Erzsébetfalva első lakóháza-Graner Ábrahám, Gránerek (5.r.)

Gráner témát nézzük tehát tovább…
Gráner Ábrahám kb. 1854-ben felépítette Erzsébet-telep, későbbi nevén Erzsébetfalva első lakóházát…
Gráner Ádám megjelöléssel szerepel az 1936-os könyvben a fényképen a Ház…
Gráner Rezső nevét is említik az erzsébeti irodalmak, aki 1881-től Erzsébetfalva elöljárósági tagja lett…
Gráner Ábrahám a 25 forinton felüli összeggel járult hozzá a régi erzsébeti első Községháza közadakozás gyűjtésébe…
Gráner Rezső 100 forintnyi adakozó (!),  ez a felirat a régi Községháza Tanácstermébe befalazott táblán volt látható...

Gráner Ernő az 1882 szeptemberben alakult Erzsébetfalva Tüzoltó Testület titkára.
Gráner Ábrahám az 1882 szeptemberben alakult Erzsébetfalva Tüzoltó Testület szervezését-megalakulását adományával segítette és alapító tag
Gráner Sándor vállalkozó neve is többször meg van említve az erzsébeti irodalomban pl. „A telepítvényben az építkezés az alapítás (1870 június 14.) utáni három évben rohamosan folyt…
Gráner Sándor...vállalkozók ekkor vetik meg a község viszonylatában jelentősnek számító vagyonuk alapjait”
Gráner Sándor ...egymás után parcelláztatják területeiket apróbb részekre…
Gráner Sándor és társaik telkeiket, a konjunktúra idején olcsón felépített házaikat jelentős haszonnal vétetik meg a községgel – a polgárok adóiból…”
Gráner telep, kezdetben sok esetben a parcellázó nevét viselik (a telepek)
(ehhez lásd az utólag írt két "Megjegyzés"-t és a három kapcsolódó dokumentum lapokat)
Gráner Sándor erzsébetfalvai birtokos vezette az  erzsébetfalvaiak 25 tagú küldöttségét az önállósításra Soroksárral szemben... (akkor 1895 nov. 7-én kb. 8000 lakosú volt Erzsébetfalva)

Gráner Rezső 1897 december 30-án Erzsébetfalva nagyközség első képviselő testületének is tagja lett...
Gráner Rezső 1906-ban az új Községháza községi képviselő testületének és elöljáróságának is tagja lett…

Gráner Sándor 1906-ban is az új Községháza községi képviselő testületének és elöljáróságának tagja lett…

Jelen cikkben láthatunk kivonatokat a Gráner családról megjelent "erzsébeti irodalom" részletekből, továbbá Gráner Sándornak és feleségének Blau Sidoniának az 1896-os Házassági Szerződésének egyes részleteibe is bepillanthatunk. 

(a Szerződés részlete Levéltár-i anyag, a netről lett levéve, szerintem nyilvános dokumentum)

Az utolsó következő 6. részben Gráner Sándor-nak egy igen jelentős lépésével szeretnék még foglalkozni…

(folytatás a 6. részben)

(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)

Erzsébetfalva első lakóháza-Graner Ábrahám, Gránerek (4.r.)

Gráner Ábrahám lakóháza Erzsébetfalva első lakóháza…hogy hol is volt, meg kik azok a Gránerek, …hogy segítették Erzsébet telep, Erzsébetfalva, Pestszenterzsébet kialakulását…ez a téma.
Gráner Ábrahám lakóháza nagy valószínűséggel 1853-1854-ben épülhetett és valahol itt a Soroksári út elején építették a házát.

Az eddigi három részben azt kerülgettem, hogy feltehetően hol lehetett a Gráner Ház a Soroksári úton. Biztosat nem lehet tudni, mert ahogy James is írta a „Pesterzsébet a Hazám” topicban, sehol nincs említve sem házszám, sem helyrajzi szám, csak úgy nagy általánosságban, hogy Soroksári út, aztán kakukk...
A számozás szerint a Soroksári út 6. szám (a, b) alatt lehetett véleményem szerint a „Ház”, de a teljesség kedvéért mondanám, hogy bonyolítsuk a dolgot, a számokat illetően a térképeken is látszik, hogy a Soroksári utat is az 1900-as évek elején átszámozták…még régebbi Soroksári út számozás szerint ez volt Soroksári út 4. és 5. szám is …

Berakok térképeket, a zöldes színű kép az 1854-es állapotot mutatja (térkép készült 1860-ban), a piros csík a Soroksári út. A másik 1910-es kép azt mutatja, hogy hová eshetett a Soroksári úton a Gráner Ház.
Egy stabilabb házszám van tehát, a Soroksári út 6. szám, de azon az 1910-es térkép szerint 2 ház található.
Szerintem a telek Határ út felé eső részén lehetett az eredeti Gráner Ház, tehát feltételezésem szerint a telek bal szárnyán épült az 1854-es "Ház".

Na'most a rajzok és a helyigény-nagyság azt mutatja szerintem, hogy a telek jobboldalán, amikor már gazdagabbak voltak, akkor épült tán egy másik Ház, ami már főként üzleti célokat is szolgált.
Az 1964-es térképen a Dózsa György út, Ónodi utca, Baross utca, Ságvári Endre utca által határolt területen van a 170634 (Soroksári út 6.a) és 170635 Hrsz. (Soroksári út 6.b), tehát feltételezésem szerint ezek lehettek Gráner Ábrahám házai.

Ez kizárólag az én feltételezésem, tudom, hogy merész, természetesen nem lehet biztosat tudni, jó lenne, ha valaki cáfolná, vagy megerősítené, hogy tényleg hol volt a Gráner Ház.

A duplás Norc-os képen látszik, hogy az a terület, Gráner Ábrahám lakóháza hogyan alakult át a városrekonstrukció után...mi lett a kb. 1854-ben épült  házból...

Összevetve a tudottakat, egyértelmű, hogy Pesterzsébet első lakóháza Gráner Ábrahám lakóháza volt, és az is biztos, hogy a Gráner-eknek több szerepük is volt Erzsébetfalva kialakulásában és fejlesztésében...
Nézzük még meg majd a folytatásokban a Gránerek közül az egyik legismertebb Gráner-t is…aki Suda János mellett az élen járt Erzsébetfalva önállósodásában főként az 1890-es és az azt követő években...

A továbbiakban még a Gráner Család következik…

(folytatás az 5. részben)

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

Erzsébetfalva első lakóháza-Graner Ábrahám, Gránerek (3.r.)

Nézzük tovább a Gráner Ábrahám (Ádám) lakóháza és a Gráner témát…ott tartunk, hogy Gráner Ábrahám lakóháza nagy valószínűséggel 1853-1854-ben épülhetett és valahol itt a Soroksári út elején építették a házát a későbbi számozás szerint a Soroksári út 6. szám alatt.

Tehát 1851 táján Gráner Ábrahám és családja idejött a későbbi Erzsébetfalvára, alkalmas helyet találva nyilván a sok homokbucka mellett kimérette telkét a Gubacsi Határcsárda és az épülő Kaiser Keményítőgyár viszonylagos közelségében és felépítette házát. No, annyit a dologhoz, hogy az 1936-os fénykép "ránézéses mérete" nem adja ki teljesen világosan a régi 1854-es évekbeli sematikus jellegű térkép alaprajz méreteket, de ez bizonyos szempontból érthető, azért kb. 82 év alatt módosíthattak is az épületen...

Tehát Gráner-ek...
A „Pesterzsébet…” 1972-es kiadású igen fontos könyvben ezt olvashatjuk:

„1870 június 14-én…Puszta-Gubacson… az alapítási nap…”

„A telepítvényben az építkezés az alapítás utáni három évben rohamosan folyt…F.J., E.J. Gráner Sándor vállalkozók ekkor vetik meg a község viszonylatában jelentősnek számító vagyonuk alapjait…” (127. oldal)

Na’most mit lehet találni a neten, vagy könyvekben ténylegesen Gráner Ábrahám-ról? Hát’bíz nem sokat. De azért ha elővesszük a „Pestszenterzsébet…” 1936-os Chikán tudóskönyvet, az első Községháza építésénél (a mai  nagy-Kosuti-ban lévő Gimnázium helyén volt az akkori nevén Fő utcában, később Hitel Márton halálakor Hitel Márton utca lett, aztán Kossuth Lajos utca a neve), akkor megtudhatjuk, hogy a Községháza Építő Bizottsága emléktáblát helyezett el a Községháza falába. A könyvben megemlítik a Gráner-ek egy másik tagjának a nevét, bizonyos Gráner Rezső nevét, aki 1881-től Erzsébetfalva előljárósági tagja lett.

Az ismeretek alapján a Gráner-ek többségében mindig is kereskedőfamíliák voltak és itt is bekapcsolódtak a kialakuló Erzsébetfalva fejlesztésébe. Nyilván így kapcsolódtak be az említett Községháza közadakozás gyűjtésébe is, mely 1882 május 7-től augusztus 1-ig tartott.

Ebben a könyvben megtalálhatjuk ezt is, hogy:

„…25 forinton felüli adakozók és gyűjtők: Erzsébet királyné…Gráner Ábrahám…Gubacsi Téglagyár rt…Suda János…”

A másik előzőekben már említett „Pesterzsébet…” 1972 könyvben olvashatjuk:

„…rendszertelen parcellázás,…s kezdetben sok esetben a parcellázó nevét viselék (pl. Gráner telep)” (138-139 oldal, a könyv szerint erről az Erzsébetfalvi Közlemények 1898. márc. 20-i száma írt)

„…Suda János, Gráner Sándor és társaik telkeiket, a konjunktúra idején olcsón felépített házaikat jelentős haszonnal vétetik meg a községgel –a polgárok adóiból…” (142. oldal) (saját megj: ...az idején azt jelenti itt, hogy kb. 1902-1904 tájáról szól).

Összevetve a tudottakat, egyértelmű, hogy Pesterzsébet első lakóháza Gráner Ábrahám lakóháza volt, sőt Gráner Sándor-nak még róla elnevezett "Gráner telep"-e is volt a Határ út környékén, de hogy pontosan hol...?

Az mindenképpen jelentős, hogy a Gráner-eknek több szerepük is volt Erzsébetfalva kialakulásában és fejlesztésében.

(folytatás a 4. részben)

(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)

Erzsébetfalva első lakóháza-Gráner Ábrahám, Gránerek (2.r.)

Folytassuk tovább tehát ezt az érdekes Gráner témát, hol is volt  az a Gráner Ház és mikor épülhetett pontosan...

No'meg voltak itt Erzsébeten még más Gránerek is...?...Hát majd kiderül...

(első rész volt :  Erzsébetfalva első lakóháza-Graner Ábrahám, Gránerek (1.r.)

Tehát tartsunk ott, hogy a „Pesterzsébet Önkormányzat hivatalos honlapja” oldalon pontosan ez szerepel a témát illetően, idézem:

„Gubacspusztának mintegy 50 hold területét - a Soroksári út (Helsinki út) mentén a határcsárdától kiindulva - 1851-ben házhelyekre parcellázták. Ezekből 1868-ig mindössze kettő épült be, az út mellett Gráner Ábrahám lakóháza, és a Salzlachen-patak északi oldalán a "Kaiser"-féle keményítőgyár.”

Így van, de azért Gráner Ábrahám lakóháza pontosan hol és mikor is épülhetett, vegyünk egy régebbi, szintén érvényesnek mondható dokumentumot, hogy írja ugyanezt a témát a "Pestszenterzsébet, Kispest és környéke"  könyv 1936-os kiadása, (Előszót írta: dr. Chikán Béla 1891-1963, Pestszenterzsébet város első polgármestere) lássuk csak, hajszálpontosan idézem:

„Gubacs-pusztának egy része, mintegy 50 hold a Budapest Soroksári út mentén, a fővárosi határcsárda alatt még az 1851. évben báró Sina györgy idejében házhelyekre parcelláztatott fel. Ezekből a felparcellázott házhelyekből még azon időben beépült a máig is fennálló volt „Kaiser”-féle keményítőgyár és a soroksári országúton néhai Gráner Ábrahám lakóháza. Az 1851. évtől egész 1868. évig egy épület sem emeltetett ezen a tájon, úgy, hogy a fentnevezett két beépült telken és a téglagyári épületeken kívül lakatlan és néptelen volt az egész Gubacs-puszta.”

Hát igen...ennyit lehet találni, azt hogy 1851 és 1868 között épültek ezek az épületek...de hogy pontosan mikor épült éppen Gráner Ábrahám lakóháza...az sehol nincs pontosan megírva...

Az meg pláne nincs megírva, se a könyvekben, sem a neten és szerintem a helyszínen sincs semmiféle tábla, hogy itt és itt a Soroksári út ennyi és ennyi szám alatt épült-állt Erzsébetfalva-Pesterzsébet első lakóháza, Gráner Ábrahám lakóháza...

No'és hogy ki volt az a Gráner Ábrahám (Ádám), mi az a Gráner család, milyen foglalkozásúak voltak a Gránerek, mit tettek a Gráner-Graner-(Grauer(!)) ezek az emberkék Erzsébetért...mintha ez nagyon kevés embert érdekelne...szinte semmit nem találni...

No'igen, hát akkor 'lássukcsakmeg'...mi is a dolog?
Nézem az térképeket, felülről lefelé: 1866, 1860, 1854, 1852, 1879…és most nézem, amit 1866 áprilisban készített a Vár Mérnöki Hivatal által Pesten, Inczel György és Schleiffer Nándor építész és térképész.

Látszik, hogy a „Pest-Gubacs 1738” határkőhöz és a Gubacsi Határcsárdához, mint alapvetően figyelembe vehető tájoláshoz  jelölték ki és tájolták be a Kaiser féle Keményítőgyárat.
A térképeken látható egy másik épület is, az egykori Soroksári úthoz közel jelölve, véleményem szerint ez kellett hogy legyen a Gráner Ábrahám (Ádám) lakóháza...A "Ház" a Salzlachen-Krombacher-Erzsébet pataktól vissza kicsit a Gubacsi Határcsárda irányába a dombok között Pest felé látszik

Összevetve a térképeket, ezek alapján 1852-től kezdve az alábbiakat tudtam megállapítani:

Gráner Ábrahám lakóháza az 1852-es sárgás színű térképen még nincs rajta, de az 1854-es barnás színű térképen már gyengén láthatóan szerepel, az 1860-as szép többszínű térképen pedig gyönyörűen látszik... 
A térképek és évszámok,  valamint a történeti leírásokat figyelembe véve az összevetések alapján tehát Gráner Ábrahám lakóháza értelmezésem alapján nagy valószínűséggel 1853-1854-ben épülhetett, de a leírások és a térkép alapján 1854 évben már állt, és valahol itt a Soroksári útnak viszonylag az eleje részén építették.  
Nagy bizonyossággal állítható, hogy a későbbi Gyár utca és a János utca, még pontosabban véve a Gyár utca és a Salzlachen patak (Krombacher patak) (Erzsébet ér) között állhatott Gráner Ábrahám egykori 1854-ben épült lakóháza, mely a Pestszenterzsébet könyv szerinti fotón 1936-ban is  még a Soroksári úton állt.

(folytatás a 3. részben)

(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)

Szomszédolás.Képek és történetek Soroksár múltjából

2011 június 14-én Román János tartott előadást „Szomszédolás. Képek és történetek Soroksár múltjából” címmel a Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébet szervezésében.
Kökény Sándorné Kalmár Veronika a Klub vezetője megnyitó szavai után következett Román János a Soroksári Grassalkovich Körből, aki első szavaival megköszönte a tiszteletreméltó felkérést az előadásra.

Az előadáson az előadó részletesen ismertette Surcusar azaz teljesen régiesen „sár-sarok” kialakulását egészen a legrégebbi időktől. Beszélt arról, hogy 1067-ben már találkozunk a Suruk Puszta névvel a történelemben; a  Surcusar név Anonymus latin nyelvű krónikájában is szerepel,  Soroksár és neve 1000 év alatt kiállta az idők próbáját.
1729-1732 között és folyamatosan Grassalkovich I. Antal (1694-1771) császári-királyi jogügyi igazgató megszerzi több más területtel együtt Soroksár, Gubacs, Szentlőrinc, Péteri, Kerekegyháza, Szentdienes területét és a Gödöllői birtokához csatolja.
Grassalkovich Antalnak rendkívül nagy a szerepe Soroksár betelepítésében és  fejlődésében, 1743-ban Mária Terézia császárnőtől-magyar királynétól grófi címet kapott, a királynő MT monogramját is használhatta címerében.
Az előadó részletesen beszélt a németajkúak betelepítéséről, melyre szükség volt, ugyanis a török uralom után a területek üresek voltak és ezek a betelepítések a környék és az ország fejlődését jelentették. A bevándorlók hajón, szekéren, gyalog jöttek be az országba és jelentős adó és egyéb kedvezményeket kaptak. Soroksár település Mária Teréziától 1759-ben mezővárosi jogot kapott. Számos szakma meghonosodott Soroksáron, melyek közül a legjelentősebbek közé tartozik a régi soroksári vízimalmos molnárok munkája. Így alakult ki a híres soroksári kenyérsütés, úgyhogy az 1900-as évek elején már az egész országba szállították a híres soroksári kenyeret.
Az előadó részletesen beszélt  a soroksári Krieser, később Ledofsky gőzmalomról, továbbá a híres jégszállítókról. A jegesek a Duna jegéből kitermelték a jeget, amit aztán pl. föld alatti 25m x15m = 400 m2-es (!) jégvermekben tárolták a jeget, majd szállították a megrendelő fogadósoknak, húsárusoknak és egyéb gazdáknak-polgároknak.
Beszélt az előadó a postaútról is, melynek Soroksáron volt jelentős állomása.

(cikkbejegyző külön beírása: egy időben Pest után a Gubacsi Határcsárdánál is volt postakocsi megállóhely, ezután következett a jelentős Soroksár megállóhely).

Az előadó beszélt a zimonyi vasútvonal kialakulásáról is, így a Budapest-Haraszti Helyiérdekű Vasút 1887-es megindulásáról. Ismereteket szereztünk a soroksári szódavízgyártásról is.
Gróf Migazzi Kristóf püspök-nek a templomépítő tevékenységét is megismertük, majd Soroksár műemlékeiről is, híresebb előkelő házairól, valamint a Gubacsi Kápolnáról és a soroksári temetőkről is ismereteket szereztünk, továbbá a híres I. világháborús emlékművet is megismertük.

Meg kell mondani, hogy az előadás a szokottnál hosszabbra kerekedett, de az előadó az előadásán sok olyan érdekességről is beszámolt, amiről még sehol nem hallottunk, valamint  eddig számos ismeretlen fotót is bemutatott. Jó előadás volt, nagyon megérte hogy ott lehessünk és végighallgathassuk.

A Helytörténeti Klub előadása ez alkalommal is igen tartalmasnak, érdekesnek bizonyult. 
Köszönet a rendezőknek és a Soroksári Grassalkovich Körnek, személy szerint elsősorban Román Jánosnak az előadónak.

(bejegy: Zoltan-kiskiskosutis, a kirakott képek előadás közben mobillal készültek.)

Rezeda és Cserkészet (3.bef.r.)

Hogy is kezdődött tehát a Cserkészet? A Nagybecskereken megjelenő Torontál című politikai napilap 1910. július 14-én, csütörtökön megjelenő számában felröppent egy hír, miszerint:

„A nagybecskereki községi főgimnázium 228 oldalon megjelent kötetet kitevő értesítőjét értékessé teszi Králik László tanárnak a Boy Scouts, az angolok legújabb ifjúsági egyesületéről írt szép ismertetése...

...Akit nevelési kérdések általában érdekelnek, az igaz érdeklődéssel fogja figyelemmel olvasni, hogyan próbálják Angliában azt a fontos iskolai kérdést megoldani, hogy a középiskolákban a szellemi művelés túltengésének gátat emeljenek, és többet törődjenek az ifjúság testi és erkölcsi nevelésével…”

Ez alapján kezdődött Magyarországon a cserkészmozgalom az 1910-es években és kezdte meg hódítását; a cserkészet a II. világháborúig folyamatosan fejlődött.

A II. világháború vége felé közeledve azonban a hatalom igyekezett ellehetetleníteni az „angolbarát” cserkészmozgalmat, hogy saját kevésbé népszerű Levente- és Őrszem-mozgalmát erősítse. 1944-ben a nyilasok fel is oszlatták az MCSSZ-t, bár a végrehajtásra már nem maradt idejük.

Ezután jött aztán a Úttörőmozgalom...

Majd 1989-ben a rendszerváltás után sorra alakultak újjá a cserkészcsapatok. Mind Magyarországon, mind a szomszédos országokban újjáalakult a cserkészet. 

A Magyar Cserkészszövetséget 1989. február 11-én, mint a legelsőként megalakuló társadalmi szervezetet vette nyilvántartásba a Fővárosi Bíróság. 1990. július 23-án pedig ismét tagjai közé vette fel a WOSM. 

Az 1991-es 17. Cserkész Világdzsemborin -több évtized szünet után- ismét részt vettek magyar cserkészek. 1993-ban a gödöllői dzsembori 60 éves évfordulója alkalmából emléktábort tartottak.

Az ezredfordulón, 2000-ben Esztergom mellett került sor a Millenniumi Emléktáborra, melyen 2000 magyar cserkész vett részt. Új lendületet vett a Közép-Európai Dzsemborik sora, melynek Magyarország is résztvevője lett.

A cserkészet 2007-ben, amikor centenáriumát ünnepelte, a magyar cserkészek országszerte több városban tartottak cserkésznapokat pl. 24 órás népdaléneklési rekordkísérlettel.

A cserkész jelmondatot – Légy résen! – számtalan nyelven több millió cserkész használja 1907-óta.

A cserkészek egymással bal kézzel fognak kezet, jobb kezük három ujját tisztelgésre emelve. Ez a három ujj jelképezi kötelességeiket Istennel, hazájukkal és embertársaikkal szemben.

A magyar cserkészek sajátossága a Jó munkát! köszönés. Minden cserkész tudatosan végrehajt naponta egy "jótettet".

Kiemelkedő magyar cserkészvezetők

Magyarországon 1912 és 1948 között

    Mattyasovszky Kasszián bencés paptanár, a vízicserkészet kezdeményezője

    Sík Sándor költő és piarista pap-tanár, a magyar cserkészet pedagógiájának megalapítója

    Dr. Sztrilich Pál fogorvos, a Hárshegyi Cserkészpark megalapítója, A legjobb magyar cserkész

Az emigrációban 1945 után

    Bodnár Gábor a magyar cserkészet egyik elindítója és későbbi vezetője az emigrációban

További híres magyar cserkészek:

    Almásy László Afrika-kutató, felfedező

    Andorka Rudolf szociológus

    Göncz Árpád köztársasági elnök

    Jancsó Miklós fimrendező

    Lámfalussy Sándor közgazdász, „az euró atyja”

    Puskás Lajos (pedagógus) erdélyi cserkészparancsnok

    Sinkovits Imre színész, a Nemzet Színésze

    Sík Sándor költő, piarista pap-tanár

    Szerb Antal író

    Teleki Pál földrajztudós, miniszterelnök

    Kölley György pap, cserkészvezető

A kirakott fek-feh képeket "tekon" Gyulától kaptam, Gyula köszönet érte. 

A képeken a Turul Cserkészcsapat-ot látjuk a Pesterzsébeti Vízi telepen, továbbá felvonulás közben, valamint képek láthatók a híres Gödöllői Cserkész Világtalálkozóról (Jamboree Gödöllő, 1933. augusztus 2-15) Vitéz nagybányai Horthy Miklós (sz. Kenderes 1868- mh. Estoril Portugália 1957) tengerésztiszt, Magyarország kormányzója is látható fehér lován.

Egy friss hír még a cserkészethez: 2011 júniusban hetvenhárom hátizsákos, cserkészinges dán fiatal lepte el pár napra Budapestet, azon belül is Pesterzsébet utcáit. Az FDF önkéntes ifjúsági szervezet - amely egyébiránt a dán királynő által támogatott - első alkalommal kísérelte meg, hogy egy európai körutazásra vigye a cserkészeket. Varsó és Prága után, Milánó előtt Budapestre érkeztek, hogy négy kellemes napot töltsenek a magyarok, a pesterzsébetiek között. 

A fiatal dán cserkészek egy csoportja a színes képen látható, hozzátartozó cikk linkje: http://nemzetiforum20.uw.hu/nemzeti_forum_magyarorszagon_hirek/73_dan_fiatal_kalandjai_pesterzsebeten.php

Végezetül háromrészes cikksorozatom végén hadd mondjam, hogy nagyon jó tudni, hogy egy egyszerű Szent Imre herceg utca-Rezeda utcai-csarnoki közértes-boltos szűkebb környezetünkbeli pesterzsébeti ember a  

Pesterzsébet Turul Cserkészcsapat egyik neves vezetője volt...

(bejegy: Zoltan-kiskiskosutis)

Rezeda és Cserkészet (2.r.)

Tehát hogy jön ide a Cserkészet, hát úgy, hogy a Szent Imre herceg utcai boltban információk szerint a tulajdonos Korcsek Hedvig volt, férje  Szalai József a piac területén bérelt üzletben dolgozott és a Turul Cserkészcsapat egyik vezetője volt, és akkor úgyis ritkán kerül szóba a cserkészet, tán keveset is tudunk róla konkrétan, nézzük meg kicsit, mi is volt nagy vonalakban a Cserkészet…
Magyarországon a cserkészmozgalom az 1910-es években kezdte meg hódítását. A cél az volt, hogy többet törődjenek az ifjúság testi és erkölcsi nevelésével. Az egyesület tagjai 12-18 éves fiúk, akikkel szemben igen nagy követelésekkel lépnek fel. Meg kellett ismerkedniük az élet mindennemű követelményeivel, kint kellett nekik a szabadban tartózkodniuk, meg kellett tanulniuk kunyhót építeni, fát vágni, tüzet rakni, sütni, főzni, csónakázni, kerékpározni, úszni, gyalogolni, embereket, állatokat megfigyelni. Meg kellett tanulni a higiénikus életmód szabályait, testét mindenféle játékokkal és sportokkal edzenie kellett stb.
Mindezt az ifjak a szabad délutánokon, a vasár- és ünnepnapokon és a nagy szünidőben gyakorlatilag sajátították el.
Az első cserkészcsapatok angol mintára 1910-ben kezdtek alakulni és 1912. december 28-án megalakult a Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ). 1913-ban tartották 105 cserkész részvételével a vági tutajutat, melynek hatására nagy lendületet vett a mozgalom.
A szövetséget közben 1919-ben a Tanácsköztársaság betiltotta, 1919 szeptemberében alakult újjá. Az új alakuló ülésén csak a „szocialista-kommunista úttörőcsapatokban magukat nem kompromittált” cserkészvezetők vehettek részt. Az alapszabály szerint az ő feladatuk volt a „talpraesett, a gyakorlati életben jártas, természetszerető, vidám és mindenekelőtt istenhívő” ifjak nevelése. 1920-ban számos előrelépés történt, elindult a Magyar Cserkész című lap, megjelentek a vízicserkészek és a kiscserkészek, ekkor alakult meg a Nemzetközi Iroda, melynek az MCSSZ is alapító tagja lett.  
1933-ban Magyarország nyerte a világdzsembori rendezési jogát. A Gödöllői Királyi Kastély kertjében közel 30.000 cserkész táborozott, vendégül látták Horthy Miklós kormányzót is, a mozgalom feje a magyar főcserkész a későbbi miniszterelnök Teleki Pál volt. A Gödöllőn megrendezett Cserkész Világdzsemborin Cserkész emlékmű is készült Gödöllőn.

A magyar cserkésztörvény tíz pontja:
1.   A cserkész egyeneslelkű és feltétlenül igazat mond.

2. A cserkész híven teljesíti kötelességeit, melyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik. 
3.  A cserkész ahol tud, segít.

4.  A cserkész minden cserkészt testvérének tekint.

5.  A cserkész másokkal szemben gyöngéd, magával szemben szigorú.

6.  A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.

7.  A cserkész feljebbvalóinak jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik.

8.  A cserkész vidám és meggondolt.

9.  A cserkész takarékos.

10.A cserkész testben és lélekben tiszta

A II. világháború után a Magyar Kommunista Párt igyekezett az 1946-ban megalakuló Magyar Úttörők Szövetségébe beolvasztani a magyarországi cserkészmozgalmat, megtörtént a kommunistáknak a mozgalomba való nagyarányú beépülése, 1947 elejére az MKP-vezetés 11 elvtársa a cserkészközpontban a legfontosabb pozíciókat már kezében tartotta. 1947-ben még sikerül 200 cserkésznek eljutnia a 6. Cserkész Világdzsemborira. Az ott tapasztaltak alapján kezdődött meg cserkész kezdeményezésre a Gyermekvasút kiépítése. 1948 nyarának végén, a csillebérci Úttörő Köztársaság és az úttörővasút első szakaszának avatásán került sor az Úttörőszövetség és a cserkészet egyesítésének aktusára. A cserkészet a rendszerváltáskori újjáalakulásig szünetelt Magyarországon, de a magyar cserkészet külföldi emigrációban tovább élt.
A Külföldi Magyar Cserkészszövetség a háború után nyugaton alakult, működése szervesen összefonódott az emigráns magyar közösségekkel, szervezetekkel, iskolákkal.

Magyar központok vannak a mai napig az Egyesült Államokban, Németországban, Ausztráliában és még számos nyugati országban.

A rendszerváltás után sorra 1989-ben alakultak újjá a cserkészcsapatok – mind Magyarországon, mind a szomszédos országokban újjáalakult a magyar cserkészet, a cserkészet 2007-ben ünnepelte centenáriumát.
A cserkészet 1907-es születése óta a világ összes cserkésze fogadalmat tesz, hogy megfelel a cserkészet eszméinek és betartja a cserkésztörvényt.

A magyar cserkészfogadalom szövege: 

Én, ……......fogadom, hogy híven teljesítem kötelességeimet, amelyekkel Istennek, Hazámnak és embertársaimnak tartozom. Minden lehetőt megteszek, hogy másokon segítsek. Ismerem a cserkésztörvényt és azt mindenkor megtartom. 

A cserkész fogadalom és a törvények pontos szövege országról-országra változik, de meg kell hogy feleljen a Cserkész Világszövetség (WOSM) elvárásainak.

A cserkészegyenruha nadrágból, övből, ingből, nyakkendőből és kalapból áll. A magyar cserkészek nyakkendője zöld színű, ingükön a háromszögű Hungária-jelvény jelzi magyarságukat.

Az egyik képen a Turul cserkész csapat menetel, a helyszín az erzsébeti Templom térnek a Ferenc utca felé eső oldala, a Szent Imre herceg utca felől nézve, most a Pflum mozi és a mai Üveges üzlet felől jönnek, és éppen a Számítástechnika bolt előtt gyalogolnak, és mennek enyhén a mai Bellatrix szépítő műhely felé, néhány képen pedig a Szent Erzsébet nagytemplomunkban látjuk a pesterzsébeti cserkészeket.

A fotók többsége és az erzsébeti információk James-től és tekon Kolozs Gyulától érkezett, köszönet érte.

(folytatás a 3. részben)

(bejegy.: kiskiskosutis)