Az előadást Óváry Gábor villamosmérnök városvédő tartotta: A századforduló bérpalotái Budapesten címmel. Az előadás megtartásában a vetítésnél.
Az előadás vetítésénél Óváry Gábor leánya Óváry Szilvia segédkezett.
A vetített képes előadáson igen sok dokumentumot-fotót láttunk, köztük olyan képeket is, melyeket gondolom többen még sehol nem láttunk.
Részletesen beszélt az előadó Óváry Gábor az 1800-as évek második felében-végén épült, valamint az 1900-as évek első felében épült különböző épületekről. Ismertette, mi a különbség a bérpaloták, valamint az általános lakóépületek-bérházak között.
Az előadáson az előadó bemutatott egy térképet, melyen elmagyarázta Budapest fejlődését 1873 táján és utána egészen az 1950-es évekig. A továbbiakban a teljesség igénye nélkül felsorolva az alábbi épületekről-létesítményekről láttunk képeket és hallottunk részletes ismertetést:
Beszélt az előadáson az előadó az ő nagyapjára is, hallottunk a híres pesterzsébeti építészünk Óváry Arthur munkásságáról és nemcsak az épületekről hanem a családjáról is, pl. Óváry Arthur és Urbán Istvánka (Stefi!) 1912-es esküvői meghívót is láttuk.
A családi kép középső sorában középen látható Óváry Arthur és felesége; alul baloldalt a szembe néző baloldali kisfiú Óváry Gábor az előadónk mosolyog ránk 1947-ben.
Megismertük az Óváry Arthurhoz kapcsolódó különlegességeket is, pl. az első tojáskeltetőgép „Tojás-költő gép”, melyet 19 éves korában szabadalmaztatott, valamint azt is megtudtuk, hogy testvérével az 1900-as évek elején duplafedelű repülőgépet is készített, ezekről is láttunk fotókat.
Az előadás elején egy kerületi helyismereti versenyről is láttunk fotókat. Az egyik képen látszik egy iskolás verseny zsűrije, mely verseny egy kerületi helyismereti vetélkedő volt kisiskolásoknak. Pontosan a verseny neve: "Kerületi helyismereti verseny 4. osztályosok részére", mely 2011. november 23án került megrendezésre a Pesterzsébet, Lázár Vilmos Általános Iskolában. Repkáné Guj Judit kérte a Budapesti Városvédő Egyesület Pesterzsébeti Csoportját, hogy delegáljanak tagokat a zsűribe. Ő küldte a fényképeket Óváry Gábornak.
Az előadás feliratos képeit a blogba történő felrakáshoz Óváry Gábortól kaptam és a felhasználás csak ide a blogba, ill. előadásával kapcsolatosan lett engedélyezve.
Az előadáson az előadó bemutatott egy térképet, melyen elmagyarázta Budapest fejlődését 1873 táján és utána egészen az 1950-es évekig. A továbbiakban a teljesség igénye nélkül felsorolva az alábbi épületekről-létesítményekről láttunk képeket és hallottunk részletes ismertetést:
Az első lóvasút 1866 Újpest-Városkaputól a Széna térre, Margit híd építése, Nyugati pályaudvar, Operaház és környéke, Dorottya bérpalota Wurm udvar 1822, New York-palota, Nemzeti Múzeum és környéke, Clotild bérpaloták és Kígyó tér, Erzsébet híd 1903, Nagyvárad téri téglabetétes vasbetonpalota, Párizsi udvar 1909, Kőbánya Szent László Templom 1912, Szent László Főgimnázium.
Hallottunk az Art-deco stílusról is, pl. Margitszigeti Sportuszoda 1930.
Az előadás során ismertetésre került Óváry Arthur, a híres pesterzsébeti építész egy-egy bérpalotája, az 1912-ben épült Szent László Társaság többfunkciós épülete; üvegtetős istentiszteleti hely (Budapest, Terézváros, Szent László utca 26.), valamint az 1914-ben felépített, Budapest, VII. Damjanich utca 18. szám alatti gróf Bissingen-Nippenburg Ernő által megrendelt öt emeletes bérpalota is.
A pesterzsébeti Kossuth Lajos utcai Ipartestületi Székházról is hallottunk ismertetést, főként a Székház nagyterméről.
A pesterzsébeti Kossuth Lajos utcai Ipartestületi Székházról is hallottunk ismertetést, főként a Székház nagyterméről.
Beszélt az előadáson az előadó az ő nagyapjára is, hallottunk a híres pesterzsébeti építészünk Óváry Arthur munkásságáról és nemcsak az épületekről hanem a családjáról is, pl. Óváry Arthur és Urbán Istvánka (Stefi!) 1912-es esküvői meghívót is láttuk.
A családi kép középső sorában középen látható Óváry Arthur és felesége; alul baloldalt a szembe néző baloldali kisfiú Óváry Gábor az előadónk mosolyog ránk 1947-ben.
Megismertük az Óváry Arthurhoz kapcsolódó különlegességeket is, pl. az első tojáskeltetőgép „Tojás-költő gép”, melyet 19 éves korában szabadalmaztatott, valamint azt is megtudtuk, hogy testvérével az 1900-as évek elején duplafedelű repülőgépet is készített, ezekről is láttunk fotókat.
Érdekes, hogy Erdélyben is létesültek a nevéhez fűződő épületek, így Csíkszereda 1909, Marosvásárhely, Nagyszeben 1908-1909.
Az előadás elején egy kerületi helyismereti versenyről is láttunk fotókat. Az egyik képen látszik egy iskolás verseny zsűrije, mely verseny egy kerületi helyismereti vetélkedő volt kisiskolásoknak. Pontosan a verseny neve: "Kerületi helyismereti verseny 4. osztályosok részére", mely 2011. november 23án került megrendezésre a Pesterzsébet, Lázár Vilmos Általános Iskolában. Repkáné Guj Judit kérte a Budapesti Városvédő Egyesület Pesterzsébeti Csoportját, hogy delegáljanak tagokat a zsűribe. Ő küldte a fényképeket Óváry Gábornak.
Nagyon igényes, alapos és részletes előadást hallottunk. Óváry Gábor előadása az épületek részletes bemutatása mellett kitért az épületek műszaki megoldásaira, építészeti stílusaira és az épületek jelenlegi állapotára..
Az előadás feliratos képeit a blogba történő felrakáshoz Óváry Gábortól kaptam és a felhasználás csak ide a blogba, ill. előadásával kapcsolatosan lett engedélyezve.
Köszönet a rendezőknek, szervezőknek és különösképpen az előadó Óváry Gábornak a részletes, alapos és igen hasznos előadásért.
(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)
Szia Zoli!
VálaszTörlésIgen jó kis összefoglaló, nekem is tetszett az előadás. A képekre is kíváncsi vagyok, mert nem voltam valami szorgalmas. Talán három elfogadhatót képet, ha fotóztam. Majd kiderül ha hozzáfogok.
Szia james!
VálaszTörlésAmint látható, már fel vannak téve a képek is, melyeket amint írtam, Óváry Gábor küldött el 3 db külön "emil"-ben; köszönöm hozzászólásod james!