Kossuthfalván Kossuth telek (3.r.)

Amint az előzőkben láttuk, a Kossuthfalva telep elnevezésben Biróy Bélán kívül része volt a telep első lakosainak is, bár az érdem kétségtelenül Biróy Béláé. Az ő parcelláztatásával indult meg erősebben a telep fejlődése a 300 négyszögöles házhelyekre. Közigazgatásilag Kossuthfalva akkkoriban még Erzsébetfalva telephez, illetve Soroksárhoz tartozott, de 1879-ben úgy a vagyoni kezelése, mint a közigazgatása elvált Erzsébetfalva teleptől és önálló lett. Bár nem fejlődött olyan rohamos arányban mint Erzsébetfalva telep, de 1879-ben már van 333 fő 16 éven felüli, 173 fő 16 éven aluli lakosa és 95 lakóháza van.

Na most, hogy ez a Kossuth telek hol volt, hogy valójában melyik telek, melyik sarok, ezt keressük tovább…ezt az 1300 négyszögöl területet. Kerestem én emléktáblát az érintett területen, de nem találtam megjelölést, hogy hol volt ez a területrész a valóságban.
Az azonban természetesen igaz és dicséretes, hogy a Kossuth Társaság és Pesterzsébet Önkormányzata a 2001-es évben emléktáblát helyezett el annak emlékére, hogy Biróy Béla 1870-ben telket adományozott Kossuth Lajosnak. A tábla valóban Kossuthfalva területén van elhelyezve, mégpedig a Szent Lajos Templomnál a domboldali főlépcsőtől jobbra, az 1902-es térképen a Damjanich utcánál a templomot jelölő körnél találjuk a táblát. Nagyon szép tábla, természetesen egy táblára nem lehet térképet készíteni, hogy a Kossuth telek pontosabban hol található.
A híres Kossuth telek nem is itt a Templom közvetlen környezetében van, hanem ettől a helytől a Knézich utca - Szent Imre herceg utca irányába. Nyilván a 4680 m2 jó nagy terület, nem is könnyű egy táblát hol, hogyan elhelyezni. Azért is nehéz, mert ez a nagy terület több telket foglal magába. Ugye tudjuk, eredetileg 300 négyszögöles telkekre volt felparcellázva Kossuth falva, ez az 1300 négyszöl terület kb. 4 teljes és még egyharmad telekterületet jelenthetett.

A leírásokból annyit tudunk, hogy a telek a Nagysándor József utca és a Knézich utca sarkán volt; ez több sarok is lehet. Az egykori ajándékozási szerződésben említett helyrajzi számokat semmilyen rajzon nem leltem fel....
Hol a csudába volt tehát ez a telek?

(Negyedik-befejező rész következik)

bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis

Kossuthfalván volt egy telek

- Micsoda sikere tud lenni egy teleknek, én ezt nem is gondoltam volna. Valamikor volt egy kedves vidéki faluban nekünk is. A telekről nekem a kapa, kasza, gereblye, füvek, magok, tarackok (fűféleség állítólag) jutnak eszembe. Nem kell vetni, magától nő a föld felett, és a föld alatt, csak nekem kellett kaszálnom. Mint ügyes pesti ember néha alig bírtam kirángatni a kasza hegyét a földből, mert a kasza hegye állandóan lefelé fordult, és a lelketlen beleszúrt abba a drága jó anyaföldbe. Ezt tette velem. Mikor az első kaszálásomat meglátta a szomszéd paraszt bácsi, úgy elfogta a nevetés, hogy már ebéd előtt elment a falu kocsmájába (utána szokott), elmesélni a produkciómat. Este 6 óra felé én is beugrottam egy sörre, de még mindig nevettek. Én inkább röhögésnek, neveztem volna. Ha a szemem nem csalt, akkor bizony még az is lehet, hogy többen voltak a megszokottnál. Arra gondoltam, mielőtt még sértve érezném magam, gyorsan legurítok egy pofa sört az önérzetem helyreállítása érdekében. Még csak annyit fűznék a történtekhez, hogy a harmadik üveg után, mint valami pantomim művész bemutattam nekik a kaszafenés, tökéletes mozdulatsorát. Szerencsés napja volt akkor a kocsmárosnak, sokáig és sokat ittunk. Nagyszerű volt, másnap erről beszélt a fél falu apraja és nagyobbja. Én pedig sikert arattam.

Csak az irigység meséltette el velem ezt a történetet, ellensúlynak szánom a „kiskiskosutis” sikerével szemben, mert Ő nagyobbat aratott, és nem csak sikert, de babérokat is. Hogy mivel, hát a „Kossuthfalván volt egy telek” című írásával. Megtaláltam a bizonyítékokat, és itt és most bemutatom nektek, nehogy azt gondoljátok, hogy én találtam ki.
Az alábbi táblázat a számokkal, és egy grafikon mutatja a Kossuth telek olvasottságát, amit a gép regisztrál naponta. Lehet, hogy akadnak kik lekicsinylik esetleg a gyengébb napokat. Azoknak azt ajánlanám, próbálják ki, és amennyiben több olvasójuk akad ilyen kevés bejegyzésnél, de rengeteg munkával, kutakodással járó precizitással meg írt írásnál, akkor annak jövök egy sörrel. Csak amatőrök számíthatnak az elbírálásra. A klasszikus mellőztetik.

Nov. 14. 2010 178 aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa a kép nagyítható katt rá
Nov. 13 2010 50
Nov. 12. 2010. 50
Nov. 11 2010 . 38
Nov. 10. 2010 13
Nov. 09. 2010 17
Nov. 08. 2010 14
........Total: 360

Kossuthfalván Kossuth telek (2.r.)

Kossuthfalván Kossuth telek (Második rész)

A telket tehát megfelelő levélváltások után Biróy Béla a Kossuth Lajos javaslata alapján Zilahi Sebess Emil 48-as honvédőrnagy fiúárvájának adományozta. Sebess Emil részt vett a 48-as szabadságharcban, később az Almás-Nedeczky féle titkos ellenállási mozgalomban. Ennek kapcsán a magyar függetlenségi törekvésekben történt részvétele miatt ill. Habsburg rendszer elleni összeesküvés vádjával letartóztatták, majd szökési kísérlet közben agyonlőtték. Élt 1824-1864 között, temetése 1864-ben volt és a Fiumei úti Kerepesi Temetőben a Nemzeti Sírkert 30-as, ún. 1848-49-es parcellájában nyugszik, tehát jelentős honvéd árvájáról volt szó.
A Kossuth telekkel azonban nemsokára baj történt. Biróy a parcellázott telkekre a vételárral részben adós maradt, sőt Biróy ellen 1876 évben csődöt majd 1879 évben az összes parcellákra árverést is rendeltek el.
A Kossuth telek is árverés alá került, de közben érdekes dolog történt. A törvény tiltja az árverezők összejátszását, de ennek ellenére Löwy Mór a hitelezőkkel és Biróyval egyetértve, hogy megakadályozza a Kossuth telek idegen kézre jutását, 5 forintért megvette a Kossuth telket és azt nyomban 10 forintért özv. Sebess Emilné szül. Jankó Rizának, a 48-as honvédőrnagy özvegyének eladta.
Özvegy Sebess Emilné a Kossuth telket 1892 október 20-án 1000 forintért eladta Szabó Zsigmond és neje Polacsek Erzsébetnek, és Galló István és neje Dezső Viktória budapesti lakosoknak.
A 48-as honvédőrnagy özvegye azonban biztosítani akarta a kegyeletteljes emléket, mely a telekhez fűződik és ezért az adásvételi szerződésben kikötötte a következőt:
„Nevezett vevők a fentebb leírt birtokot a fent kitett vételárért átveszik, mely vételárnak teljes lefizetését a vevők azonnal eszközlik és az eladó ezen szerződés aláírásával a lefizetést nyugtatja: feltétlenül kitűzetik, hogy azon esetben, ha a vevők e telken házat építenek, a ház falába helyezett kőre „Kossuth telek” felirat tétendő örök emlékül.”

Tehát a telek elkelt, majd később különböző telektulajdonosok vásárolták meg, és ehhez mellékelem egy erzsébeti helytörténettel foglalkozó "Pesterzsébet a hazám" blogtársam ("tekon"- Gyula) dokumentumát, ahol látszik, hogy az 1900-as évek elején is árusítják a szóbanforgó ill. környező területrészeket.

No'de tényleg, hol a csudába volt ez a Kossuth telek…? Mert nem kevés ám a terület, ez 1300 négyszögöl…és ha ránézünk erre a mai 2010-es évi felülnézeti térképrészletre, mely részben Kossuthfalva terület, hol lehetett ez a 4.680 m2-es Kossuth telek…?

(Harmadik rész következik)

(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)

Kossuthfalván Kossuth telek (Első rész)

Kossuthfalván Kossuth telek (Első rész)

Mindig érdekeltek az elnevezések, névadások…kit, ki, miért, hol, mért, mikor, miről…lehet, hogy látszólag semmi értelme ezen morfondírozni-töprődni…de pl. érdekelt a Kossuth telek dolog is… mert, hogy is volt az..?…
Ebből a megfontolásból jelen blogcikkünkben most a Kossuthfalva elnevezéssel ill. az ehhez kapcsolódó Kossuth telekkel foglalkozunk.

A XIX. század második felében szinte egy esztendőre esik „Pesterzsébeti Hazánk” mindkét telepének, azaz Erzsébetfalvának és Kossuthfalvának is a megalapozási ideje.

Javaslom tehát menjünk vissza az időben 140 évet és nézzünk körül az egykori Gubacs puszta-soroksári telepen. Ez idő tájt itt a kialakuló Kossuthfalván 1870 körül már több ház volt telekkel, de a telepnek valójában még nem volt neve. A mellékelt egykorú 1870-1875-1880-as térképeken láthatóak az említett időszakra vonatkozó területi beépítettségek.

Kossuthfalva régente Gubacs községnek a déli nyúlványát képezte, később Soroksárhoz tartozott. A soroksári pusztagubacsi 2290. számú telekjegyzőkönyvben felvett 7630. helyrajzi szám alatti 123 hold földterület ekkor a londoni „General Company…” angol bank tulajdonát képezte, mely társulattól 1868-ban megvette Löwi Mór, aki azt 1869-ben továbbadta Bíróy Béla egykori 1848-as honvédnek és nejének Komjáthy Borbálának. Bíróy 1870-ben a birtok egy részét parcelláztatta és egy 1870 évben készült terv szerint a „Kossuth Helység” nevet adta.

A ma is Kossuthfalvának nevezett telep polgárai a mai Nagy Sándor utca és Vécsey utca sarkán lévő, a telep kaszinójának megfelelő 48-as Vendéglőben tartott összejövetelen 1870-ben elhatározták, hogy az ottani teleprészt Kossuth Lajosról fogják elnevezni. Azonban Bíróy nemcsak a helység-telep elnevezéshez kért engedélyt Kossuth Lajostól, hanem azt is kérte, hogy az egyik parcellának Kossuth telek nevet adhasson, amit neki is ajándékoz Kossuthnak. Kossuth tényleges elfogadás helyett azt javasolta, hogy Bíróy a telket valamelyik 48-as hős családjának adományozza. A névadáshoz a beleegyezést tehát Kossuth Lajos megadta, így lett a telep neve: Kossuthfalva.

Az Ajándékozási Szerződés tartalmazza többek között az alábbiakat:

"...nyújtsák a számkivetésben élőnek Soroksár puszta Gubacsi 2290. sz. telekjegyzőkönyvben (6151-6261, 6961-6964, 6966-6981.) fekvő birtokunkból 154. és 155. sz. alatt kihasított 1300 négyszögöl területű házhelyet ajándékozunk Kossuth Lajosnak és ezennel beegyeznek, hogy nevezettnek tulajdonjoga a mondott ingatlanra minden további meghallgatásuk nélkül bekebelezhessék..."

A nevezetes 1300 ill. 1312 négyszögöl nagyságú saroktelek a Nagy Sándor és a Knézich utcák sarkán van a történetleírások szerint…de valójában melyik sarkon, hol…

Namost ezt a telket tehát a levélváltások után Biróy Béla a Kossuth Lajos javaslata alapján "zilahi" Sebess Emil 48-as honvédőrnagy fiúárvájának adományozta.
Ez a Sebess (Sebes) Emil név nem volt annyira ismeretlen név mint először gondolnánk...

(folytatása következik)

(bejegy.:Zoltan-kiskiskosutis)

Kiskosuti sarkán Landauer Villa. (2.r.)

Megnéztük tehát az első Erzsébetfalva Községháza építésének átadási idejét: 1882 május 7-e, és nézzük meg hozzá az egykori képet a Községházáról, nekem a Községháza és a Landauer villaépület bizonyos tekintetben, kialakításra hasonlónak tűnik. Az egykori térképek és a Községháza adatok alapján a két épület kb. azonos időben épülhetett, na most azt nem tudom, és nem is akarom eldönteni, ugyanaz volt-e mindkettőnek a tervezője ill. kivitelezője, de bizonyos jellegvonások hasonlóak. A Landauer villát mai állapotában az első és második rész képein több fotón is láthatjuk, előlnézetből a Kiskosutinak a Templom felőli oldaláról nézve, valamint a Kiskosutiból a Nyári Pál utca felőli irányból nézve is. Ha megnézzük az 1910-es kataszteri rajzot, látható, hogy a mai Kossuth Lajos utca és a mellette lévő idetartozó szántók csak hosszanti szántót, ill. egybefüggő telket jelentettek a Rudolf u. (ma Nyári Pál utca) és a Mártírok útja felé. A rajzot úgy nézzük, hogy ne vegyük figyelembe a piros pótbeírásokat, mert azt jóval később, csak kb. 1930-35 körül vezették fel az eredeti 1910-es kataszteri rajzra. Látszik ugyanúgy az épület alaprajza, mint mostani állapotában, elől a személybejáró is ugyanolyan, mint az 1910-es rajzon, és jobboldalt a lovaskocsi (hintó?) bejárat helye is megegyezik. Pár évvel ezelőtt az épület tetőzetét tatarozták, aztán úgy látszik a verandák felett már nem igazán fejeződött be, más vonatkozásban úgy látni, minden olyan, mint 130 évvel ezelőtt, nyilván mindenkinek gond mindig a pénz.

Na most a név, Landauer. Nem tudom hogy melyik Landauer család lakott itt akkoriban Erzsébetfalván, nem is ismertem őket. Az 1950-60-as években hallottam, hogy külföldön vannak, nem az igazi tulajdonosok laknak ott, és valóban több család lakott benne. Az viszont biztos, hogy az 1800-as évek második felében és az 1900-as évek elején mindenképpen eléggé tekintélyes család lehetett, mert pl. az 1800-as évek vége felé Landauer Ferenc József pesti polgár az Andrássy út külső részén az Oktogon után ún. nyári rezidenciának egy komoly épületet építtetett, ma Andrássy út 112. szám. Az épület aztán az 1960-as évek elején a Fiatal Művészek Klubja (FMK) lett, majd a KOGART (Kortárs Művészeti Gyűjtemény-Kovács Gábor Művészeti Alapítvány) székhelye lett, lásd ehhez a többszintes épület fotóját.

Aztán találtam még valamit, a Vasárnapi Újság 1879 júniusi 15-i számában, Dr. Landauer illatos hajbalzsamot hirdet, mely 1 frt-ba kerül…persze más volt az a „frt”, mint ez a mostani „Ft”…feltételezhetően ugyanaz a Landauer család lehet, vagy valamelyik oldal családága, de az biztos, hogy az évjáratok-korszakok tökéletesen megegyeznek.

Visszaemlékszem arra, hogy gyermekkoromban is mindig-naponta mentem el az épület előtt, és álltam sokat ebben a „kiskosuti-jókai” villamos megállóban, vártam a 30, 32-es villamosra, és számtalanszor körűs-körül megcsodáltam az épületet. Volt egy általános iskolai osztálytársam is (Sinkovics), az ő édesanyja a villamos megállónál volt éveken keresztül az újságos egy kis újságosbódéban, és ez a család az 1950-es években ebben az épületben lakott, az egyik pincében kaptak a Tanácstól ott helyet, akkoriban voltam néhányszor abban az épületben, de azóta sem.

Napjainkban is nap mint nap egykedvűen ott megyek el-megyünk el az épület mellett, mintha nem is Pesterzsébet egyik legrégebbi épületritkasága lenne…
Az egészhez még annyit szeretnék hozzátenni, hogy más átalakulásokhoz hasonlóan egyszer ez a nagyon régi kb. 130 éves villaépület is sajnos eltűnhet, és ez is átalakul gyönyörűségesen ún. szocreálos modern kockaházzá, hát ettől tartok… Pedig az ilyen ősrégi erzsébeti épületek megérdemelnék, hogy mi erzsébetiek figyeljünk fel és jobban vigyázzunk rá...

(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)

Pesterzsébet 1956 október

Általánosba mind a nyolc évet a „régimártirok” suliba jártam. 1956 őszén a hatodik osztályt kezdtem, szintén a vegyes-ben. Az osztályunkba általában 23-25 lány és 6-8 fiú járt. Általában úgy volt, hogy mint jó gyerekek a suli után azonnal még nem mentünk haza, a környékbeli üres grundokon, pl. főként az Angyal utcában is (most Hosszú utca) sokat játszottunk, focizgattunk, esetenként birkóztunk is suli után. Az 1950-es években váltott műszakokban jártunk iskolába, így pl. 1956 október 23-án mi, a felső tagozatos hatodikosok délutánosok voltunk.

A délutános tanítás ezen a napon is rendesen elkezdődött déli egy órakor. Aztán úgy látszott, valami nem stimmel, a tanáriban valami megbeszélés lehetett, a harmadik óra csak kb. jó fél órás késéssel kezdődött el, de nem is tartott sokáig. Bejött egy másik tanár és mondta, hogy igazgatói utasításra mindenki menjen haza, a többi óra elmarad és másnap szerdán ugyanígy lesznek az órák, tehát délutánra kell jönni.

Mi persze örültünk neki és ugye, ki a fene akar még ilyen korán haza menni, nekiálltunk szokás szerint a társainkkal; fiúkkal-lányokkal játszani a környéken és hogy később megyünk haza. De 1-2 óra múlva nemsokára azon vettük észre magunkat, hogy a háziasszony szülők, idősebbek már keresnek bennünket is, meg az iskolából másik srácokat, lányokat is, hogy azonnal hazamenni.

Aztán lassan kezdett sötétedni is, az utcákban valamiért eltűntek az utcai villanyvilágítások is, semmit nem lehetett tudni mi van, de valahogy különösnek tűntek a dolgok…

Aztán otthon jöttek haza szüleim, Édesanyám Pestről, Apukám Csepelről a Golyóscsapágygyárból, Balogh nagyapám szintén Csepelről a Varrógépgyárból jöttek haza és meséltek amit láttak és tudtak, és jöttek a különböző hírek, és aztán jött a Kossuth Rádió-ban az emlékezetes esti Gerő Ernő rádióbeszéd...
Természetesen másnap nem kellett iskolába menni, meg még egy jó darabig…
Gyerekfejjel ezen a napon délután én még csak ennyit tapasztaltam…

Nemsokára, néhány véres nap után, november 4-én a szovjet tankok is megjelentek, dübörögtek be a Nagykőrösi úton, a Soroksári úton, a Kossuth Lajos utcába is bejöttek, keresztül jöttek a Templom tér sárga keramitján és aztán sajnos még sok minden történt...

Saját fotókat nem tudok kitenni 1956 októberéről…Kerestem viszont a neten erzsébeti érdekességet, amely 1956 októberéhez kapcsolódik. Sikerült is találni a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár állományában lévő két kis dokumentumot, mellyel remélem nem követek el jogi problémát, hogy 1956-os megemlékezésül ide a Pesterzsébeti Érdekes blogba főként pesterzsébetiek részére megtekintésre kirakom.

Az egyik egy korabeli röplap, melyet 1956 október 29-én adott ki a XX. kerületi Forradalmi Ifjúsági Szövetség és forradalmi követeléseiket tartalmazza.
A másik kép Pesterzsébeten egy teherautó roncsot ábrázol, azt hogy hol készítették, nem tudom, talán a Határ úton vagy a Nagykőrösi úton, vagy… ehhez kérem az olvasók segítségét, hol készülhetett a fotó 1956 októberében.
Itt van még egy kép, mely fotó a régi pesterzsébeti Szabó Ervin Könyvtár előtt készült, mely akkor a Kossuth Lajos utca 24. szám alatt volt, a képen könyvégetést látunk 1956 október 26-án, a fotó a Pesterzsébet története c. könyvben jelent meg.

Póthozzáírás 2011 október 22-én:

Ezt a Pesterzsébet, Kossuth Lajos utca 24 (26) (?) szám alatti Szabó Ervin fiók-könyvtárat a részben jól sikerült városrekonstrukciónál ugyebár lebontották...a kis iskolai mártíroksuli minikönyvtáron túlmenően én ebbe a könyvtárba valamikor az 1960-as években kb. 20 éves koromban léptem be, nappali tagozatos tanulóknak-középiskolásoknak akkor 1 Ft volt az egy éves tagsági díj...
Még arra is emlékszem, hogy azért is kezdtem oda járni, mert Balogh nagyapám nagyon szerette azt a könyvtárat, nagyon sokra tartotta a könyvtár könyvállományát, még mondta is 56 után, hogy rengeteg régi könyvtári erzsébeti anyag is eltűnt-elveszett a könyvtárégetés-kirablás után...no'meg csinos erzsébeti lánykák is jártak oda...persze csak könyv és tanulás, meg új ismeretek szerzése végett...

Különben a könyvtár tagsági díj befizetésére is nyugdíjas korában is mindig ő adta az éves tagsági díj árát...

Nagyon sokáig, pontosan egészen kb. a 70-es évek vége felé a könyvtár megszűnéséig-lebontásáig könyvtártag voltam...és sokáig meg is volt a szürkéskék borítós több lapos könyvtári kölcsönző füzetem...vigyáztam mindig rá...de remélem egyszer még megtalálom...már lassan az is múzeális emléknek számít...

(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)

Kiskosuti sarkán Landauer Villa. (1.r.)

Pesterzsébeti emberek többségében a városközponttal foglalkoznak, a Polgármesteri Hivatallal, a Templommal, a Pflum(m) Központtal, és alig veszik észre, hogy mennyi szép épület létezik még.
Sétáljunk most el a „nagykosuti” környékéről a „kiskosuti”-ba, menjünk el a sok kis kedves bolt előtt és ha elhagyjuk a Csarnok-ot is, hirtelen egy csodálatos épület jelenik meg, igaz, sokszor különböző hirdető táblákkal, esetenként választási plakátokkal is barikádozva.

Itt van ez a ház a szemünk előtt a Jókai Mór utca és a Kiskosuti sarkán a villamos megállónál. Biztos vagyok benne, hogy sok ember észre sem veszi ezt a már sajnos kissé lerobbant állapotban lévő csodás épületet, ez az egykori Landauer Villa.

Sehol semmilyen iromány ezt az épületet nem említi meg sehol, legalábbis én nem találtam róla semmiféle leírást-adatokat, pedig tudni kellene, hogy ez is azon épületek között van, melyek Erzsébetfalva legrégebbi épületeit jelentik.

Nézzük meg az egykori épületet a térképen. Itt van egy 1882-ből való Erzsébetfalva és Kossuthfalva térkép, ahol ez az épület a térképen már be van jelölve a hozzátartozó birtokkal együtt. Gondoljuk csak el, egész Erzsébetfalva-Pestszenterzsébet szinte még alig létezik és ez az épület már állt.
A régi térképeken látszik, hogy a Jókai Mór utcától kifelé a Nagykőrösi út felé még semmiféle kosuti nem létezik, és hogy a Landauer birtok egészen a Vezér utcától (Jókai Mór utcától) a Rudolf utcáig (Nyári Pál utcáig) húzódik.

Ha megnézzük az épület építészeti stílusát, olyan jegyeket hordoz magában, melyek az 1870-80-as években voltak egyes villaházak jellemzői. Díszes építészeti tervezés jól megtervezett kialakítással, pincével, gondosan megszerkesztett üvegezett-beépített verandákkal, és mindez úgy kivitelezve és megépítve, hogy még 130 év múlva is minden különösebb tatarozás nélkül álljon a létesítmény.

Most javaslom, nézzük meg egy kicsit az első Erzsébetfalva Községháza építésének átadási idejét: 1882 május 7-e.

(folytatása a második részben)

bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis