 |
| 1904. Erzsébetfalvától Kossuthfalva hosszú időkön keresztül szeretett volna elszakadni, ez a kívánság az 1904-es években és 1907 körül megint fellobbant...az önállóság megint nem sikerült... |
 |
| 1904. Megindult a villamos vasút... A villamosjáratok akkor még fordítva közlekedtek a mai állapothoz viszonyítva, tehát a Közvágóhíd Gubacsi út felől a Határ úton át jöttek be a Vezér utcába (ma Jókai Mór utca) és a Nagy Sándor utcán keresztül a Török Flóris utcába bekanyarodva mentek ismét Pest felé a Gubacsi úton... |
 |
| 1905. Erzsébetfalva újságtérkép 1905 -ből...nagyon érdekes ezt áttanulmányozni... A mai Nagy Sándor utca neve a térképen a Soroksári út felől Kossuth Lajos utca...és a mai Kossuth Lajos utca neve még Hitel Márton utca... |
 |
| 1905. A híres Kossuthfalva temető...amely nagyon régóta már nincs, ide temették először pl. Hitel Mártont is, mert akkor még Erzsébetfalvának nem volt temetője... |
 |
| 1905-től kb. a Soroksári úttól is a Kossuthfalvára bejövő utcát Nagy Sándor utcának hívták. Azonban a Nagy Sándor utca neve így helytelen volt, melyet már napjainkban Nagysándor József utcának hívunk...Ezt a képet azért említettem meg előadásomban, hogy bizonyítsam: az utca nevének megváltoztatása helyes volt, ha hűek akarunk lenni Nagysándor József aradi vértanú tábornokunk emlékéhez. Az emlékérmén sajátkezű aláírása látható, tehát nevét így írta: Nagysándor József... |
 |
| 1905...1906 A kép egy viszonylag jobbmódú 107 évvel ezelőtti női öltözetet mutat, dédnagymamám látható rajta...az egyik képen kisfiával (nagyapámmal) együtt látható, aki a budai Istenhegyi úti bentlakásos iskolába járt tanulni Kossuthfalváról ill. a Gubacsi Határcsárdából. A tanuláson történő részvétel kötelező katonai jellegű öltözetben történt, katonás papi fegyelem mellett...farmerben még nem lehetett flangálni... |
 |
| 1906. Ahová Kossuthfalváról is lehetett iskolába járni... A kép a budai Istenhegyi út 32. sz. alatti Iskolatestvérek Iskola |
 |
| 1906. A Kossuthfalva, Nagy Sándor utca Vécsey utca sarkán lévő "Vendéglő 48-as Magyarhoz" adás-vételi szerződése, apa "úgymond" eladta lányának a vendéglőt, a lényeg csak a tulajdonjog átadása volt lányának....látszólagos koronaösszeg adatokkal...A kép baloldalán a Rédeky birtok jobbszélső sarka láthó, mely a Szőlőhegy utca (később Kende Kanut utca) vége... A Rédeky villáról lásd három részes korábbi 2011. évi cikksorozatomat, az első rész elérhetősége: http://zettvel.blogspot.hu/2011/01/villa-redeky-elso-resz.html |
 |
| 1906. Egy 106-107 éves bazár (vegyesbolt a Nagy Sándor utcából... |
 |
| 1907. Ahol a villamos kijött a Nagy Sándor utcából... Ez a Kossuthfalva-Szabó telep sarok érdemben alig változott napjainkhoz viszonyítva... |
 |
| A továbbiakban nem fogom az előadást részletesen leírni, akit érdekelt az úgyis eljött, de szemelvény részleteket megpróbáltam készíteni a teljesség igénye nélkül... |
 |
| Az előadás alatt a vetítésről néhány fotót készítettem...a lényeg látható, ezekhez külön magyarázó szöveg általában felesleges... |
 |
| A dolumentumokon látható változtathatósági indexek színjelölése 5-től 1-iig folyamatos kerek számozással: 5. narancssárga-barna "megszüntethető"; 3. sárga "közepes változtatás"; 1. sötétzöldes szín "megtartás" |
 |
| Pesterzsébet hivatalos városrészei balról jobbra: Gubacs, Erzsébetfalva, Kossuthfalva, Szabótelep, Pacsirtatelep, Gubacsipuszta |
 |
| Pesterzsébet építészeti értékei, ami már nincs vagy nagyon átalakult: Gubacsi Határcsárda mely többszázéves betérő fogadóhoz elkezdték kijelölni az akkori Erzsébetfalvát és a Határ úti HÉV miatt lebontották, régi Pesterzsébet Vasútállomás melyet 1 éjszaka folyamán a MÁV hirtelen totál lebontott, a híres Pesterzsébet Zsinagóga melyet a felismerhetetlenségig művészeti raktár céljára átalakítottak úgy, hogy ember nem ismer rá, hogy az valaha Zsinagóga volt, Rédeky család villája lebontva, Suda család villája szinte a felismerhetetlenségig átalakítva; annak új állapotáról nincs képem... |
 |
| Fővárosi védelem alatt álló épületek és épületegyüttesek... |
 |
| További fővárosi védelem alatt álló épületek és épületegyüttesek... |
 |
Az előadáson szó volt Pesterzsébet különleges épületeiről is..
Pesterzsébet városrészei főként építészeti szempontból balról jobbra: Gubacs,
Pesterzsébet Városközpont, Erzsébetfalva (Belső-Erzsébetfalva,
Külső-Erzsébetfalva), Kossuthfalva, Szabótelep, Pacsirtatelep,
Gubacsipuszta, Millenium-Újtelep
|
 |
| Pesterzsébet gazdasági értékeléséről is hallottunk... |
 |
| Pesterzsébet különböző területeinek lakóingatlani kínálati árairól is beszélt az előadó... |
 |
| Pesterzsébet szabadterei, zöldterületei is téma volt... |
 |
| Pesterzsébet változtathatósági indexei is vizsgálva lettek különböző szempontok alapján... |
 |
| A több mint 200 oldalas tanulmányanyagot készítők nevei is fel voltak sorolva az előadás végén...Nagy anyagot készítettek az értékalapú koncepció kidolgozói, köszönjük az előadást.
A magam részéről annyi kiegészítést szeretnék mondani, hogy nem akarok sopánkodni a régi Erzsébetfalva lebontása miatt, ahol az új Városközpont épült fel...ezen már nincs mit tanakodni... de a jövőben jobban vigyázzunk értékeinkre...
De szerintem van még egy fontos dolog, amin még lehetne segíteni. A híres Pesterzsébeti Jódos Gyógyfürdő ügye...a Gyógyfürdőt ott eszi a nagy fene és megy ebek harmincadjára...
A világon tudomásom szerint kb. 3 helyen van ilyen különleges gyógyfürdő víz...a dolgot illetékeseknek kézbe kellene venni...úgy tudom, nem a kerületünk a tulajdonosa... de ezt így hagyni, hogy parlagon heverjen...hát vétek...
Tudom, pénz kellene hozzá...de ha fel lenne újítva és működne, akkor úgy vélem, jó propaganda esetén sok magyar és külföldi gyógyulni vágyó jönne ide gyógyulni...
Rendesen hozhatná a pénzt Pesterzsébetnek, a Fővárosnak és Magyarországnak... 2013. évi programjavaslat:
(mód. 2013 01 21)
|
 |
| Erzsébetfalván 1910-ben készült el a többfunkciós Pflumm-épület; 1911-ben megkezdődött a vetítés a moziban. A Pflumm-épületet Pflumm György építőmester tervezte. Szerencsére az elmúlt 100 évben Pesterzsébetnek ezen a területén lényeges változások nem történtek. |
 |
| Nem csak a mozi épülete volt a Pflumm család tulajdona, mert 1911-ben megvásárolták az utca másik oldalán lévő telket is és erre a területre is emeletes házat építettek. A földszinten 9 üzlethelyiség volt, többek között a Royal Divatáruház, az emeleten rendőrségi lakásokat alakítottak ki, amelyekért a Rendőrkapitányság (Csendőrség) jelentős bérleti díjakat fizetett. Az épület sarkán kezdetben Royal Divatáruház működött, majd a helyén később sokáig egy Meinl üzlet volt |
 |
| A ma Julius Meinl néven ismert üzletlánc magyarországi megalapítója is Pesterzsébeten lakott a Török Flóris utca 82. szám alatt. A jelenlegi rendőrségi épület helyén állt egy egyemeletes épület, ebben lakott Meinl Gyula (1864-1944). A fotón Óváry Gábor tartja előadását, éppen Meinl Gyula a téma... |
 |
| Meinl Gyula 1913-ban vette át édesapjától a Meinl üzletláncot, ekkor Budapesten egyetlen üzlet működött a ferencvárosi Dandár utcában. Meinl Gyula irányítása alatt 1920-ban kezdte meg termelését a Meinl Csokoládégyár Budapesten, majd 1922-ben létrehozta a Likőrgyárat, az 1930-as évekre pedig országos bolthálózat épül ki; a 33 budapesti üzlet mellett 22 vidéki városban lesznek Meinl-fiókok. A Julius Meinl üzletláncot 1952-ben államosították. |
 |
| Erzsébetfalva egy részének látképe 1912 körül, a képet az akkor nemrég elkészült Szent Erzsébet templom tornyából fényképezték. A képen jól látható, hogy Erzsébetfalva központja a képen látható terület volt, mert itt volt a piac, a templom, a rendőrség, a vendéglő, a mozi és az üzletek. |
 |
| Óváry Gábor a továbbiakban a pesterzsébeti Munkástelepek-ről beszélt... Erzsébetfalva alapítása (1870) még meg sem történt, de a Kisduna partján a mai Gubacsi lakótelep területén nagy ütemben megkezdődött a téglagyártás. 1867-ben megalakult a Kőszénbánya és Téglagyár Rt. |
 |
| A bánya főrészvényese a Drasche család volt és a mai Gubacsi Hídfő közelében az ott dolgozó családok részére a család bérlakásokat építtetett (Teremszeg utca). A bányában, valamint a téglakészítésben összesen, mintegy 150 munkás dolgozott. A családoknak a munkaviszonyuk megszűnésekor a bérlakásokat néhány napon belül el kellett hagyniuk. |
 |
Hasonló munkástelep épült a Vágóhíd utcában az ott dolgozók részére. A Vágóhíd utcai Kolónia egy nagy üres terület közepén épült. Az épületeken túl közvetlenül a telep mellett volt a gyártelep. A Vágóhíd utcai építkezés 1903-ban kezdődött és 1905-ben fejeződött be. Az építkezés előkészítése volt a Juta- és Kenderfonó Részvénytársaság megalakulásának. 1905. január 14-én alakult meg a társaság, az elnök báró Radvánszky Béla koronaőr volt, az alelnök báró tornyai Schossberger Rezső, de az elnökségben volt még cementgyáros, földbirtokos és bankigazgató is. Ez volt az egyetlen jelentős textilipari vállalat, amely magyar tőkével, magyar emberek közreműködésével jött létre. Magyarország, mint agrár ország, Európában a zsákok egyik legnagyobb fogyasztója volt. A társaság 600 munkást és 40 hivatalnokot foglalkoztatott. A Juta-kolónia több mint 100 család részére jelentett otthont. Ez a telep - szinte változatlan állapotában - jelenleg is létezik, de a lakások 90 százaléka közben társasházakká alakult.  |
 |
| A következő fotón a Szent Erzsébet tér 13. szám alatti épületet látjuk. Az épület megrendelője Forgó György tanár volt, az épület tervezője Pflumm György. Eredetiségét tekintve ez az épület is a többfunkciós épületek közzé sorolható, mivel az épület földszinti utcafrontján – mint pl. a pesterzsébeti piac körül épült épületeknél általában – itt is üzlethelységek kerültek kialakításra. Az épület e része is megváltozott, de változatlan maradt a régi időket idéző bejárati kapu. |
 |
| Az épület több szempontból is érdekes. Forgó György (1859-1951) tanár fiának, dr. Forgó György (1905-1955) körzeti orvosnak itt volt a magánrendelője. Itt volt a híres Pesterzsébeti Gyors- és Gépíró Iskola is, amelyet Kalmár Endre alapított és a szakmában szaktekintély volt, mint aranyjelvényes gyorsíró és az „Írás” nevű szakfolyóirat szerkesztője. Kalmár Endre pedagógus családból származott és testvére, Kalmár Ilona is a tanítást választotta, ő volt az első pesterzsébeti leánygimnázium igazgatója. Kalmár Endre, okleveles gépészmérnök, korábban a Győrffy és Wolf Fémárugyár főmérnöke volt. Leánya, Kalmár Veronika is a pedagógus pályát választotta, ő volt a pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola első igazgatója. |
 |
A tér szemben lévő épülete a Szent Erzsébet tér 4-es épület egy rövid ideig a pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskolának is helyt adott 1964 szeptemberében, majd novemberben az iskola átköltözött az Ady Endre utca 133. számú épületbe, az Erkel Művelődésotthon átalakított épületébe. Az iskola 1971-ben felvette Varga Jenő közgazdász nevét.
A képen az akkori legmodernebb mechanikus táskaírógép, az „Erika” látható. A fénykép a Kalocsai Érseki Kincstárban kiállított, az akkori érsek által használt írógépet ábrázolja.
|
 |
| Bérlakások a Török Flóris utcában. |
 |
| Emléktábla a Török Flóris utcai bérlakásnál. |
 |
| Bérlakások a Török Flóris utcában. |
 |
| Óváry Artúr által tervezett bérlakás közel az Igló utcához a Kende Kanut utca és Bocskay utca kereszteződésénél. |