A bérlakások kialakulása Pesterzsébeten (2.r.) (előadásról)

aA Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébet szervezésében 2012 november 13-án előadást hallottunk a Csili Vízvári László termében, ahol Óváry Gábor villamosmérnök tartott előadást „A bérlakások kialakulása Pesterzsébeten” címmel. A cikksorozat 2. része következik.

A kiegyezés következtében Budapest megalapítása, Pest, Buda, Óbuda egyesítése után 1873-tól Pest központi részén beindult a bérlakások építése, magánszemélyek és társaságok (vállalkozók, pénzintézete, nyugdíjpénztárak, érdekképviseletek és száma   320.000 főről a századfordulóra 710.000-re növekedett. A lakosság növekedésének előfeltétele a bérlakások építésének felgyorsítása volt.

Budapest megalapításakor a fővárosban 9.800 lakóház volt, melynek 76 százaléka korszerűtlen földszintes építmény volt. Ennek nagy része, azaz 1.900 lakóház lebontásra került, de az új építésű lakóa aházakkal a lakóházak száma elérte a 15500-at. (9.800-1.900=7.900+7.600=15.500 lakóház). A fentiek szerint Budapesten a századfordulón, átlagosan egy lakóházban 45-46 fő lakott. Budapest legsűrűbben lakott területe az Erzsébetváros és a Terézváros volt, azaz az Erzsébet, illetve a Teréz körút környéke. Itt 1900-ban 1 hektáron, azaz 100 méter x 100 méteres területen kb. 1000 ember lakott. Ez a magas népsűrűségi adat az emeletek számával magyarázható.

Nézzük meg, hogy ugyanebben az időszakban, azaz 1900-ban Budapesten, hogyan alakult az épületek magassága, azaz az emeletek száma. A fővárosi bérlakások többsége földszintes és háromemeletes volt (36+7+10+40+7=100 százalékkal). Tehát Budapest 10 kerületéből csak a központ volt sűrűn lakott, míg más területek lakatlanok, vagy ipari, illetve mezőgazdasági területek voltak, valamint külső kerületekben a kertvárosi földszintes építési mód volt a jellemző. A kördiagram szerint a fővárosban a háromemeletes lakóépületek voltak a többségben, azaz 40 %-ban.

A képen egy belvárosi háromemeletes épület metszetét láthatjuk. Földszinten üzletsor, középen lépcsőház, emeletenként jobbra-balra 1-1 lakás a belső lépcsőházból közelíthető meg. A századfordulón Magyarországon ötemeletes épület még nem készült. A magasabb épületeknek kivitelezésének technikai akadálya az volt, hogy a földszint nem bírta el a magasabb emeletek súlyát.

A világ első 10 emeletes épülete Chicagóban épült 1885-ben, Ez volt az “Otthon Biztosítási épület”mely a következő képen látszik.

 Az épület tervezője egy Jenney nevezetű építész volt, aki egy véletlen esemény kapcsán lett a felhőkarcoló-építés atyja. Az egyik nap, amikor a felesége a vásárlásból hazatért, az építész a felesége elé ment ajtót nyitni és kezében lévő terjedelmes könyvet a szobában letette valahova. Amikor a szobába visszatérve kereste a könyvet azt látta, hogy a kis madárkalitkára letett hatalmas könyvet elbírta a kis madárkalitka. Ennek hatására a 10 emeletes épületet ilyen kalitka rendszerű szerkezeti acélkerettel látta el. Az épület több mint öt évig tartotta a világrekordot. Chicagó első felhőkarcolóját további magasabb épület követte, ma már ezen a területen, az elővárosokkal együtt 9,6 millió ember él.

Ami 1985-ben elképzelhetetlen volt, hogy az épületek a felhők közé emelkednek, az már valóra vált. A világ jelenleg legmagasabb épülete a Dubai Burdzs Kalifa. A 163 emeletes, 828 méter magas épület közel 300 métert vert rá a korábbi toronyházra, a tajvani Taipei-101-re. Az épület legmagasabb pontján másfél méteres lehet a kilengés. Az emeletek közötti közlekedésről 57 lift gondoskodik, amelyek közül a leggyorsabbak másodpercenként 10 méteres sebességgel viszik az utasokat. 
A felhőkarcolóban egyszerre 25 ezer ember tartózkodhat.

Zártsorú beépítési mód: A városok központjaiban, természetesen Pesterzsébet központjában is a zártsorú beépítési mód volt a jellemző, amely az épületek homlokzatainak faltól-falig történő illesztését jelenti.

Pesterzsébet egyik büszkesége a Kossuth Lajos utca 18. számú épület. A fényképet az épület tervezője, Óváry Gábor nagyapja, Óváry Arthur műépítész készítette. A tervrajzaiból tudjuk, hogy az épület megrendelője Lehr Frigyes volt. Egyéb kutatásokból megállapítható volt, hogy Lehr Frigyes 1884-ben született, a Baross utca 32. számú házban lakott és borkereskedéssel foglalkozott.

Az épület belső elrendezése is különleges. Jelenleg 4 lakásos társasház és a lakásokban tolóajtóval, vagy 4 részes harmonika-ajtókkal összenyitható helyiségek találhatók. Ezek az ajtók kazettás típusú, sokosztású üvegezéssel készültek. Egy 1920-ban megjelent újságcikkből tudjuk, hogy Óváry Arthur volt annak a részvénytársaságnak a főmérnöke, amely belsőépítészeti berendezésekkel (nyílászárók, jégszekrények, bútorok) és épület-kiegészítők készítésével foglalkozott. Óváry Arthur azoknál az épületeknél, ahol a harmonika-ajtókat alkalmazta, az épület homlokzati ablakait is kazettás típusú, sokosztású üvegezéssel látta el.
2011 szeptemberében Óváry Gáborral volt egy épületlátogató séta,  ahol erről az épületről is szó volt. Az előadással egybekötött sétáról  cikket is írtam, mely az alábbi linken érhető el:

Pesterzsébeti épületlátogató séta Óváry Gáborral

A barokk építészeti stílus Magyarországon az 1700-as évek építészeti stílusa volt. Az 1900-as századforduló környékén az európai művészet a romantika szakaszába lépett és a középkori művészetek megújítása történt az építészetben is. A romantikus stílusok közé tartozott a neoromán, neogót, neoreneszánsz és a neobarokk stílus is. A képen látható épület a neobarokk építészeti stílus kertvárosi változata. Az épület jellemzői az imitált oszlopsorok, a faragott fabalkonok, díszes ablak-szemöldökök és a kovácsoltvas erkélykorlát.

Függőfolyosós beépítési mód: Az „Épületlátogató séta” alkalmával a bejárati kapun és folyósón áthaladva a látogatók az épület udvarán gyülekeztek. A képen jól látható, hogy itt a lakások a függőfolyosóról közelíthetők meg. Tehát a látogatók egy horizontális elhelyezkedésű függőfolyosós épületet ismerhettek meg.

A képen az előadó Óváry Gábor a nagyapja által tervezett 
Kossuth Lajos u. 18. sz. házról tartja előadását...

Az épület megihlette a „Fal-art” internetes portál szerkesztőjét, james  36 barátomat, aki az épületről rajzhatású fotót készített. A képen lévő aláírás „james 36”.  
A modern fotótechnikás alkotás szerintem művészien sikerült...

(a cikk folytatása a 3. részben) 

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

A bérlakások kialakulása Pesterzsébeten (1.r.) (előadásról)

A Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébet szervezésében 2012 november 13-án, kedden délután 5 órakor előadást hallottunk a Csili Vízvári László termében, ahol   

Óváry Gábor villamosmérnök tartott előadást  

„A bérlakások kialakulása Pesterzsébeten” címmel. 

Az előadásról a szokottnál részletesebben fogok beszámolni; egyrészt azért mert igen részletes és érdekes előadás volt, másrészt azért mert igen sok dokumentumot sikerült kapnom az előadó Óváry Gábortól, valamint több helyszínen készült fotót is kaptam james 36 barátomtól is. 
Külön köszönöm mindkettőjüktől a kapott dokumentumokat.
Az előadásból a teljesség igénye nélkül néhány fontosabb részletet állítottam össze...

A Csili Helytörténeti Klub Pesterzsébet vezetője, Kökény Jánosné Kalmár Veronika nyitotta meg az előadást, a pódiumon az előadóasztalnál Óváry Gábor készülődik az előadás megtartására

Az előadó Óváry Gábor villamosmérnök városvédő,  a 
Budapesti Városvédő Egyesület 
Pesterzsébeti Csoport tagja

Folyamatosan érkeznek a hallgatók az előadásra, közben kézhez kapták a Helytörténeti Klub 2013. évi találkozóinak programját is. 

A hallgatóság ismerkedik az előadás tartalmi vázlatával

Azt a területet, amelyet Pesterzsébetnek hívunk, itt már a kőkorszakban is  éltek emberek, de a középkorban már létezett Gubacspuszta. 
 A 19. században Gubacspuszta egy belga bank tulajdonában volt. A bank 1868-ban nyilvános árverést tartott, az árverésre meghívtak országgyűlési képviselőket és vagyonos polgárokat. Vásárlók voltak: Móricz Pál, Papp Lajos, Kende Kanut(h), Domahidy Ferenc, Jókai Mór, báró Simonyi Lajos stb.
Két évvel később (1870-ben) az új tulajdonosok egy része Suda János ügyvéd és Hitel Márton földbirtokos területeik eladásával, kezdeményezői lettek a település megalapításának. Több száz 300 négyszögöles házhely került eladásra.

Suda János és társai  1870. június 14-én a telepet Erzsébet királyné tiszteletére Erzsébetfalvának nevezték el. Erzsébetfalva lélekszáma 223 fő volt.

1882-ben megépült az egykori régi Községháza a Széchenyi utca sarkán, majd 1906-ban felépült a mai Városháza épülete, amelyet a Böhm Henrik és Hegedüs Ármin tervezőpáros készített. 
Az épület szecessziós építészeti stílusban készült, jellemzője a különböző formák hullámzása és a színgazdagság... 

A fiatal Erzsébetfalva település népessége folyamatosan növekedett, 1900-ban már 15 ezer, 1910-ben 30 ezer, 1920-ban 40 ezer, 1930-ban 67 ezer, 1941-ben pedig már a 76 ezer főt is elérte.
A gyors fejlődésnek köszönhetően Erzsébetfalva 1923-ban rendezett tanácsú várossá alakult és Erzsébetfalva település 1924. január 1-jével  elnyerte a városi rangot, neve Pesterzsébet lett. A városi tanács kezében volt a vezetés, melyet a polgármester vezetett. Az első polgármester  dr. Chikán Béla (1891-1963) lett.)
A két világháború között még egy névváltozás volt, Pesterzsébet 1932 novemberében felvette a Pestszenterzsébet nevet.

A továbbiakban először általánosságban beszélünk a bérlakásokról, utána térünk rá a konkrét erzsébeti vonatkozásokra...

A bérlakás nem új fogalom, a rómaiaknál már épültek bérlakások. Rómában mintegy 2500 évvel ezelőtt a jómódú polgárok spekulációs célból a szegények részére 45000 bérlakást építettek. A képen látható egyemeletes bérháztömb a Tiberis folyó torkolatánál épült és jelenleg is megtekinthető.

Aztán épültek bérlakások a középkorban is...
A képen a középkori Párizs központjában lévő bérházat látunk. Európában – már a középkorban is - a bérlakások építésével meg lehetett gazdagodni, részben úgy, hogy az üres telek az építkezések után felértékelődött, majd a reá fordított építési költség a bérbeadás bevételeiből busásan megtérült. 
Az európai kormányok ezt nem nézték tétlenül és a bérlakásokra vagyonadót vetettek ki, ez volt az „ablakadó”. Az ablakok száma képezte az adó alapját, ez volt épület forgalmi értékének legegyszerűbb megállapítási módja.  

1822-ben épült Pesten az első bérlakás: a Wurm ház a Dorottya utcában. Wurm József vaskereskedő építtette fel Pest egyik legnagyobb és legimpozánsabb bérházát... Gazdag család volt a Wurm-család, így aztán nem okozott anyagi gondot, hogy a ház megtervezésére Pollack Mihályt, (Bécs 1773-Pest 1855) a magyar klasszicista építészet egyik nagymesterét kérték fel...  
Polláck Mihály  a reformkor egyik legkiválóbb alkotója, életének főműve a Magyar Nemzeti Múzeum.

:

Az épület jelentősége abban állt, hogy a vályog, vagy vegyes kövekből épült házak között megjelent egy masszív téglából készült épülettömb. Az 1838-ban bekövetkezett pesti jeges ár, amely az épületek nagy részét tönkretette, nem okozott kárt ebben az épületben, sőt 1867-ben még két emelet ráépítésével bővítették az épületet, így jött létre a háromszáz ablakos ház.
1898-ban Hauszmann Alajos tervei szerint a Wurm udvar területét színes üvegtetővel borították be, és ez a terület pénztárteremként üzemelt.

(a cikk folytatása a 2. részben) 

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

Pesterzsébet. Értékalapú kerületi fejlesztési koncepció (tanácskozásról)

Meghívást kaptam nemrégiben egy tanácskozásra, mely egy kötetlen beszélgetésről szólt.

A tanácskozás-megbeszélés időpontja: 2012. október 10 szerda 16.30 óra volt, szervezője: Berta Ferenc kerületi főépítész, moderátora: Kerekes György építész. A helyszín a Csili Művelődési Központ B épület Vízvári terem 1201 Budapest, Baross u. 55. sz. alatt volt.

A tanácskozáson a városrész hagyományairól és értékeiről volt szó, Pesterzsébet Értékalapú kerületi fejlesztési koncepciójának elkészítéséhez. A tanácskozás elnökségében részt vett dr. Vas Imre alpolgármester is.

A megbeszélés témájának jobb megértéséhez a kapott anyagból idézek  néhány részletet:

…”…Az értékalapú koncepció nem terv, hanem egy gondolkodási mód olyan gyakorlati eredménye, amelyben nem a múltra irányuló védelem kap hangsúlyt, hanem a meglévő értékek jövőre vonatkozó, korszerű fejlesztést szolgáló, célszerű hasznosítása…

…Az értékalapú koncepció megalapozza a hagyományokra, egyedi karakterelemekre épülő fejlesztést. Ezek megőrzése és fejlesztése védi és őrzi a területek sajátos identitását és biztosítja a lakosság lokálpatriotizmusának erősödését, a területhez való kötődést….”

…A szellemi és fizikai értékeink és örökségünk is állandó változásnak van kitéve…

…Az örökség értékéhez méltó változás irányításához fel kell vállalnunk: az értékek feltárását és kezelését, a változások kezelését. Az értékek feltárásához és kezeléséhez speciális eszköz kell, ez az eszköz az Értékalapú Koncepció…”…

Nem célom, hogy a tanácskozáson történt hozzászólásokról részletesen írjak, ez csupán figyelemfelhívás jellegű cikk, hogy ilyen fontos dolgok is történnek kerületünkben.

A „Pesterzsébet” újság 2012. október 24-i száma részletesen ír erről a tanácskozásról és remélem nem követek el jogi problémát, hogy a lap idevonatkozó cikkét a még szélesebb tájékoztatás céljából itt a „Pesterzsébeti Érdekes” blogomban is közzéteszem. 

Lásd a cikkhez még a pesterzsébet.hu internetes oldalt is, elérhetősége:

http://pesterzsebet.hu/index.php?node=static&id=7061

 Az „Értékalapú kerületi fejlesztési koncepció”   tanácskozáson  igen sokan hozzászóltunk. A teljesség igénye nélkül csak néhány hozzászólót említek meg: Várhalmi András a Csili igazgatója, Óváry Gábor építészmérnök városvédő, Kökény Gáborné Kalmár Veronika a Csili Pesterzsébet Helytörténeti Klub vezetője, Molnár Éva a Budapesti Városvédő Egyesület pesterzsébeti csoportja részéről, továbbá jómagam is.

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

Csarnok tér és környéke (1.r.)

A cikkemben nem konkrétan csak a Csarnok térrel-Tátra térrel,  vagy Piac térrel foglalkozok, hanem általában azzal a területtel, ami végül is mai értelemben vett Csarnok-ként, Piac-ként megjelent, mint Tátra tér.

Mi volt azon a területen régebben, amikor még épp, hogy Erzsébetfalva telepítvény sem volt...?
A cikk néhol tán sok embernek unalmas lesz, de mit lehet tenni ha pl. 1870-ben még nem létezett a Csarnok és akkor még fotók sem voltak a területről...viszont vannak nagyon jó beszédes térképek és néhány helyen kevés kapcsolódó leírás...hát ezekből állítottam össze a cikksorozatot.

No'de hogy kezdődött az egész...?

Ezen az 1870-es német nyelvű térképen nagyon jól látszik, hogy Erzsébetfalva és Kossuthfalva területén hol alakultak ki települési helyek-gócok.  
Az 1550 (1683) óta meglévő Pester Hotter W.H. (Gubacsi Határcsárda) betérő fogadótól kiindulva kimérték a területeket a későbbi Erzsébetfalva telepítvény felé.  
Kialakultak Erzsébetfalva telepítvény Soroksári út melletti épületei, aztán a Nagy Sándor utca felé látszik Kossuthfalva. Kivehető a mai János utcánál és a Kende Kanuth utcánál a Suda Villa, látszik a Rédeky Villa és az is, hogy a Csarnok-tér területén is vannak épületek. 

1870-ben Gubacson már 80 ház állt. Az alakuló Erzsébetfalva telepen 1870 június 14-én áldomásivással árverés volt és vették a földeket... 

Itt ezen a kb. 1870-ben készült sematikus rajzon látjuk, hogy nagyjából ki hol vett birtokokat. Most nézzük meg, ami minket a Csarnok térrel kapcsolatban érdekel. Az egészen kicsi téglalap területek 300 négyszögölesek, a kicsit nagyobbnak rajzolt területek 5 holdas birtokok voltak.  
A kép közepén lévő birtokokra hívom fel a figyelmet: Jókai Mór vette meg eredetileg a későbbi 5 holdas Rédeky birtokot.  Mellette balra pedig látjuk, hogy a mai Bem utca környékét és a csarnoki terület arra felé eső részét (4 db téglalapnak megfelelő terület) Pap Lajos vette meg ami 4x5=20 hold. A mai tényleges Tátra téri iskola és a Csarnok-épület, valamint a mai Kossuth Lajos utca és Vas Gereben utcai részt a mai Hosszú utca (Angyal utca volt a neve kb. 1885-től 1956-ig!!sicc!!) területig pedig kölcsei Kende Kanut (így helyes a neve!!) vásárolta meg.

1882 évi térképrészlet: látszik Kossuthfalva, Bázispont, Rédeky Villa, Pap Lajos-Kende Kanut birtok. Látjuk továbbá a Landau Imre (Landauer) Villa-Vadászházat, mely még most is megtalálható a Kossuth Lajos utca és a Jókai Mór utca sarkán a villamosmegállónál.

Az 1882 évjáratú színes térképen (a következő kép kinagyított részlet) is jól látszanak a kialakult település magok. Hozzáteszem, hogy ezekre a térképekre folyamatosan kb. 1895-ig mindig vezettek fel változásokat, tehát nem minden adat 1882 évi. 

1882. Jól látható, hogy a mai Nagy Sándor utca felőli terület Pap Lajosé és a mai Csarnok-épület felé eső birtokot kölcsei Kende Kanut vásárolta meg.

1893 évi egyszerű rajzos térkép

Tehát...hogy lett ezen a területen piac? 1870-től kezdve a hagyományos jellegű piac a mai Városháza és környéke területén volt. 1882 május 7-én a Hitel Márton utcában felépítették a Községházát. 1906-ban átadták az új Községházát. 1904-ben a mai Városháza területéről a Piac elköltözött a mai Szent Erzsébet térre. 

1906 június 13-án Erzsébetfalva képviselő testülete már az új Városházán tartotta meg az ottani első közgyűlését.
1909-ben felépült a Nagytemplom és néhány év múlva már ott sem maradhatott a piac...

(a cikk folytatása a 2. részben) 

 (bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

Az aradi tizenhárom (tizennégy) tábornok és gróf Batthyány Lajos vértanúsága

Egyrészt megemlékezésként, másrészt pedig azért is, mivel Pesterzsébeten és főként a Kossuthfalva részen igen sok utcanév van az 1848-49-es szabadságharcos hőseinkről elnevezve, jelen cikkemben a mai napon 1849 október 6-ról, az aradi tizenhárom (tizennégy) tábornok és gróf Batthyány Lajos vértanúságáról emlékezek meg.

1849. október 6-án végezték ki Aradon az 1848-49. évi szabadságharc 13 honvédtisztjét, Pesten ugyanezen a napon hajtották végre a gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnökre kiszabott halálos ítéletet. 

1849 október 6-án Aradon a négy golyó általi halálra ítélt tábornok-főtiszt, sorrendben Lázár, Dessewffy, Kiss Ernő és Schweidel kivégzése

A magyar honvédseregek augusztus 13-án, Világosnál – szimbolikus módon az oroszok előtt – tették le a fegyvert, a Habsburgok megtorló akciói már július elején megkezdődtek.  

Világosi fegyverletétel az orosz csapatok előtt

Julius Haynau táborszernagy lett a császári hadsereg új főparancsnoka, aki Ferenc József (uralk.1867-1916) utasítása nyomán a már megszállt területeken  hajtóvadászatba kezdett.

Julius Haynau táborszernagy a császári hadsereg új főparancsnoka

A világosi fegyverletétel után megkezdődtek a tárgyalások I. Miklóssal (uralk.1825-1855) az orosz fogságba esett tisztek átadásáról.  

I. Miklós orosz cár

I. Ferenc József és I. Miklós orosz cár találkozása

Bár a cár könyörületességre intette a fiatal Ferenc Józsefet, a császár példát akart statuálni a szabadságharc vezetőivel, igaz még ő is elutasította Haynau kérését, aki a foglyokat statáriális eljárás keretében akarta kivégeztetni.

A vizsgálat során a vádlottak nem részesültek méltányos eljárásban, vallomásaikat csak kivonatosan rögzítették, az ítéletet két nappal a kivégzés előtt tudatták velük.

A honvédtisztekkel egyidőben németújvári gróf Batthyány Lajos államférfi, (Pozsony, 1807. február 10. – Pest, 1849. október 6.) Magyarország első felelős kormányának alkotmányos  miniszterelnöke ellen is eljárás indult.

Magyarország első felelős kormánya 1848-ban

Magyarország első felelős kormányának kinevezése; Bécs 1848 április 7.

Batthyány Lajost ugyanazon a napon, tehát 1849 október 6-án Pesten az esti órákban az Újépület zárt udvarán állították kivégzőosztag elé, majd a ferencesek belvárosi templomában helyezték végső nyugalomra.

Az Újépület (tusrajz)

Batthyány Lajos golyó általi kivégzése az Újépület udvarán

Az Újépület (németül Neugebäude) egy 1893 évi Pest térképen

Újépület (Neugebäude; Szabadság tér) fénykép; itt a hatalmas épületrendszer udvari területén végezték ki gróf Batthyány Lajost

Batthyány esetében szintén halálos ítélet volt, de az ítélők úgy gondolták, az uralkodó kegyelmet gyakorol a gróf felett; de ez nem valósult meg, ugyanis Ferenc József szabad kezet adott Haynaunak az ítéletek végrehajtása szempontjából és átadta neki a foglyot.

Németújvári gróf Batthyány Lajos

A szeptemberben Pestre szállított miniszterelnök sorsa megpecsételődött. Haynau ragaszkodott az akasztáshoz, azonban Batthyány egy, a felesége által bejuttatott tőrrel olyan sérüléseket tudott magának okozni, melyek lehetetlenné tették az ítélet – ilyenforma – végrehajtását.

A kivégzés emlékét őrzi az egykori épület északkeleti sarkának helyén emelt Batthyány-örökmécses. Az épület mellett végezték ki 1849. október 10-én Csány László kormánybiztos közlekedési minisztert, majd október 24-én Perényi Zsigmondot a felsőház másodelnökét is.

Ezen a szomorú napon 1849. október 6-án Aradon hullottak le a Ferenc József által követelt fejek. 

Ferenc József osztrák császár magyar király fiatalon magyar katonai uniformisban

Haynau rendelkezése nyomán hajnali fél hatkor a négy golyó általi halálra ítélt tisztet sorrendben Lázárt, Dessewffyt, Kiss Ernőt és Schweidelt végezték ki először, utánuk következtek a kötélre szánt tábornokok. 
A sort hat órakor Poeltenberg Ernő nyitotta meg, őt pedig Török Ignác, Láhner György, Knezić Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly gróf, Aulich Lajos, majd Damjanich János követte. 
A legszörnyűbb büntetés így Vécsey Károly grófnak jutott osztályrészül, neki ugyanis végig kellett néznie társai halálát; miután ő már senkitől nem tudott elbúcsúzni, kivégzése előtt Damjanichnak kezet csókolt.

1849 október 6-án az aradi ítélet végrehajtása

Aradon a katonai elit kivégzése már 1849 augusztus 22-én elkezdődött, amikor felakasztották Ormai Norbert ezredest. 
Később, október 25-én agyonlőtték Kazinczy Lajos ezredest (őt emlegetik néha a 14. aradi vértanúként).  
Lenkey János tábornokot azért nem végezték ki, mert a börtönben megtébolyodott; ő néhány hónappal később az aradi kazamatában halt meg.

A 13 aradi vértanú tábornok név szerint:

Aulich Lajos honvéd tábornok (1793–1849)

Damjanich János honvéd tábornok (1804–1849)

Dessewffy Arisztid gróf, honvéd tábornok (1802–1849)

Kiss Ernő honvéd altábornagy (1799–1849)

Knezić Károly honvéd tábornok (1808–1849), gyakran tévesen Knézitsként vagy Knezichként említik

Láhner György honvéd tábornok (1795–1849)

Lázár Vilmos honvéd ezredes (1815–1849)

Leiningen-Westerburg Károly gróf, honvéd tábornok (1819–1849)

Nagysándor József honvéd tábornok (1804–1849), gyakran tévesen Nagy-Sándor Józsefként vagy Nagy Sándor Józsefként említik-írják

Poeltenberg Ernő lovag, honvéd tábornok (1813–1849), gyakran tévesen Pöltenbergként említik

Schweidel József honvéd tábornok (1796–1849)

Török Ignác honvéd tábornok (1795–1849)

Vécsey Károly gróf, honvéd tábornok (1807-1849)

A 13 aradi vértanú tábornokból: 6 volt magyar származású, 
3 német, 2 örmény, 1 szerb, 1 horvát. 
A géneknek, a származásnak, az etnikumnak és a vallásnak semmi köze a magyarsághoz; mindannyian magyarok voltak!

Napjainkban egy gépkocsin  megemlékezés vértanúinkra 

Emléktábla a Batthyány utca 2. szám alatt

Az aradi tizenhármak és az első felelős miniszterelnök meggyilkolásával Haynau – és Ferenc József – a magyarság függetlenségi törekvését kívánta büntetni, ennek nyomán pedig a tizennégy kivégzett szabadságharcost joggal tartjuk nemzeti ügyünk mártírjainak.

A "85 Honvéd Zászloally." (mai helyesírással Zászlóalj) 1849-es zászlaja

Szeretném végezetül megemlíteni, hogy aradi vértanú tábornokainkról és híres 48-as államférfiainkról, költőinkről, íróinkról  sok utcanevünk van Pesterzsébeten... azonban gróf Battyhány Lajosról, az első alkotmányos magyar miniszterelnökünkről, aki vértanúként halt meg... nincs utcanevünk Pesterzsébeten... a városrekonstrukció előtt volt... de most nincs...pedig megérdemelné...

Németújvári gróf Batthyány Lajos (Barabás Miklós festménye)

  

Javasolt hasonló témájú cikkem 2011 októberben:

Vécsey Károly és az aradi vértanúk (+kieg.) 

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)