A „Téglási” ami „tegaj” is (3.r.)

 

A „Téglási” tóval-tavakkal kapcsolatosan a Gubacsi Téglagyárról beszéltünk, mert alapvetően abból a technológiából jött létre a tó. Na’most feltehetően a Gubacsi Téglagyárnak volt egy előzménye...

Kivételesen félve kezdek ebbe a leírásba, mert részben szóbeszédre épül… A dolog arról szól, hogy a Gubacsi Téglagyártól nem messze feltehetően az 1700-as évek végén, ill. az 1800-as évek elején is lehetett valamiféle kis téglavető vagy cserépkészítés.

Ez a téglavető tehát még az 1848-as Forradalom és Szabadságharc előtt lehetett, amikor Pesterzsébetnek még híre-hamva sem volt, nem létezett sem Erzsébetfalva, sem Kossuthfalva sem.  
Csak a Gubacsi Határcsárda (Pesther Hotter W.H.,) volt ott és ez a kis téglavető-cserépkészítő telep, ahol a Határ út (Gubacser Hotter) és a Soroksári út (Soroksarer Strasse) találkozott.

Ott a Gubacsi Határcsárdával szemben volt a kis "Péteri Téglavető", mint a Gubacsi Téglagyár bizonyos értelmű őselődje a Dunapart felé; a Gubacsi Határcsárda helyén most az ÖMV benzinkút található.

A Gubacsi Határcsárdát akkoriban Üknagyapám családi nevéről az "ódon Balogh Csárdá"-nak is hívták. Ezt a téglavető dolgot alapvetően részben Balogh Zoltán nagyapám (anyai ágról) elmondásából tudom, mert erről az ő apukája Balogh Nándor és annak az apukája Balogh László is beszélt.

A fővárostól bérelték pályázatok alapján őseim a Gubacsi Határcsárdát, bérlői voltak legalább 1852-től 1924-ig, tehát több mint 70 éven keresztül. 

A Csárdába sokan jártak át iszogatni és eszegetni, részben hálni is a Soroksári  út másik oldalára a Gubacsi Határcsárdába.

A Csárdát egyébként családunk szerint 1550-ben, a Pestszenterzsébet 1936-os kiadású Chikán Béla könyv szerint 1683-ban építették, lebontották 1938-ban.

Nyilván nem téglagyári méretekben létezett a téglavetés, hanem teljesen kis manufakturális rendszerben, de volt és Gubacsi Téglagyár megnyitása táján ez megszűnt, ez tehát csak a téglagyár előzménye volt pár száz méterrel még Pest felé.

Azzal egy időben vagy valamivel később az ún. "Leitgeb major" létesült, kis kastélyával és munkásemberek kis viskóival.

A cikkhez mellékeltem több térképet. Az egyik egy olyan térképrészlet, ami az itt elmondott téglavető dologhoz a legfontosabb, a 1842-ből való. 

Ez a térképrészlet gyakorlatilag bizonyító erejű az elmondott téglavetőre vonatkoztatva.

A térképhelyszín a Soroksári út és Határ út sarok a Gubacsi határcsárdával és kertjével (Garten). Ezen a színes térképen látszik, hogy ott valamiféle tényleges téglavető volt a Gubacsi Határcsárdával szemben a Soroksári út másik felén a Duna partnál, az ún. Péteri téglavető, a feliraton németül látszik: „Ziegelschlag des St. Péteri” azaz „Szent Péteri téglavető(je)”.

Egy másik térkép az 1860-as állapotokat mutatja az akkor még nem Erzsébetfalva és Kossuthfalva területéről, mivel Erzsébetfalva csak 1870-ben alakult meg.
Két térképet mellékeltem még, egyet 1882-ből, valamint egyet szinte közvetlenül a II. világháború befejezése előtti időkből, 1943-ból.

Az 1943-as térképrészleten gyönyörűen látszik, hogy volt a Nagy Tó és még 3 tó, tehát a Téglagyári tavak akkor összesen 4 tavat jelentettek.

Az 1850-es években aztán a fejlődő Erzsébetfalván a Gubacsi Téglagyár megnyílt és egy idő után kialakultak a téglagyári tavak, a „Téglási”, ami a mi nyelvünkön csak így egyszerűen „tegaj” volt. 

Az 1882-as év végén megindult ill. ott haladt át a Budapest-Kiskunhalas-Szabadka-Újvidék-Zimony vasútvonal, majd a Pest felé (Vágóhíd) menő HÉV vonal is, ez a kis téglavető telep gyakorlatilag megszűnt létezni.

A tavakban kialakult a nyüzsgő vízi világ a vízi növényzettel, ahol lehetett horgászni, halászni, fürdeni…és a vakmerő fürdőzőknek nagyon sok veszélyt jelentett, mint ahogy ez már a 2. részben  és ott hozzászólásban is szerepelt.

A Gubacsi Téglagyár mellett létesült aztán a Közműhely épülete, erről is láthatunk egykori régi fotót, valamint egy napjainkban készült fotót is a már felújított épületről..

(a cikk befejezése a 4. részben)

(bejegy:  Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)