdetés is a Rédeky területrészekről.
(köszönöm James és tekon)
A hírdetésen az árak még az 1890-es évekből Frt-ban, és alul olvasható:
"Nagyságos Rédeky Kastély"

A napjainkban látott színes képen pedig az a Nagysándor József utcai rész látható, amely területrész táján kb. a Rédeky Villa volt valamikor, na de hogyan, hogy jön ez össze az első részben látott képeslapképpel... Villa Rédeky (első rész)


A következőkben részletezzük tehát a pontos területet...a Nagy Sándor utcában hol is volt ez a Rédeky Villa...

(folytatás a 3. befejező részben.)

(bejegy: Zoltan-kiskiskosutis)

2011. február 9., szerda

Pesterzsébeti kisiparosok, kiskereskedők állammal és állam nélkül. (Az előadásról)





2011. február 08-án, kedden délután 5 órai kezdettel a Helytörténeti Klub Pesterzsébet szervezésében a Csili Vízvári László Termében (XX., Baross u. 55.), Béládi Olívia tartott előadást, az előadás címe:
"Pesterzsébeti kisiparosok, kiskereskedők állammal és állam nélkül"
Az előadást Kökény Sándorné Kalmár Veronika, a HELYTÖRTÉNETI KLUB PESTERZSÉBET vezetője nyitotta meg, a tőle mindig megszokott nyugodt hangján és mutatta be az előadót.
Az előadó részletesen ismertette néhány főbb erzsébeti vállalkozó tevékenységét, többek között pl. a Gönczy, Lonszky, Kápolnási kisiparos-kereskedő cégekről is beszélt. Az egyik színes képen látszik a Kiskosuti-ban még létező néhány kisbolt, köztük a még ma is működő "Lonszky Vendel Férfiszabóság", valamint a szabóság belső részéből az előadáson látott egyik kivetített fotót látjuk.
A Lonszky pékségről James36 is írt 2008-ban a "Pesterzsébet a hazám" topic-ban az 1856 hozzászólásnál, egykori fotóval is mellékelve. Azon az oldalon az 1846 hozzászólásnál a Kun cukrászdáról is van bejegyzés és fotó, lásd a linket:
http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:4Gi_2XN-glMJ:forum.index.hu/Article/showArticle%3Ft%3D9025417%26go%3D75580592%26p%3D1+lonszky&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a&source=www.google.hu
Az előadáson az előadó Béládi Olívia rendkívül részletesen és komoly szaktudással, jól felkészülten adta elő az erzsébeti kisiparosok és kereskedők fejlődését az 1900-as évek elején, látható az egyik projektoros vetített képen az "Iparindítások száma 1901-1927" között.
Az egyik képen az asztalnál előadás közben Béládi Olívia jobb oldalt látható. Az előadó elmondta, hogy aztán a kisiparosok tevékenysége hogyan hanyatlott vissza nagymértékben főként az 1950-es években. Meggyőzően hiteles adatokkal és táblázatokkal mutatta be az évtizedek alatti nehézségeket. Az előadótól sok érdekes új dolgot tudtunk meg, az előadásához érzékelhetően igen sok személyes beszélgetést is kezdeményezett, valamint jelentős levéltári kutatómunkát is végzett, többek között elmondta azt is, hogy a FalArt blogot is rendszeresen szokta tanulmányozni, onnét is gyűjtött anyagokat: http://fal-art.blogspot.com/

Ez a helytörténeti előadás is jó volt, mely mindig jellemzi a Klub előadásait, köszönjük

(bejegy: Zoltan-kiskiskosutis)

2011. február 6., vasárnap

HELYTÖRTÉNETI KLUB PESTERZSÉBET 2011.év I.félév program

HELYTÖRTÉNETI KLUB PESTERZSÉBET
2011. év I. féléves programja

2011. január 29., szombat

Kölcsei Kende Kanut (2.r.)







2011. január 11-én a HELYTÖRTÉNETI KLUB PESTERZSÉBET szervezésében a Csili Vízvári László Termében Várhalmi András, a Csili igazgatója előadást tartott Kölcsei Kende Kanut-ról. Amint a korábbi, 2012 január 12-i

Kölcsei Kende Kanut (első rész)

cikkben olvasható volt, az előadó Várhalmi András úrral, valamint a Helytörténeti Klub vezetőjével Kökény Sándorné Kalmár Veronikával tv-riportot készített Molnár Szilvia a helyi ESTV riportere.
Ízelítőül néhány fotót láthatunk a tv felvételről, az alábbi linken pedig a tv felvétel látható.

http://www.centrumtv.hu/centrumtvvideo.php?vid=7e46b4b4b


(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)

2011. január 22., szombat

Villa Rédeky (1.r.)








A „Pesterzsébet anno 2008” c. könyvben jelent meg ez a feltűnően érdekes és különlegesen szép régi képeslap. A könyvet természetesen jómagam is megvettem és mindenkinek ajánlom, aki szeret foglalkozni főként Pesterzsébet (Erzsébetfalva, Kossuthfalva, Gubacs, Szabó-telep, stb.) múltjával és a helytörténeti dolgokkal pesterzsébeti vonatkozásban.
A képeslap címe: „Üdvözlet Kossuthfalváról, Rédeky villa”, kiadó: „Kohn és Grünhut Budapest”.
A könyvfelirat szerint a képeslap megnevezése: „Rédeky ház a Nagy Sándor utcában 1870-80 körül”.

A könyvben ezt olvashatjuk a képeslapról, írja:
„…egyik legrégibb képeslap…a felvétel az 1880-as évekből datálódik. Egy „Üdvözlet Kossuthfalváról” felíratú képeslap, jobb oldalán földszintes tornácos lakóház látható, falára felfutott kúszónövénnyel, baloldalon a kertben munkálkodó emberek, szerszámaikkal. Az egész kép beállítását egyfajta naiv báj lengi körül. A zsáner jellegű képek egyik kedves emléke ez.”
Valóban csodálatos és szinte idilli jellegű fotóról van szó. De valóban, hol is volt tulajdonképpen ez a mesebelien szép környezet, hol volt a Rédeky birtok, hol volt ez a villaház.

A Rédeky birtok a Nagy Sándor utcában volt a páratlan, tehát az egykori Hitel Márton utca felé (kb. 1905 után Kossuth Lajos utca felé) eső oldalon, helyileg az egykori Szőlőhegy utca (1903 után Kende Kanuth lett az utca neve) és a Család utca (később Szent Imre herceg utca) között.
(Lásd ehhez még: Kölcsei Kende Kanut)
A Nagy Sándor utca páratlan oldalról van tehát szó, ennek megfelelően szerintem a Rédeky birtok pontosan véve nem a képeslap felirata szerinti Kossuthfalván volt, hanem az Erzsébetfalva-i oldalon, helyrajzi száma is erzsébetfalvai volt.
Hozzátartozik a dologhoz, hogy az 1880-as évek táján az Erzsébetfalva-i oldal még kisebb népességű volt, Erzsébetfalvának közvetlenül a Nagy Sándor utca páratlan házszám felőli oldala még nem teljesen alakult ki Kossuthfalva szomszédságában, így egyértelműbb volt inkább a már teljesen parcellázott és lakottabb Kossuthfalvához gondolni a Rédeky villaházat, az tán egyértelműbb lehetett postai elérési cím vonatkozásában is.
Még annyit ehhez a gondolathoz, hogy Bíróy Béla kezdeményezésére az ő általa megvett birtokrészből lett Kossuthfalva, (Kossuthfalván Kossuth telek) márpedig a Nagy Sándor utca páratlan oldala az olvasottak szerint nem tartozott Bíróy Béla birtokához.

A könyvben látható képeslaphoz kapcsolódva szeretnék néhány dolgot írni erről a villáról-házról, és a Rédeky család igen fontos tagjáról, aki ezt a birtokot létrehozta, a villaházat felépíttette, gondozta sok éven keresztül.

(második része következik)

(bejegy.: zoltanez-kiskiskosutis)

2011. január 12., szerda

Kölcsei Kende Kanut (1.r.)


Kölcsei Kende Kanut(első rész)


Figyelem, értesítés HELYTÖRTÉNETI KLUB előadásról!
2011. január 11-én, kedden délután 5 órakor a
HELYTÖRTÉNETI KLUB PESTERZSÉBET
szervezésében a Csili Vízvári László Termében (XX., Baross u. 55.),
Várhalmi András tart előadást Kölcsei Kende Kanut-ról.

Figyelem, értesítés már megtartott HELYTÖRTÉNETI KLUB előadásról!
2011 január 11-én, kedden délután 5 órai kezdettel tartotta a HELYTÖRTÉNETI KLUB PESTERZSÉBET első idei előadását a Csili Vízvári László Termében. Az előadó Várhalmi András volt, az előadás tárgya Kölcsei Kende Kanut volt.

Az előadáson a Kende és Kölcsey család történetét gyakorlatilag Árpád fejedelem idejére Kende vezér törzséig visszamenőleg megismerhettük részletes családkutatás-családfák bemutatásával. Az előadó Várhalmi András úr bemutatta a "Tekintetes" Kölcsey úr"tevékenységét az 1879-es kora tavaszi szegedi-tiszai árvízzel kapcsolatban is.

Az árvíz után Erzsébetfalván vett birtokot és ide költözött.

Részletesen ismertette
Kölcsei Kende Kanut (1821-1903) életpályáját és az Erzsébetfalván végzett szőlőművelési tevékenységét is, mely szőlőművelési munkájáról eddig gondolom velem együtt nagyon kevesen hallottak.
Kölcsei halála után a birtoka területén lévő Szőlőhegy utcát róla nevezték el Kende Kanuth utcának.


Az előadó
Várhalmi András úrral, valamint a Helytörténeti Klub vezetőjével Kökényné Veronikával tv-riportot készített Molnár Szilvia a helyi ESTV riportere, valamint az előadásról videó felvételek is készültek.

Nagyon köszönjük a mély tartalmú és sok ismeretlen részre is kiterjedő számítógépesen vetített jó előadást.

(Fotó Kölcsei Kende Kanut-ról a "Pesterzsébet története" c. könyvből)

(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)

2011. január 5., szerda

Kossuth Lajos utca eleje (2.bef.r.)









Kossuth Lajos utca eleje (második-befejező rész)

Először is, Boldog Új Évet Kívánok az erzsébetieknek és mindenkinek, aki ezt a blogot olvassa!

A továbbiakban folytatjuk a Kossuth Lajos utca elejével kapcsolatos cikket.

A mi Kosutink, a Kossuth Lajos utca 1905/09 után a továbbiakban a nevét hál’isten a mai napig megtartotta, és a Kosuti kialakult eleje eléggé tartósan a városrekonstrukcióig is megmaradt.
A régi 1900-as évszázad legelejéről kiraktam két régi térképrészletet. Az egyik egy 1902-ből színes térképrészlet, ezeken az utcák nevei nincsenek kiírva, de egyértelműen látható a terület. A másik térképrészlet 1905-ből való, melyen látszik, hogy a mai Kossuth Lajos utca neve akkor még Hitel Márton utca volt.

Megemlíteném az első részben tárgyalt Guyon villához hasonlóan a Kosuti elejének egyik szintén híres házát. A Kossuth Lajos utcában, a 18. sz. alatti Óváry Artúr által tervezett házat gondolom, mely szerencsére átvészelte a város rekonstrukcióját és megmaradt.
http://fal-art.blogspot.com/2009/06/jo-hogy-meg-latni.html
Lebontásra került viszont a páratlan oldalon, a Kiskulacs Vendéglő, mely a Soroksári út és a Baross utca között volt található, melyért szintén kár, hogy „eltűnődött”…
http://fal-art.blogspot.com/2010/05/kiskulacs.html

A cikk címe a Kosuti elejére vonatkozik. De ha a kosuti elejéről van szó, azonnal az eszemben van, hogy a Soroksári út neve többször változott. A Kosuti neve tehát maradt, de közben a Kosuti sarkán már a Soroksári út nevei változásokon mentek keresztül a Határ úttól kezdve.
A Soroksári út az 1930-as évek második felében, kb. 1935-36-tól Horthy Miklós nevét vette fel, aztán 1946-47-től Dózsa György út lett. Dózsa György serege 1514-ben seregei itt vonult fel nem messze Rákos mezején és a mai Dél-Ferencváros-Külső részen – Gubacs Puszta területén táboroztak-megszálltak és híres Dózsa csata is volt. A Gubacsi és környékbéli parasztok a súlyos adók, igazságtalan vámok és sérelmeik miatt csatlakoztak a sereghez, amelyet a királyi csapatok szétvertek.
Egy idő után az ősi Soroksári út megint nevet változtatott, így az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. augusztus 1-i, Helsinki Konferencia alkalmából az évszázados Soroksári út neve Helsinki út, Finnország fővárosának a neve lett.

A következő képeken látjuk Soroksári-Dózsa Gy.-Helsinki út és a Kosuti sarkának jelenkori változásait látjuk. A színes városképrészt mutató képeket erzsébeti topic-blog olvasónk, „tekon” Kolozs Gyula küldte, az ő engedélyével rakom ki ; köszönöm Gyula.
Ki lett téve egy fekete-fehér kép is, mely a KMP Erzsébetfalvai Szervezete megalakulásával kapcsolatos emlékművet mutatja, a megalakulás szerintem arra a házra utal, mely a lebontott Guyon villa volt.

Van még egy színes kép, mely már a Kossuth Lajos utca mostani új elejét mutatja. A mai Kossuth Lajos utcánk Székely Kapuval kezdődik, mely egy hagyományos székelykapu, két oldalán 1-1 kopjafával.
Ezt a gyönyörű Székely Kaput Székelykeresztúr, Bölön testvérváros adományozta Pesterzsébet várossá nyilvánításának 80 éves évfordulója alkalmából.

A kétrészes cikkben a Kosuti elejének bemutatása természetesen nem lehetett teljes, de azért a Pesterzsébeti Érdekes -ségekre igyekeztem felhívni a figyelmet.

bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis