Kossuth Lajos utca eleje (Első rész)
A nagy Pesterzsébet városrekonstrukció jelentősen átalakította Erzsébetünket, nagyon megváltozott a Kossuth Lajos utca is.
A régi erzsébetiek például már alig emlékeznek a régi Kossuth Lajos utcára, a „Kosuti”-ra, (nagykosuti-ra) akik pedig úgy költöztek ide vagy itt születtek, nem is tudhatják, hogy nézett ki a régi Erszébetfalva, Kossuthfalva, az egykori Pesterzsébet. Többségében legfeljebb a helyi idősebbek, hagyományőrzők visszaemlékezései alapján, leírások vagy régi képek, képeslapok alapján ismerhetik meg a régi Erzsébetet.
Ezt szeretném most is részben pótolni azzal, hogy a Kosuti elejéről felteszek néhány képet és régi térképrészletet.
A PESTERZSÉBET - a hazám topic-ban rendszeresen szoktunk azon elmélkedni, hogy lakóhelyünkön Pesterzsébeten melyik utcának régen milyen neve volt, melyik régi utca hol volt, melyik ház hogy nézett ki, hányszor változott, a házon belül az udvaron belül mi lehetett…
Mivel néhányunknak nem volt teljesen világos a Kosuti régi eleje, régi kialakítása, az átalakulás, gondolataimban és a neten utána néztem.
Lehet, hogy ezeknek sokszor nincs értelme, de helytörténet, nosztalgia és alapvetően a múlt megbecsüléséről van szó. Jómagam azon a véleményen vagyok, hogy aki a múltat nem akarja megismerni vagy nem értékeli, az a jelent és a jövőt sem értékeli igazán.
Annyit elöljáróban mindenképpen tudnunk kell, hogy a mai Kossuth Lajos utca eredeti neve az 1870-es évektől Hitel Márton utca volt, mely utcanevet Erzsébetfalva egyik legrégebbi alapítójáról kapta. Kossuth Lajos utca akkor is volt a környéken, mert az 1870-es évek után a Kossuthfalva-Erzsébetfalva határán lévő mai Nagysándor József utcát hívták Kossuth Lajos utcának egészen a Család (Szent Imre herceg) utcáig, később Nagy Sándor utca, majd Nagysándor József utca lett.
Na'most az a dolog, hogy a Hitel Márton utca nevét mikor változtatták meg Kossuth Lajos utcára, két változat is ismeretes. Egyes leírások szerint 1905 körül-röviddel után, más írások szerint akkor, amikor az új Erzsébetfalva Községháza felépült, majd Kossuth szobrot is avattak 1909. október 3-án.
Kossuth Lajos utca, Kosuti, Nagy-Kosuti, Kis-Kosuti
Van itt Pesterzsébetünkön egy szerintem világon egyedülálló különlegesség. Erzsébetfalván és Kossuthfalván 1848 után nagyon sok Pestről és Budáról kitiltott egykori 48-as szabadságharcos honvéd és tiszt telepedett le. Kossuthfalván sok tábornokról utcákat neveztek el. Kossuthfalva felvette Kossuth nevét. Először az Erzsébetfalva fő utcáját elnevezték 1870 után Fő-utcának. Aztán amikor Hitel Márton elhunyt 1876-ban, akkor elnevezték róla a Fő utcát Hitel Márton utcának, részben mert főként az Ő birtokai voltak itt, részben emléke utáni tiszteletből. A Kossuthfalva-i Kossuth Lajos utca nevét 1905-ben áthelyezték a népesebb Erzsébetfalvára. Így Erzsébetfalván 1905-ben a Hitel Márton utcát Kossuth Lajos utcára keresztelték át.
1905-ben és utána is a Kossuth kultusz jobban fellendült, akkor az addigi kossuthfalvai Kossuth Lajos utcát már teljes hosszában Nagy Sándor utcára keresztelték át. Tehát Erzsébetfalván 1905 után lett konkrétan Kossuth Lajos utca ami a mai Kossuth Lajos utca. Valódi hiteles történet szerintem nem ismert, hogy miért lett "Kosuti". A különböző leírások szerint az emberek itt tényleg nagyon szerették és tisztelték Kossuth Lajost, nagyon népszerű volt. A Kossuth Lajos téren 1909-ben felállították a Kossuth szobrot is az Erzsébetfalva Községház előtt. A Kossuth Lajos utcát elkezdték becézni és "Kosuti " nevet adtak neki népiesen, így ebben a nem helyes írással írt teljesen egyedi névvel. Ezzel tehát egy különös dolog lépett elő. Sehol az országban nincs ilyen becézés tudomásom szerint egy Kossuth Lajos utcáról, ez teljesen egyedi erzsébeti név. Az emberek elkezdték a Kossuth Lajos utcát kedvesen szeretettel becézni, ezzel a legnagyobb tiszteletet adták meg véleményem szerint Kossuth Lajosnak. Így lett a keményebb Kossuth Lajos utcából egy gyengédebb, szeretetre méltó becézéssel "Kosuti"; az erzsébeti emberek szeretettel hívták és becézgették így a fő utcájukat. Később ebből kialakult a "Nagy-Kosuti" és a "Kis-Kosuti". Ez a "Kosuti" név hagyományőrző története.
Ennek megfelelően a Kosuti név után kialakult tehát az, hogy a Soritól a Templomig Nagy-Kosuti néven emlegették a főutcát és a Templom utáni rész lett a Kis-Kosuti. A Jókai Mór utca utáni részen elvileg maradt a Kossuth Lajos utca név, de hosszú volt. De nagyon sokan, főként itt a Jókai Mór utca utáni részt szintén Kiskosuti-nak hívják, de megkülönböztetés is szokott lenni, mert a Jókaitól a Nagykőrösiig eső részt Kis-Kiskosutinak is szokás hívni, sokan és én is így hívom itt a szűkebb lakókörnyezetemben, ahol lakok.
Ez a "Kosuti" név hagyományőrző története.
Még valami ehhez. Sokan mondják a Nagy-Kosutira, hogy Sétáló utca. :(
Kérem, ezt ne használjuk! Őrizzük meg tisztelettel Kossuth Lajos nevét, főutcánk "Kosuti" becézésével és értékeljük erzsébeti őseink hagyományát.
Mi pesterzsébetiek legyünk büszkék az őseink által alkotott, a világon egyedülálló különleges Kossuth Lajos utca becézésre, a "KOSUTI" névre!
Tehát a Kosuti eleje...
A Kosuti számozása mindig úgy volt, hogy ha a Soroksári úton bejövünk, baloldalt a páratlan, jobboldalt a páros házszámok voltak. Ez már az 1910/11-es helyrajzi számos halványbarnás térképrészleteken is látszik. A Kosuti szélén a Soroksári út 31. szám tul. képpen a Kossuth Lajos utca 1. szám is egyben, ekkor még üres telek- házhely volt ott, hasonlóan házhely volt még a 3,5,7. szám is az Attila utcával szemben, az első beépített telek házzal a 9. számvolt.
Érdekes viszont, hogy a Kosuti-nak a Soroksári úttól jobb felé eső oldala már sűrűn be volt építve, mely eleje 2/a, 2/b házszámokat kapott. Ezután következett a Kossuth Lajos utca 4. szám, mely villa feltehetően az 1885-ös években épülhetett, üdülővilla stílusban. A villa tulajdonosa az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharcból jól ismert Guyon Richárd tábornok fiáé, Guyon Edgáré volt, a ház a magasfalú kerítésével és a sűrűn benőtt bokorzatával kisgyerek koromban nekem mindig rejtélyesnek tűnt.
A fekete-fehér fotókon az 1956-60-as években látjuk a Kosuti elejét, az egyik képen még a a régi 23-as,vagy 48-as Ikarusz busz is látható a Cipész Ktsz Központjának emeletes házával, a régi kék busz (húúh, de sokszor utaztunk ezeken) éppen kanyarodik ki a Soroksári útra és megy majd a Boráros térre vagy Csepelre.
(Második -befejező rész következik)
(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)
A régi erzsébetiek például már alig emlékeznek a régi Kossuth Lajos utcára, a „Kosuti”-ra, (nagykosuti-ra) akik pedig úgy költöztek ide vagy itt születtek, nem is tudhatják, hogy nézett ki a régi Erszébetfalva, Kossuthfalva, az egykori Pesterzsébet. Többségében legfeljebb a helyi idősebbek, hagyományőrzők visszaemlékezései alapján, leírások vagy régi képek, képeslapok alapján ismerhetik meg a régi Erzsébetet.
Ezt szeretném most is részben pótolni azzal, hogy a Kosuti elejéről felteszek néhány képet és régi térképrészletet.
A PESTERZSÉBET - a hazám topic-ban rendszeresen szoktunk azon elmélkedni, hogy lakóhelyünkön Pesterzsébeten melyik utcának régen milyen neve volt, melyik régi utca hol volt, melyik ház hogy nézett ki, hányszor változott, a házon belül az udvaron belül mi lehetett…
Mivel néhányunknak nem volt teljesen világos a Kosuti régi eleje, régi kialakítása, az átalakulás, gondolataimban és a neten utána néztem.
Lehet, hogy ezeknek sokszor nincs értelme, de helytörténet, nosztalgia és alapvetően a múlt megbecsüléséről van szó. Jómagam azon a véleményen vagyok, hogy aki a múltat nem akarja megismerni vagy nem értékeli, az a jelent és a jövőt sem értékeli igazán.
Annyit elöljáróban mindenképpen tudnunk kell, hogy a mai Kossuth Lajos utca eredeti neve az 1870-es évektől Hitel Márton utca volt, mely utcanevet Erzsébetfalva egyik legrégebbi alapítójáról kapta. Kossuth Lajos utca akkor is volt a környéken, mert az 1870-es évek után a Kossuthfalva-Erzsébetfalva határán lévő mai Nagysándor József utcát hívták Kossuth Lajos utcának egészen a Család (Szent Imre herceg) utcáig, később Nagy Sándor utca, majd Nagysándor József utca lett.
Na'most az a dolog, hogy a Hitel Márton utca nevét mikor változtatták meg Kossuth Lajos utcára, két változat is ismeretes. Egyes leírások szerint 1905 körül-röviddel után, más írások szerint akkor, amikor az új Erzsébetfalva Községháza felépült, majd Kossuth szobrot is avattak 1909. október 3-án.
Kossuth Lajos utca, Kosuti, Nagy-Kosuti, Kis-Kosuti
Van itt Pesterzsébetünkön egy szerintem világon egyedülálló különlegesség. Erzsébetfalván és Kossuthfalván 1848 után nagyon sok Pestről és Budáról kitiltott egykori 48-as szabadságharcos honvéd és tiszt telepedett le. Kossuthfalván sok tábornokról utcákat neveztek el. Kossuthfalva felvette Kossuth nevét. Először az Erzsébetfalva fő utcáját elnevezték 1870 után Fő-utcának. Aztán amikor Hitel Márton elhunyt 1876-ban, akkor elnevezték róla a Fő utcát Hitel Márton utcának, részben mert főként az Ő birtokai voltak itt, részben emléke utáni tiszteletből. A Kossuthfalva-i Kossuth Lajos utca nevét 1905-ben áthelyezték a népesebb Erzsébetfalvára. Így Erzsébetfalván 1905-ben a Hitel Márton utcát Kossuth Lajos utcára keresztelték át.
1905-ben és utána is a Kossuth kultusz jobban fellendült, akkor az addigi kossuthfalvai Kossuth Lajos utcát már teljes hosszában Nagy Sándor utcára keresztelték át. Tehát Erzsébetfalván 1905 után lett konkrétan Kossuth Lajos utca ami a mai Kossuth Lajos utca. Valódi hiteles történet szerintem nem ismert, hogy miért lett "Kosuti". A különböző leírások szerint az emberek itt tényleg nagyon szerették és tisztelték Kossuth Lajost, nagyon népszerű volt. A Kossuth Lajos téren 1909-ben felállították a Kossuth szobrot is az Erzsébetfalva Községház előtt. A Kossuth Lajos utcát elkezdték becézni és "Kosuti " nevet adtak neki népiesen, így ebben a nem helyes írással írt teljesen egyedi névvel. Ezzel tehát egy különös dolog lépett elő. Sehol az országban nincs ilyen becézés tudomásom szerint egy Kossuth Lajos utcáról, ez teljesen egyedi erzsébeti név. Az emberek elkezdték a Kossuth Lajos utcát kedvesen szeretettel becézni, ezzel a legnagyobb tiszteletet adták meg véleményem szerint Kossuth Lajosnak. Így lett a keményebb Kossuth Lajos utcából egy gyengédebb, szeretetre méltó becézéssel "Kosuti"; az erzsébeti emberek szeretettel hívták és becézgették így a fő utcájukat. Később ebből kialakult a "Nagy-Kosuti" és a "Kis-Kosuti". Ez a "Kosuti" név hagyományőrző története.
Ennek megfelelően a Kosuti név után kialakult tehát az, hogy a Soritól a Templomig Nagy-Kosuti néven emlegették a főutcát és a Templom utáni rész lett a Kis-Kosuti. A Jókai Mór utca utáni részen elvileg maradt a Kossuth Lajos utca név, de hosszú volt. De nagyon sokan, főként itt a Jókai Mór utca utáni részt szintén Kiskosuti-nak hívják, de megkülönböztetés is szokott lenni, mert a Jókaitól a Nagykőrösiig eső részt Kis-Kiskosutinak is szokás hívni, sokan és én is így hívom itt a szűkebb lakókörnyezetemben, ahol lakok.
Ez a "Kosuti" név hagyományőrző története.
Még valami ehhez. Sokan mondják a Nagy-Kosutira, hogy Sétáló utca. :(
Kérem, ezt ne használjuk! Őrizzük meg tisztelettel Kossuth Lajos nevét, főutcánk "Kosuti" becézésével és értékeljük erzsébeti őseink hagyományát.
Mi pesterzsébetiek legyünk büszkék az őseink által alkotott, a világon egyedülálló különleges Kossuth Lajos utca becézésre, a "KOSUTI" névre!
Tehát a Kosuti eleje...
A Kosuti számozása mindig úgy volt, hogy ha a Soroksári úton bejövünk, baloldalt a páratlan, jobboldalt a páros házszámok voltak. Ez már az 1910/11-es helyrajzi számos halványbarnás térképrészleteken is látszik. A Kosuti szélén a Soroksári út 31. szám tul. képpen a Kossuth Lajos utca 1. szám is egyben, ekkor még üres telek- házhely volt ott, hasonlóan házhely volt még a 3,5,7. szám is az Attila utcával szemben, az első beépített telek házzal a 9. számvolt.
Érdekes viszont, hogy a Kosuti-nak a Soroksári úttól jobb felé eső oldala már sűrűn be volt építve, mely eleje 2/a, 2/b házszámokat kapott. Ezután következett a Kossuth Lajos utca 4. szám, mely villa feltehetően az 1885-ös években épülhetett, üdülővilla stílusban. A villa tulajdonosa az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharcból jól ismert Guyon Richárd tábornok fiáé, Guyon Edgáré volt, a ház a magasfalú kerítésével és a sűrűn benőtt bokorzatával kisgyerek koromban nekem mindig rejtélyesnek tűnt.
A fekete-fehér fotókon az 1956-60-as években látjuk a Kosuti elejét, az egyik képen még a a régi 23-as,vagy 48-as Ikarusz busz is látható a Cipész Ktsz Központjának emeletes házával, a régi kék busz (húúh, de sokszor utaztunk ezeken) éppen kanyarodik ki a Soroksári útra és megy majd a Boráros térre vagy Csepelre.
(Második -befejező rész következik)
(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)
Sziasztok!
VálaszTörlésAkinek ismerete van a cikkhez kapcsolódóan, vagy a cikkben említett környékbeli házakkal, régi lakósokkal kapcsolatban, kérem a cikket hozzászólásával egészítse ki, köszönöm.