BVE Pesterzsébeti csoport nyitóelőadás Stefanovits Péter

Jól sikerült a Pesterzsébeti Városvédők ez évi első összejövetele 2015 március 31-éna Csiliben. A kellemetlen külső körülmények ellenére sok művészetet kedvelő érdeklődő jött el az előadásra. 

Az ünnepi összejövetelt az önkormányzat részéről, Juhász Lajosné alpolgármester asszony nyitotta meg. 

Az előadó, Stefanovits Péter Munkácsy-díjas festő- és grafikusművész olyan előadást tartott, amelyben megjelent egy első világháborús a grafikai album, továbbá a magyar filmtörténelem és végül ismertetésre került az előadó Öröknaptár című albuma. 
(A fotókat előadás közben Ettvel Zoltán készítette)

A fotón az előadó és a szervezők láthatók 

(Balról jobbfelé: Stefanovits Péter, Óváry Gábor, Ettvel Zoltán; 

ezt a fotót Ferles Tibor készítette)

A fotón Óváry Gábor a BVE Pesterzsébeti csoport vezetője

Az előadó Stefanovits Péter Munkácsy-díjas festő- és grafikusművész

Második világháborús fogoly rajza

Jobboldalt elől Juhász Lajosné alpolgármester asszony

Második világháborús fogoly rajzai

A hallgatóság figyeli az előadást

Második világháborús fogoly rajza

Az előadó Stefanovits Péter Munkácsy-díjas 

festő- és grafikusművész

Második világháborús fogoly rajza

Óváry Gábor és felesége

Stefanovits Péter és a hallgatóság egy része

A képen kortárs művészet legnagyobb rendezvényének részlete látható, a Velencei Biennálé magyar pavilonjának kiállítása.

 A közönség egy része figyeli az előadást

(összeállította  Ettvel Zoltán)

Budapesti Városvédő Egyesület Pesterzsébeti csoport márciusi előadás és 2015. évi program

Tavasszal három témában láthatnak vetített képes előadásokat az érdeklődők a 

Csili Művelődési Központ Vízvári László termében.
A kezdések ideje 17 óra.

2015. március 31-én ünnepélyes keretek között lesz megtartva a városvédők ez évi első összejövetele. Reményeim szerint az ünnepélyességhez hozzájárul Szabados Ákos polgármester úr megnyitó beszéde és a meghívott előadó művészettel kapcsolatos előadása. Stefanovits Péter Munkácsy-díjas festő- és grafikusművész 2013-ban már nagysikerü előadást tartott városvédők részére. 

Ebben az évben ismét meglátogat bennünket, előadásának címe: ”Személyes képtörténetek”.

Április 14-én a Helytörténeti klub résztvevőinek is bemutatkoznak a városvédők. Az előadásom címe: 
”A Pesterzsébeti Városvédők múltja és jövője” 
Az előadás során a résztvevők sok történettel és fotóval összefoglalást láthatnak a Pesterzsébeti Városvédő Csoport 11 éves munkájáról és az elkövetkező évek terveiről. 

Április 28-án városvédők következő előadásának címe: „Pesterzsébet első iskolája”
Összejöveteleinkre minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Óváry Gábor csoportvezető

 (bejegyezte: Ettvel Zoltán BVE küldött)

Pesterzsébet, Csarnok tér

Kerületünk fontos része a Tátra tér, Csarnok tér, Piac tér, (kinek hogy tetszik...) ennek a történetével fogunk kicsit megismerkedni. Ahhoz, hogy ez megértsük, a régi időkből főként térképek segítségével fogunk tájékozódni...

1853. évi térkép. Puszta Gubacson északnyugati irányban fent jól látható a mai Határ út és Soroksári út találkozásánál a GUBACSI HATÁRCSÁRDA, mely 1550/1683-tól létezett a területen. További építmények: GUBACSI TÉGLAGYÁR kb. 1850-től, GRÁNER ÁBRAHÁM háza és a VEGYI GYÁR 1853-tól. További épületek a területen még nincsenek. Erzsébetfalva ekkor még nem létezik.

1868 július 10-én a nyilvános birtokvásárláson, ill. 1870 június 14-én árverésen sok pesti és vidéki polgár birtokokat-földeket vásárolt Puszta Gubacson. Birtokvázrajz 1870-ből. A dokumentum közepén pici írással látszik, hogy Pap(p) Lajos 2x5=10 hold földet, Kende Kánut pedig 5 hold földterületet vásárolt. A színes ráírásokat helymeghatározás céljából én vezettem rá a régi 1870-es vázrajzra.

1880. Erzsébetfalva és Kossuthfalva térképe, a nagyobb birtokok és helységek, utak kialakulása jól látható. Az alsó képen a mai Csarnok tér területe látható, balszélen a SUDA házi birtok, felső részen csíkban a mai Jókai Mór utca és Kiskosuti sarki Landau-Zyzda villa. A Suda telek és a csarnoki rész között a kialakult a mai Vas Gereben utca, Hosszú utca, Albert utca, Valéria utca házai...

Középtől jobboldalt látszik a mai Csarnok tér. Északnyugatról délkeletre húzódó dombvonulatok gátolják egész Erzsébetfalván és Kossuthfalván az utcák rendes kialakítását.

Az 1868. évi és1870 június 14-i árveréseken vehette kézdivásárhelyi Pap Lajos ezt a területet, (10 hold) amely a mai ún. csarnok terület javarésze és kisebb 5 holdas részt vett kölcsey Kende Kánut (figy. így van helyesen írva  a neve!!). Mindkettőjük neve látszik az 1882. évi térképeken.
Kézdivásárhelyi Pap Lajos az 1848/49-es szabadságharc ezredese volt, Kufstein-i szabadulása után 1857 június 19. után 1868/70-ben Erzsébetfalván vásárolt birtokot, a Csarnok (mai Csarnok lakótelep, Tátra téri lakótelep!)  javarészt az övé volt.” Kölcsey Kende Kánut a telken lévő dombján szőlőt ültetett, így lett a mellette húzódó utca neve Szőllőhegy utca, (így írták akkor az utca nevét!) mely halála után Kende Kanuth utca lett.

A felső részen a Kende birtok, az alsó részen Papp Lajos birtoka látható és házai, főbb épülete látható. Jobbról a mai Jókai Mór utca, az alsó részen a mai Kende Kanuth utca van.

Kézdivásárhelyi Pap Lajos 1882. június 9-én Budapesten Erzsébetfalván halt meg, feltehetően ez után vette meg valamikor Pap Lajos örököseitől kölcsey Kende Kanuth a kb. teljes csarnok téri területet. Az 1905-ös térképen viszont már "volt Kende birtok" megjelölésű a terület. Birtokuktól balra húzódik a híres Rédeky Alajos birtoka.

1909. évi térképen a volt Kende birtok, a szőlősdomb látszik a térképen.

1919. évi térképen a volt Kende birtok.

 1928. évi térképen már megépült a Vásárcsarnok impozáns épülete és a Csarnok környékét részben rendezték, a magas szőlősdomb is folyamatosan elhordásra került.

1938. évi térképen teljesen kiépült a környék, látszik az Igló utca és a Dobsína utca is, (mai Szivacs utca), valamint a Tátra utca is látható. 

Felső kép: 1958. évi térképen a Vásárcsarnok és  környéke.
Alsó kép:  1988. évi térképen a Vásárcsarnok és  környéke.

Gubacsi Határcsárda és Akasztódomb

EREDETI RÉGI CSALÁDI FOTÓK A GUBACSI HATÁRCSÁRDÁRÓL ÉS RÉGI TÉRKÉPEK A CSÁRDA KÖRNYÉKÉRŐL. 

HELYSZÍN A SOROKSÁRI ÚT ÉS A HATÁR ÚT TALÁLKOZÁSA

A Gubacsi-Erzsébetfalvi akasztófa téma is érdekes dolog. Állítólag az 1700-as években a mai HÉV állomás helyén állt, de aztán 1850 körül már a Gubacsi Határcsárda után a Gubacsi elágazás és a mai LIDL és Gurító köré teszik az akasztófa helyét; ott volt az akasztófás domb és még mellette pedig egy nagy pocsolyás tóféle...ahová gondolom sok mindenfélét beledobáltak..A  PESTSZENTERZSÉBET Története könyv csak a Gubacsi elágazás után Gurítós dombot említi akasztófás dombnak.... Anyai Nagyapám ősei már 1850-től ott laktak a Gubacsi Határcsárdában, de Nagyapám és állítólag ősei csak a Gurító dombos akasztófát emlegették a kavicsos, kissé szemetes tóval... Ezzel kapcsolatosan írtam kis cikket és teszek fel néhány képet...

Ettvel Zoltán előadása a Gubacsi határcsárdáról a Csili Vízvári Teremben

 Régi leírás a Gubacsi Határcsárda környékén lévő 1850-es volt akasztódombról.

A Gubacsi Határcsárda közelében az anyai Üknagyapámék, Balogh László és felesége Határcsárda kertjének-gyümölcsösének a kerítése után, majd a hozzátartozó szántó után a Gubacsi út-Határ úti elágazás másik oldalán volt a Pest-megyei Délpesti Akasztódomb

Az, hogy mennyire veszélyes volt a környék, azt az is bizonyítja, hogy rengeteg betörésük volt betyároktól és rablóktól. Üknagyapámat egy alkalommal úgy megsebesítették fosztogató rablók és rokkanttá tették az 1870-es években, hogy egy ilyen sebesülésbe halt bele, Üknagymamámnak pedig 2 ujját levágták, mert csak úgy tudták róla levenni a 2 db rajta lévő gyűrűt...a karikagyűrűt és egy kísérő gyűrűt....Utána Üknagymamám sérülten vette át a Gubacsi határcsárda vezetését. Később Dédnagyapám Balogh Nándor a fia vette át a Csárda irányítását...

Néhány 1840 körüli térképrészlet a csárdáról, az akasztódombról, eredeti fotók scannelve a Csárdáról és a Csárdában dolgozó ősi családtagjaimról... A fotón a Csárda bejárati része előlnézetben.

A képen látszik a Csárda bejárata a Soroksári útról leágazva, a Csárda előtt kirakott nagy bazalt kockák vezettek a bejárathoz. A bejárat mellett ballra látható a házszám: (Soroksári út) 166, felül középen anyai Dédnagyapám neve kiírva "BALOGH NÁNDOR!"

Nagyapám és egyik testvére a hátsó 50 fős lóistállók egyik bejáratánál...

A Gubacsi Határcsárda hátsó udvara,a híres 1550 körül épült nagy gémeskút is látszik...

A GUBACSI HATÁRCSÁRDA HELYÉN A SOROKSÁRI ÚT ÉS A HATÁR ÚT SARKÁN MA BENZINKÚT VAN...A TERÜLET EGYKOR KITERJEDT A HAZAI KULTÚRHÁZ ÉS A GYÁRAK KEZDETI VONALÁRA...

(Összeállította Ettvel Zoltán,a fotók eredeti családi fotók, szándékosan elektronikusan "ETTVEL"  felirattal ellátva bizonyos védettség szempontjából)

Budapesti Városvédő Egyesület Pesterzsébeti csoport 2015. évi program

Budapesti Városvédő Egyesület Pesterzsébeti csoport 

2015. évi program

(bejegyezte: Ettvel Zoltán)

Csili Művelődési Központ helytörténeti klubjának 2015. évi találkozói

A Csili Művelődési Központ helytörténeti klubjának 2015. évi találkozói

 (bejegyezte: Ettvel Zoltán)