Pesterzsébet 1958 térkép és BKV (1.r.)

Kezembe vettem a térkép dolgaim közül egy régi kis alakú zsebkönyvet,
„Budapest Idegenforgalmi Útmutató 1958”
oszt’mondom, hátha vannak benne érdekes dolgok, milyen utcák voltak régen, melyiket hogy hívták, no'meg úgyis divatosak mostanában megint az utcanév változtatások…hátha ez a régi térkép is ad ötletet valakinek…

Ugyi'bár meg láthatjuk, hogy milyen volt a közlekedési struktúra szűkebb kis hazánkban, a XX. kerületünkben, a térképen kissé Soroksár is rajta van, mert ugye akkor még közös kerület volt Pesterzsébettel együtt.

No'sza mondom kirakom a Pesterzsébet 1958 térképet, meg hozzá azt a táblázatfélét is, hogy milyen intézmények, mozik, patikák, posta, orvosi rendelő stb. voltak itt a XX. kerületünkben, pontosabban Pesterzsébeten és Soroksáron.
Érdekesség például, hogy akkor még Posta volt Pacsirtán, az Előd utcában, a 31-es végállomáshoz közel, ki emlékszik még erre?...
Ebből a „Budapest Idegenforgalmi Útmutató 1958” zsebkönyvből feltettem az Útmutató-ban található teljes Pesterzsébeti térképrészletet, valamint a kissé központibb részt is, hogy valamivel tán jobban nézhető legyen...
Látható, hogy milyen volt Pesterzsébet utcaképe, lakottsága, az Útmutató-ban bejelölték a legfontosabb intézményeket is.

Vaj’h milyen villamosok, buszok jártak itt akkoriban, melyik járatok érintették kerületünket ill. mely járatok közlekedtek, milyen BKV járatokon utaztunk akkoriban, megállók...
Akkoriban a 31 és 32 villamosok végállomása még a Boráros téren volt, úgy körbe mentek, a 30-as villamos végállomása pedig bármily különös is, nem a Mester utcában, hanem a Népszinház utca elején a József krt.-nál volt...Az 51-es villamos pedig a Nagykőrösi úton járt a mai M5 bevezetőn, ott most síneknek már nyoma sincs és a pesti végállomása a Nagyvárad téren volt az István kórház előtt...
"...Amikor én még kissrác voltam...", innen Erzsébetről még úgy tudtam menni a Filatéliába a November 7. térre (most Oktogon), hogy 30-as villamossal 50 filléres vonaljeggyel (úgymond jó kis városnézéssel) mentem be a Népszínház utcába a végállomásig...Onnan már vagy bliccelve 3 megállót a 4, 6, 66 tujákon, vagy ha jó idő volt, akkor tovább gyalog a November 7. térig...

Azért 1958 óta mégiscsak eltelt 53 év…

(folytatás a 2. részben)

(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)

Kultúrcentrum Kiskosuti (1.r.)

A Kiskosuti 1911-ben még gyengén volt lakott, a későbbi Csarnok felőli páros oldalon még alapvetően Kende birtokok voltak, Kende Kanuth Lányának, Kende Juliannának volt a birtoka, aki Teleki Sándor grófnő volt. A páratlan oldalon az 1950-es években és a 60-as évek elején még mindig látszólag üres telek volt, aztán lettek a Posta bejáratától balra lévő épületek, de a lakóházak felépítése előtt kb. 30 évre is vissza mindig volt ott egy kis

Kiskosutis kultúrélet…

1964 körül tehát a Kiskosutinak a Vas Gereben utca felőli páratlan oldalán lett egy 3 épületből álló kis lakótelep, egészen pontosan a Kossuth Lajos utca 83-87, Kende Kanuth utca 61-63 és Vas Gereben utca 2-4-6 szám által képzett sarkon, közvetlen szomszédja jobbról a Kiskosuti Postája.

No’de Kultúrcentrum Kiskosuti?…
Hát a Kiskosuti nem igazán híres arról, hogy ott hemzsegnének a színházak, mozik-kertmozik, jégpályák, vagy sportoló helyek, vagy effélék...
De mégis, valamikor bizonyos mértékű kultúrforgalom jellemezte ezt a helyet…

Kiskosuti Színház
Nos’tehát Pesterzsébeten mindig volt színházi élet és mint kiderül, a Kiskosutiban is volt színház…Lássunk ezért először is egy rövid kivonatot:

„Magyar Színháztörténet 1920-1949”

"...Pesterzsébetnek nem volt ugyan állandó színháza, de hivatásos társulatok tömege kereste fel az év minden szakában, főként persze nyáron, hogy a helység számos műkedvelő gárdájával együtt megpróbálja kielégíteni a helyi közönség igényeit…általában a

vendéglők (az Englerth, a Korona, a Rondzik és a Jószív )nagyterme

szolgált színielőadások helyszínéül és az Erzsébetfalvai Közlöny rendszeresen tudósított is róluk. A műkedvelők pedig

munkásotthonokban, 1927-től a Csiliben és a Pflum moziban

játszottak.

Az 1908-ban (fából) felépült

Műszínkörben, a Török Flóris utca 70.

alatt sok társulat váltotta egymást a tízes években…a 350 férőhelyes színházat végül az 1920-as évek végén lebontották…
...1940-ben Kardoss Géza és társulata próbálkozott színházi előadásokkal a

Pflum mozi-ban:

az operettek mellett a Hamlet, Az ember tragédiája és a Bizánc bemutatójával, Kiss Ferenc és Tőkés Anna felléptetésével. 1943…1949 között Galetta Ferenc aratott némi sikert olyan vendégekkel, mint Dajka (Dayka) Margit és Bilicsi Tivadar, majd Nádasi József, Balogh László és Putnik Bálint társulata játszottak itt és a Tátra moziban. Az Egerek és emberek előadásában Greguss Zoltán és Ladányi Ferenc volt a vendég, és helyi társulat dicséretre méltóan igyekezett arra, hogy a vendégszereplőkkel együttessé formálódjon...

...1934-1939 között a Kende Kanuth és a Kossuth Lajos utca sarkán állt a

Pesterzsébeti Nyári Színház,

a deszkából ácsolt épületben előbb Darvas Ernő társulata, majd 1937 és 1938 nyarán Horváth Árpád százharminc fős debreceni társulata tartott valóban nívós előadásokat. Az utóbbit Horváth feleségén, Neményi Lilin kívül Ladányi Ferenc, Kőmíves Sándor és Halassy Mariska erősítette, karnagya Csanak Béla volt..."

Az 1936-os térképen látszik egy épület, homlokzattal a Kiskosuti felé, nem tudom az épület volt-e valóban, kép nincs róla, de feltehetően a II. világháború előtt (vagy után is?) a térkép szerint létezhetett; kérem ha valaki többet tud, jelezze.

Kiskosuti Kertmozi
Az 1950-es évekbeli gyermekkori emlékeimből a

Kiskosuti Nyári Kertmozi

megmaradt, főként az akkoriban játszott sok szovjet filmmel, partizános hősökkel, partizánka lányokkal, meg kolhozfilmek, nem baj, színes-mozgalmas volt, akkoriban ezeket volt lehetőségünk nézni. De voltak humorosabbbak is, pl. „Vadállatok a fedélzeten”, aztán a „Luxustutajon” meg volt a „Maximka” is…
Aztán volt néhány magyar és 1-2 francia vagy olasz film is, néha emeltebb helyárakkal, no'de angol-amerikai filmek, gyakorlatilag azt sem tudtuk mi az...néha még bűvészek is voltak...
Utánjátszó mozi volt, nem kényelmes padokkal, székekkel, néha hűvösebb nyári estékkel, de mozi volt és közel volt, hisz itt volt a lakóhelyünkön és valamivel tán még olcsóbb is volt, mint a Pflum kertmozi…A

Kiskosuti Nyári Kertmozi

hangja a nyári estéken messzire elszólt, de nem volt baj, csendrendelet még nem létezett, nem volt akkor még sem sztereo hang, sem tv, azt sem tudtuk még, hogy olyan valaha létezni fog…

(folytatás a 2. részben)

(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)

Pesterzsébeti festő Kadarkuti Richárd

D. Udvary Ildikó múzeumigazgató művészettörténész tartott előadást vetített képekkel Kadarkuti Richárd festő művészetéről. Az előadásra a Csili és a Helytörténeti Klub szervezésében, április 12-én, kedden délután 5 órakor került sor a Csili Vízvári László termében, XX., Baross u. 55. Az előadást Kökény Sándorné Kalmár Veronika a CSILI Művelődési Központ Helytörténeti Klub Pesterzsébet vezetője nyitotta meg.

Az előadó D. Udvary Ildikó részletesen bemutatta a híres festő életpályáját, festészetét. Kadarkuti Richárd Budapesten, Pesterzsébeten született 1926-ban, munkás családból való szerszámlakatos munkásember volt, de mindig is a festészet vonzotta, naiv festő.
Itt Pesterzsébeten a Thököly utca 5-ben nevelkedett, ott laktak egy tízlakásos udvaros házban 16 évig, később a Kinizsi utcába költöztek. Elemi iskolába az akkori Ferenc József utcai iskolába járt (ma Mártírok útja 47. sz. Zrinyi Miklós ált. isk.), majd a polgárit a Kálmán utcai fiúiskolában végezte, aztán Csepelen dolgozott. Kecskeméten érettségizett, majd a Közgazdasági Egyetemet végezte el. A Csepel Művek Egyedi Gépgyárából ment nyugdíjba, 2002-ben elhunyt.
Az előadó elmondta, hogy Kadarkuti Richárd városi, proletár környezete meghatározója volt festményeinek. Élete során végéig elkötelezett művésze volt szűkebb szülőhelyének, Pesterzsébetnek, ezért is található számtalan műve a Pesterzsébet-i Gaál Imre Múzeumban. Sok vetített képet láttunk az egykori Pesterzsébetről, pl. Thököly utca, Jókai Mór utca, Schröder ház, Pflum-Kossuth mozi, Corvin-Bocskay mozi, Nagy Sándor utca, Damjanich utca, Kossuth Lajos utca, Templom tér-Szent Erzsébet tér, Kinizsi utca, Határ út, stb.
A blogba kirakott egyik képen a Thököly utca elejének házait látjuk, háttérben merőlegesen az akkori Vezér utca látszik, ma Jókai Mór utca, a képet mai 2011-es állapotában is látjuk fényképen.
D. Udvary Ildikó szeretettel beszélt Kadarkuti Richard munkáiról, vetített képekben mutatta be műveit, beszélt a festő festményeiből áradó Pesterzsébetéről és családjáról, a festő gyermekkori emlékeit is beágyazva. A festőnek az erzsébeti városi környezet élménye határozta meg mindig a képeinek hangulatát. Az előadásban külön érdekesség volt, hogy az előadó bizonyos összehasonlításokat, párhuzamokat vont világhíres festőkkel is, azok képeit is párhuzamként hozzárakva-bemutatva, pl. a híres P. Gauguin festővel.
Kadarkuti Richárdnak számos kiállítása volt vidéken, Budapesten és külföldön, legnagyobb elismerését egy nemzetközi képzőművészeti pályázaton érte el Svájcban/Genf-ben, ahol ő kapta az Arany diplomát.
2002-ben a híres festő elhunyt.

Műszaki emberke vagyok, műértésem amatőrszintű, de ezzel a cikkel is megpróbáltam tisztelegni kerületünk híres festője előtt. 

A blogba kirakott festményekről az amatőr fotók vetítés közben készültek. 
Kiegészítésül még annyit, hogy a Csili Helytörténeti Klubja jelen április 12-i előadásán kapható volt a Kadarkuti Richárdról szóló könyv is 3100,- Ft áron.

Köszönet a kiváló előadásért.

A Csili programjában is megjelent Költészet Napja alkalmából kapcsolódó rendezvények a napokban: 2011 április 11-én hétfőn versmondás a Csili könyvtárban 9-13 óráig, április 12-én, kedden 13-17 óráig, nagy közös szavalás ugyancsak 12-én kedden 15 órakor a Petőfi szobornál.

(bejegy.: zoltanez-kiskiskosutis)

Csili Pesterzsébet 1999

Szoktam rendezgetni a régi emlékeket, képeket, képeslapokat, térképeket, és néha különböző eltett műsorfüzetek is a kezembe akadnak. Persze amilyen butus az ember, sok mindent az évek folyamán az ember kidob, pláne amolyan programfüzetecskét...de azért mindent mégsem…
A napokban, amikor a régebbi térképeket rendezgettem, kezembe akadt ez a szép kis valami, egy régi Csili programfüzet 1999 őszének kódexes fedlapja.
Hát'igen, 12 évvel ezelőtt eltettem, mert megtetszett ez a gyönyörű kis erzsébeti festményke
„PE” (PestErzsébet) iniciálés kódexes kezdőbetűkkel...

A fedlapon látszik az Erzsébeti Városháza, fölé írva:

„Kossuthfalva, Erzsébetfalva, Pestszenterzsébet, Pesterzsébet.
A századfordulón még falu volt, 1923-ra városi rangot kapott.”

A képen a városházától felül látjuk a középkori történetet író íródeákot, alatta Kossuth Lajos, aztán látható egy városvédő angyal, majd Pesterzsébet címere, tovább a névadónk Erzsébet királyné, aztán a Szent Erzsébet Katolikus Templomunk, valamint a jobb felső sarokban Árpádházi Szent Erzsébet látható.
A képek között pedig szép színes motívumok díszítik a Pesterzsébet régi kódexlapot.

Az iniciálé mellett a kép közepén az alábbi idézet olvasható:

„A művelődés elősegíti az egyén méltóságát,
jobbá teszi helyzetét, előmozdítja
értelmi és érzelmi energiáinak
jobb és tudatosabb kihasználását.
Ezen előnyök idővel anyagi javakra is válthatók.
(Moholy alapján)”

Az idézett mondás Moholy-Nagy László (eredetileg: Weisz László) szavai, ő írta ezeket egykor a művelődésről ill. annak hasznosságáról.
Moholy-Nagy László-ról pedig annyit illik tudni, hogy (sz. Bácsborsod 1895 – mh. Chicago 1946) magyar fotográfus, konstruktivista festő, ipari formatervező, a Bauhaus iskola kiemelkedő tanára, a kísérleti filmek egyik magyar úttörője volt.
A 2006-ban 125 éves Magyar Iparművészeti Egyetem felvette Moholy-Nagy László nevét és attól kezdve Moholy-Nagy Művészeti Egyetemként működött tovább.

A festő és sokoldalú Moholy tanár úrnak az erzsébeti kis festményhez konkrétan valószínűen köze nincsen, de az biztos, hogy a kép szép, és Pesterzsébettel határozottan kapcsolatos érdekesség.

De a híres Moholy-Nagy László szavai pedig a művelődést illetően igazak, akár Amerikában, akár Magyarországon, akár itt szűkebb hazánkban, Pesterzsébeten is…

(Zoltan-kiskiskosutis)

Pesterzsébet és Budapest térképek 1902 és 1999 között

A „Pesterzsébet a Hazám” blogban felvetődött többünk részéről, köztük pl. Faluvégi olvasó társunk részéről is, hogy valahogy a saját birtokunkban lévő Pesterzsébet és esetleg Budapest térképeket próbáljuk közkinccsé tenni. Nyilván sokunk gyűjtögette évek az folyamán a különböző térképeket. Ezek a térképek itt-ott a sublótfiókban heverésznek, összehajtva, esetenként begyűrve, részben hiányosan, de ezek sokszor kellenek és szinte egyes részek is kincset jelentenek, főként a 2000 előtti régebbi térképek vonatkozásában.
Jómagam az ún. közkinccsé tételhez úgy próbálok hozzájárulni, hogy itt a blogban nyilvánosságra hozom a saját tulajdonomban lévő térképeket, melyeket ha valakinek bizonyos térképrészlet szükséges, az időmtől függően mielőbb esetenként bescannelem és a blogban megjelentetem, vagy E-mail-ban elküldöm az érdeklődő részére. A kirakott térképeknek vagy a címlapját vagy a jellemző fedőlapját scanneltem most be, na’most ha hiányos volt a térkép, akkor valamelyik részét raktam ki; az évszámot igyekeztem kinyomozni és odaírni.

A felsorolt térképek tulajdonomban eredetiben megvannak, melyek a következők:

1.) Budapest és környékének térképe, 1902 évi kiadás részletes de utcanevek nélkül, ez az ún. „színes Toldi térkép”, látható a hajtogatott térkép első és hátsó borítója
2.) Budapest és környékének térképéből Erzsébetfalva részlet látható, 1902 évi kiadás részletes de utcanevek nélkül, belül ilyen jellegű a Toldi térkép
3.) Nagy Budapest térkép kb. 1939-ből, de mindenképpen 1935-1945 tájáról (évfeliratot nem nyomtattak rá), itt a Soroksári út pl. Horthy Miklós út. De csak majdnem Nagy Budapest ez a térkép, ugyanis a peremvárosok csak csonkán, azaz pl. Pesterzsébetnek csak egy része látható a kiadott térképen.
4.) Nagy Budapest térkép 1958-ból (a térképet lezárták 1958 aug. 1-én), a hátoldalon Budapest utcajegyzék található, a térkép házszámok nélküli. A fedlap és hátlap az én példányomból hiányzik, de ott térképrészlet nem volt, csak a BKV járatok ismertetője.
5.1.) Budapest belső területi térkép az 1967 évből utcanevekkel és házszámokkal
5.2.) Budai hegység turista térképe 1976 évjárat
6.1.) Budapest belső területi térkép az 1986/87 évből utcanevekkel és házszámokkal
6.2.) Budapest BKV térképe az 1984 évből, csak a főbb utcák neveivel
7.) Nagy Budapest térkép 1998-ból kb. A térképből hiányzik a jobbszélső függőleges rész, tehát a függőlegesen hajtogatott 5 csíkból az ötödik csík hiányzik, emiatt Pesterzsébet keleti-jobb szélének része is hiányzik.
8.1.) Budapest belső területi térképe az 1984 évből
8.2.) Nagy Budapest teljes várostérkép az 1999 évből

Természetesen szívesen veszem és várok ötletet-javaslatot, hogy a gyűjteményt bővíthessem, akár tényleges nyomtatott formában, akár elektronikus változatban.

(bejegy: Zoltan-kiskiskosutis)

Rudolf ucca - Nyári Pál utca 41 házszámtábla

A „Pesterzsébet- a Hazám” topicban topictársaim között
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9025417
régi pesterzsébeti házszámtáblák
versenye folyik, hogy ki milyen régi házszámtáblákat talál Pesterzsébet-ről. A topicot látogató társaim baromi klassz régi házszámtáblákat találtak, gondoltam én is benevezek a versenybe, hátha sikerül elnyerni az első helyet…no’persze úgy hátulról számítva...

Ma délelőtt kis családi sétát csináltunk. Itt Erzsébeten a Nyári Pál utca és a Munkácsy Mihály utca sarkán megakadt szemem egy régi házon, a képen a betonoszlop mögött látszik a kertes, fás udvar, egy ismerős régi ház, ahol többször játszottam, "amikor én még kissrác voltam".

A házat 1930 körül építették, amikor a Munkácsy utcát a Rudolf utca és a Ferenc József utca (ma Nyári Pál utca és Mártírok útja) közötti hosszanti telekből kihasították és új utcaként megnyitották Pesterzsébeten. (vagy Pestszenterzsébeten, mert 1932-ben lett ugyanis az első Pestszenterzsébet név) ...
Tudomásom szerint tehát amikor 1930 körül a ház épült, akkor került a ház falára ez a tábla, mely eredetileg "Rudolf ucca" házszámtábla, a tábla tehát kb. 80 éves. Az utcát min. 1905-től 1947-ig hívták Rudolf utcának, ezt a kirakott térképek is bizonyítják, egyébként az 1943-as Pestszenterzsébet Távbeszélő névsor szerint is Rudolf utca az utca neve.

A házban lakott M. bácsi a családfő és emlékezetem szerint a „Weiss Manfréd Acél- és Fémművek”-ben, tehát a „csepelinagygyár”-ban dolgozott, jól értett a vas és fémmunkákhoz. A régi Rudolf utcatábláról a régi „Rudolf ucca” nevet ő tüntette el, amikor a Rudolf uccá-ból 1948 március 13-tól, amikor sok utca nevét megváltoztatták, Nyári Pál utca lett az utca neve.

Egyébként ez idő tájt változtatták meg a (Habsburg) Ferenc József utca nevét Mártírok útjára, és a Latinovits utca nevét Köteles utcára.

Nyilván az „átkos” rendszerben a még „átkosabb” Habsburg Rudolf főherceg nevet sem lehetett meghagyni…

Az 1950-60-as években tehát jól ismertem a ház őslakóit és az ott lakókat. Az ő fiúk, az M. Gábor általánosban osztálytársam volt a régi Mártírok (Mártírok útja 47.) suliban. A ház udvarán sokat játszottunk, focizgattunk, fára másztunk, lányok is voltak, akik jó ismerőseink voltak, és általánosban errefelé a környéken az ismerős lányoknak közösen „csaptuk is a szelet”.

A M. bácsi fiát M. Gábornak hívták, együtt jártam vele 8 éven keresztül a régi Mártírok suliba...

Na'most amilyen az élet, az idősebbik lányomnak az Ettvel Mónikának az ő lánya, az M. Andrea iskolatársa lett és jóbarátnője a régi Mártírok suliban.

Mobiltelefonommal lefényképeztem sétánk közben a régi 80 éves házszámtáblát, megörökítettem a táblát…
Na’most látunk egy 1905-ös és egy 1930-36 közötti régi térképet, amikor a Munkácsy Mihály utca előtti és a megnyitása utáni térképviszonyokat látjuk.
A 2010-es „Norc”-os képen pedig látszik a bokrok mögött a ház bal szélén kissé a házszámtábla.
A házban már nem a régi jó ismerőseim laknak, közben a ház és a tető, a homlokzat az 1980-as években kis tatarozáson esett át, de a régi 80 éves házszámtábla megmaradt.

Ez a régi 80 éves házszámtámla a cikk írásakor még mindig ott van...

Több rendszert átvészelt...átvészelte a Horthy rendszert, a II. világháborút, a Rákosi rendszert, a Kádár rendszert, aztán 1989 után a rendszerváltást... 
...és még mindig Habsburg–Lotaringiai Rudolf koronaherceg trónörökös altábornagyra emlékezik a tábla...

A házszámtáblára pedig nincs odaírva az sem, hogy Rudolf ucca és az sem hogy Nyári Pál utca…

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

Erzsébetfalva első lakóháza-Gráner Ábrahám, Gránerek (1.r.)

Megyek a Határ úton, odaérek a Soroksári út sarkára és jobbra látom az ÖMV benzinkutat. Hát igen, ennek a helyén már a török időkben meg volt a Gubacsi Határcsárda, amikor még Erzsébetfalvának sem híre, sem hamva nem volt. A Gubacsi Határcsárda szinte több száz éven keresztül itt állt a kies-homokos-buckás pusztában és semmilyen ház sehol nem volt a környéken…
De Gubacs falu és Gubacs Puszta azért mégis valamikor már régről volt, még a törökök előtt…
No, és aztán hogy lett az, hogy amikor a törökök elmentek, majdnem kétszáz év után mégis lett itt Erzsébetfalva, aztán Pesterzsébet ahol most élünk, és hol lett itt az első lakóház…?
Menjünk vissza 1850-be, amikor még folyt a híres Watthai-féle birtokper…Ekkor Gubacspuszta egy részét, a Gubacsi szigetet 1850-ben visszanyerték a Watthaiak. Ezt a részt 1851-ben Soroksár lakói vásárolták meg.
Ezt írja az egyik erzsébeti tudóskönyv:

„…Gubacspusztának mintegy 50 hold területét - a Soroksári út mentén a határcsárdától kiindulva (értsd:Gubacsi Határcsárda) - 1851-ben házhelyekre parcellázták. Ezekből 1868-ig mindössze kettő épült be, az út mellett Gráner Ábrahám lakóháza, és a Salzlachen-patak északi oldalán a "Kaiser"-féle keményítőgyár…”

Ez idáig szép, no’de holt volt ez a Gráner féle ház?
Tökre egyszerű, hát a Soroksári úton…nah’ja, dehát az bizony jó hosszú, a középkorban is hosszú volt a Soroksári út, hajdanában a mostani Kálvin térnél kezdődött a Soroksári utcza, a XIX. sz.-ban is jó hosszú volt, meg most is hosszú…
Hová eshetett tehát ez a Gráner féle ház?
No, akkor most balra fordulok, hogy elinduljak Pesterzsébet felé…Hát itt nagy emeletes házakat látok…minden régi eltűnt...nahát...
Hazamegyek, képeslapokat keresgélni, hol látható valahol, régi képeslapokon a Gráner ház?
Egyetlen képeslapot sem találok.

Ekkor hoppá, fogom magam és kinyitom a netet és...
és...rákattintok James blogjára, a Fal-Art-ra, ez a megoldás...
És meg van, itt egy nagyon jó Gráner cikk és így nézett ki 1935 körül Gráner Á. háza…
http://fal-art.blogspot.com/2009/11/lakohaz-pusztan.html

No'de tényleg, nézve a régi térképeket, régi képeket, mikor épülhetett az adatok alapján, hol-honnét mérték ki az első erzsébetfalvai házat és hol lehetett ez a ház azon a hosszú Soroksári úton?

(folytatás a 2. részben)


Gubacsi Határcsárda története és kapcsolódó cikkek:

Gubacsi Határcsárda 1 http://fal-art.blogspot.com/2009/12/gubacsi-hatar-csarda.html

Gubacsi Határcsárda 2 http://fal-art.blogspot.com/2009/12/hatarcsarda-gubacsi-csarda.html

Gubacsi Határcsárda 3 http://fal-art.blogspot.com/2009/12/gubacsi-hatar-csarda3.html

Gubacsi Határcsárda történetéhez. http://fal-art.blogspot.com/2010_01_01_archive.html

Lővészárok, Isonzó 1917 http://fal-art.blogspot.com/2010/02/loveszarok-isonzo-1917.html

Egy fotó, és egy kiegészítés… http://fal-art.blogspot.com/2010/03/egy-foto-es-egy-kiegeszites.html

Dokumentum melléklet http://fal-art.blogspot.com/2010/03/dokumentum-melleklet.html

(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)