A Török Flóris (utcai) Általános Iskola története (előadásról 2.r.)

A Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébet szervezésében tartott előadásról, melyet Komoróczy László tartott, 2012 júniusban írtam már cikket. 

A Pesterzsébet Újság is felfigyelt az előadásra és Ilonka Mária újságírónő - akivel már pesterzsébeti helytörténeti témában működtünk együtt - nagyon jó cikket írt az előadásról.

A Pesterzsébet Újság példányait a pesterzsébeti emberek pillanatok alatt elkapkodják, a környékbeli budapesti és dél-pesti szomszédainkhoz gyakorlatilag csak ismeretség útján juthatnak el a pesterzsébeti újság példányai.  
Ebből a megfontolásból ezért a Helytörténeti Klubunk előadásáról az újságtudósítást bátorkodom leközölni. 

Remélem ezzel semmilyen jogi problémát nem követek el, hogy a dél-pestiek nagyobb tömegeihez is eljut így ez az érdekes cikk...

A képen látszik a Török Flóris Általános Iskola eredeti régi épülete a Török Flóris utcában.

Az újságcikk részletesen leírja az iskola történetét és kitér a Török Flóris alapítványra is...

 A Török Flóris  Általános Iskola története előadásért köszönet egyrészt még egyszer Komoróczy László úrnak, valamint az újságcikkért a Pesterzsébet Újságnak és személy szerint Ilonka Mária újságírónőnek.

Az előadás első részéről a cikk:

http://zettvel.blogspot.hu/2012/06/torok-floris-utcai-altalanos-iskola.html

 (bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

Kossuthfalva története képekben (4.r.)

A következőkben folytatom Kossuthfalva történetét...a 2012 május 8-i előadásom negyedik része következik képekben...

Az előadásomon bemutattam ezt az 1882-es térképet, hogy az 1870-es területfelosztások és terület vásárlások nagy valószínűséggel hogyan történhettek kezdetben, illetve az utána következő néhány év múlva...ezt mutatja ez a térképes-rajzos dokumentum.   

Erre a rajzra különböző könyvek és részben levéltári kutatások alapján is bejelöltem, hogy melyik területen kik vettek birtokot...látszólag ez felesleges butaságnak tűnhet...de véleményem szerint csak így tudunk sok dolgot értelmezni szűkebb hazánk történelmében...természetesen ez a dokumentum a teljesség igénye nélkül értendő...de azért mindenképpen ad némi irányvonalat az akkori tulajdonosokra.

A későbbi fontosabb utcák vonalai alapvetően ezeknek a terület felosztásoknak lettek az utódai, ezért nem olyan egyértelműek az utcák találkozásai és folytatásai, mint  szomszédainknál az előre megtervezett Kispesten vagy (Új) Csepelen az 1838-as árvíz után.

A régi ős Kossuthfalva terület az 1870-es jóváhagyás után, az eredeti térkép az 1882-es évben jelent meg, de akkor még külön beírásos változtatások nélkül.

Szintén a régi ős Kossuthfalva terület az 1870-es jóváhagyás után, az eredeti térkép az 1882-es évben jelent meg, ezen a szürkés térképen jól látszanak az ős Kossuthfalva határai. Itt jegyzem meg, hogy a Biroy névírásnak szinte mindenhol, akár a leírásokban, akár a térképeken több változata létezik, a legtöbb Biroy, Biróy, Bíróy...de feltehetően eredetinek mégis a Biroy változat tekinthető.

1882-ben 5 holdas telket vásárolt magyarszéki Rédeky (Redl) Alajos (ezredes?) és Erzsébetfalván telepedett le. 

A Rédeky birtok Erzsébetfalvának azon a részén volt, mely szinte 1882 körül még néptelen terület és a Nagy Sándor utcában teljesen Kossuthfalva mellett helyezkedett el. Ezért kerülhetett a régi képeslapra nem helyesen a Kossuthfalva felirat, mely tehát valójában nem Kossuthfalva volt, hanem Erzsébetfalva.

Nagyságos Rédeky úr 5 holdas birtoka jóval nagyobb volt, mint a környező kis 300 nöles birtokok. A Rédeky család 44 évig lakott a területen.

A Rédeky család fokozatosan adta el erzsébetfalvi felparcellázott telkeit, az utolsó 1926 körül kelt el... 
Ezt a hirdetést Kolozsi Gyula topictársam 2011-ben küldte E-mail-en, köszönöm Gyula!

Az Erzsébetfalva területen lévő nagys. Rédeky úr volt birtokának helye mai 2012-es állapotában a Nagysándor József utcáról nézve...

Kossuthfalva lakosai 1885-ben adományozásból és közadakozásból Kápolná-t építettek a Damjanich utcában...a mai Szent Lajos templom elődje...Templomszentelés1886 augusztusban volt...

Dédnagyapám Balogh Nándor első felesége és gyermekei családi fényképeken, a képek 1885...1888 között...készültek Kossuthfalván. Ezek a képek múzeális jellegű régiségnek tekinthetők, a fotók ferrotípia képek, fémlemez anyagon készültek.

Egyéb: Ha valakit érdekel, a  PESTERZSÉBETI ÉRDEKES blogomban: "Villa Rédeky" címmel még 2011 elején három részes cikksorozatot írtam, az elérhetőségek a következők: 

http://zettvel.blogspot.hu/2011/01/villa-redeky-elso-resz.html

http://zettvel.blogspot.hu/2011/02/villa-redeky-masodik-resz.html

http://zettvel.blogspot.hu/2011/03/villa-redeky-harmadik-befej-resz.html

(a cikk folytatása az 5. részben)  

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis) 

Pesterzsébet és környéke (2.r.) 1988, szomszédolás térképrészletek

Jelen sorozatom első részében írtam, hogy több ismerősöm kérte, hogy ne csak 100...150 éves és valahány éves térképeket tegyek fel Pesterzsébetről és a környékről, hanem csak 30...40 évvel ezelőtti térképeket is...és tehát ne csak Pesterzsébetről , hanem a Pesterzsébettel közeli, környező szomszédolós területeinkről is...azaz Soroksár, Csepel, Kispest, Pestlőrinc térképeket-térképrészleteket is...

Ez alkalommal egy saját tulajdonú, 1988-as évjáratú Budapest térképet vettem elő és scanneltem ki belőle az idevonatkozó délpesti szomszédolós térképrészleteket.
A térkép akkor 31 forint 30 fillérbe került, de az is igaz, hogy akkoriban egy ilyen magamfajta tervező-kivitelező mérnökemberke fizetése úgy emlékszem  jó, ha kb. 10-11 ezer Ft volt...

(A képek nagyított alakban történő megtekintése: jobb gombbal "Kép megjelenítése", aztán kattintás a (+) nagyítási nézetre)

Pesterzsébet,  Csepel és Kispest részlet 1988  

(Néhány utcanév változási érdekesség: A mai Városközpontban Topánka utca neve akkor még Prieszol József utca volt, a mai Lajtha László utca még Krammer Sándor utca volt, a mai János utca akkor Ságvári Endre utca volt. A nevezetes Szent Imre herceg utca akkori neve Ősz Szabó János utca volt. Az 1950-es évekbeli kertvárosi Partizán utca ma már Erzsébetfalva egyik leghíresebb alapítójának nevét, azaz Hitel Márton nevét viseli.)

Pesterzsébet és Soroksár részlet, Csepel, Kispest részlet 1988 
(Érdekesség: Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház még nincs...a terület gyakorlatilag még az Újtelepi-parkerdő részét képezi, másik fontosabb érdekesség, hogy a Kisdunánál még a Délpesti Szennyvíztisztító  sem létezik)

Csepel, Pesterzsébet és Soroksár Millenniumtelep részlet 1988

Pesterzsébet, Soroksár, Kispest, Pestlőrinc részletek 1988

Budapest Autóbuszvonalak részlet 1988

Budapest: Autóbuszvonalak részlet, Villamosvonalak és egyéb1988

Budapest térkép 1988, Budapest főváros címerével

Remélem, ez alkalommal is lesznek olyan olvasók, akik ezeket az 1988-os délpesti térképeket és budapesti közlekedési vonalakat kedvteléssel tanulmányozgatják, nézegetik...és nosztalgiát is ébreszt...

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

Kossuthfalva története képekben (3.r.)

Ahogy a 2012 május 8-i előadásom után terveztem és megígértem, a következőkben folytatom Kossuthfalva történetét.

Kossuthfalva történetének tehát harmadik része következik képekben:

1870-ben...ebben a vendéglőben határozták el, hogy legyen a település neve Kossuthfalva!

Balogh Zoltán Nagyapám 1911-ben készített képe a Nagy Sándor utca és a Vécsey utca sarkán lévő vendéglőjükről. Először az ő Nagyapja Winkler Márton, később Édesanyja Balogh Nándorné sz. Winkler Foith Terézia tulajdonában volt a híres "Vendéglő 48-as Magyarhoz" nevű betérő fogadó-vendéglő.

1870-ben...a környék lakói ebben a vendéglőben kezdeményezték Szépnagyapámmal együtt a "Kossuthfalva Település" elnevezést...Emléktábla az egykori 48-as vendéglő (ma már nem működő "Gyalogkakukk") Vécsey utcai falán...Állíttatta Pesterzsébet Önkormányzata 2005-ben.

1870-re emlékezve...A Damjanich utcai templom mezsgyéjén a híres Kossuth telek emléktábla, melyet a Kossuth Társaság és Pesterzsébet Önkormányzata helyezte el 2001 évben.

De valójában a Biróy Béla által adományozott Kossuth telek nem itt van...hanem jóval odébb,  a Nagy Sándor utcáról a Knézich utca felé...

 

1871 január 14-én... 

...Kossuth válaszolt Biróy Bélának és engedélyezte, hogy az újabb települést, róla nevezzék el,  

de...

1871..-hez visszapillantva...

Ki is volt zilahi Sebess Emil 1848-as honvédőrnagy...miért halt meg, hogy lett árva a kisfia...hol van a sírhelye Sebess Emilnek...? 

...És hol van tehát a híres Kossuth telek...?

1871 jan...Kossuth engedélyezte, hogy a települést róla nevezzék el...

1879...És mikor és hogy lett az a sok 1848-as aradi vértanúk utcanév Kossuthfalván?

1876. 

Kossuthfalvát folyamatosan tovább parcellázták,  folyamatosan alakult, gyarapodott a település...

Temetőre is szükség lett....

 Erzsébetfalvának nem volt temetője, Hitel Mártont is a Kossuthfalva Temető-ben temették el 1876-ban...

1879.

Kossuthfalva és Erzsébetfalva nem függött (még) össze...különválnak, majd néhány év után ismét egyesülnek...

1881-es térkép...

Kossuthfalva és Erzsébetfalva telep lakosai más és más gazdasági körülmények között éltek...

1879.

Kossuthfalva kisebb mértékben fejlődött, mint Erzsébetfalva...

1879-ben...

Kossuthfalva telep önálló lett, ekkor 506 lakosa volt és a területén 95 lakóházvolt...

1882.

Ebben az évben részletes térképek jelennek meg...

Erzsébetfalva nagyközségről, 

Gubacs pusztáról és 

Kossuthfalva telepítvényről 

továbbá 

Soroksár nagyközségről és...

  



(folytatás a 4. részben)

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

A Török Flóris (utcai) Általános Iskola története (előadásról 1.r.)

A Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébet szervezésében 2012 június 12-én  kedden 17 órai kezdettel vetített képes előadást tartott Komoróczy László a 

Csili Vízvári László Termében. 

Az előadás címe: „A Török Flóris (utcai) Általános Iskola története”.

Az előadást Kökény Sándorné Kalmár Veronika a Klub vezetője nyitotta meg.

Komoróczy László az előadást tartja.

Tekintettel arra, hogy a képek mellett jelentős és részletes magyarázó 
szöveg található, az előadást részleteiben nem ismertetem. 
 Visszaadni úgy sem lehet igazán, egy ilyen előadáson részt kell venni. 

Az amatőr fotóimat az előadás közben a vetített  képekről készítettem.

Jómagam  a pesterzsébeti ún. "régi" Mártírok általános iskolába jártam, (valamikor Ferencz József utcai iskola)

de természetesen ismertem ezt az 1929/30-ban épült régi iskolát is, 

valamint több tanárt és számos tanulót is ismertem innen. 

Az előadáson nagyon sok érdekességben volt részünk a II. világháború előttről-utánról is, valamint a mi gyermekkorunkból-iskoláskorunkból is és a ma már nem divatos, de nekünk nosztalgiát ébresztő úttörőmozgalomról is.

Török Flóris, Erzsébetfalva egyik alapítója

Török Flóris szobra, Lelkes Márk szobrászművész alkotása

A Török Flóris Alapítvány

Klebelsberg Kúnó, (*Magyarpécska, 1875.11.13- †Budapest, 1932.10.11), gróf. A két világháború közötti időszak legnevesebb kultúr- és tudománypolitikusa, aki mint kultuszminiszter megszervezte a korszerű oktatási rendszert, felkarolta a természet- és műszaki tudományokat, s olyan erőteljes támogatást biztosított, hogy nemcsak utolértük, de némely területen meg is haladtuk az európai szintet.

A híres "Anyák szobra" avatás 1933-ban a Szent Erzsébet téren; 16.000 ember vett részt az avatási ünnepségen.

Ének tagozat az iskolában

Komoróczy László 1984-2002 között volt az iskola igazgatója

Komoróczy László igen részletes és tartalmas előadást tartott, számos régi tanártársa és tanítványa is részt vett az előadáson. 

Köszönjük a Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébetnek a jó szervezést és Komoróczy Lászlónak a jó előadást.

(folytatás a 2. részben)

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

Pesterzsébet és környéke (1.r.) 1976, szomszédolás térképrészletek

1976 Kelenföld, Csepel, Ferencváros, Pesterzsébet, Kőbánya részletek 

Sok ismerősöm kérte már személyesen, telefonon és E-mail-ekben is, hogy ne csak  150...100 és akárhány éves térképeket szeretnének látni, hanem mondjuk 30...35...40 évvel ezelőtti térképeket is...és ne csak Pesterzsébetről, hanem úgy a "Szomszédok" területeiről is...

1976 Albertfalva, Csepel, Pesterzsébet, Soroksár részletek

Tekintettel tehát arra, hogy sokan a Pesterzsébet városközpont kiépítése után még itt maradtak Pesterzsébet szomszédságában, de Csepelre, Kispestre, Soroksárra és a környékre kerültek, költöztek.

1976 Pesterzsébet, Ferencváros, Kispest, Kőbánya, Pestlőrinc részletek

Ezért teszek fel  kivételesen nem kifejezetten pesterzsébeti, hanem Dél-Pest vonatkozásban saját tulajdonú nyomtatott térképmappámból bescannelve néhány idevonatkozó 1976-os térképrészletet, mely térképrészletek tehát 36 évesek, akkori 1975/76-os közlekedési viszonylatokkal és utcanevekkel.

1976 Pesterzsébet, Soroksár, Pestlőrinc, Pestimre részletek

 Szeretném, ha lennének olyanok, akik ezeket az 1976-os délpesti térképeket kedvteléssel tudnák tanulmányozgatni, nézegetni...és egy kis nosztalgiát is jelent...

(folytatás a 2. részben)

 (bejegy:  Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)